egészségügyi dolgozók;MOK;Magyarország;

2022-02-02 20:57:10

Nagy a baj, a magyar egészségügyi dolgozók szóltak, hogy elfogynak

Közös 12 pontos követelést tett közzé a két nagy egészségügyi kamara arról, hogy mit kell haladéktalanul tenni az ágazat működőképességének fenntartásához.

Az utóbbi évtizedek legnehezebb szakaszát éli a magyar egészségügy – rögzítette tegnap nyilvánosságra hozott közös kiáltványában a Magyar Orvosi Kamara (MOK) és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK). 

Megállapításukat azzal indokolták, hogy az egészségügyi szolgálati jogviszonyról szóló törvény és a Covid-19 pandémia kettős nyomás alá helyezte az egészségügyet. Az előbbi katonás szemlélettel szigorította a munkaviszonyt, átrendezte az ellátórendszer irányítását, de eközben elmaradt a strukturális átalakítások sora, az ellátások és a kompetenciák átrendezése. Mindez – a jelentős orvosi béremelés ellenére is – szakemberhiányt és ellátási problémákat okoz, napról napra fogynak a szakdolgozók, a mind kevesebb emberre így egyre több feladat és beteg jut.

Érdemi béremelést követelnek az ápolók számára úgy, hogy az arányaiban illeszkedjen az orvosok jelentősen megemelt fizetéséhez. A MESZK erről már több ízben is részletes koncepciót küldött a kormánynak, legutóbb tavaly márciusban. Balogh Zoltán, a MESZK elnöke emlékeztetett arra, hogy amíg korábban a szakdolgozók átlagosan az orvosbérek 52 százalékért dolgoztak, addig 2021-re ez az arány harmincegynéhány százalékra csökkent, az idei orvos béremelés után pedig 20 százalék körülire apadt. Most azt kérik, hogy a szakdolgozók bére ismét érje el az orvosok bérének az 50-60 százalékát.

A baj akkora – figyelmeztetett Babonits Tamásné, a MESZK alelnöke –, hogy hamarosan elfogynak az ápolók: 

Balogh Zoltán hozzátette: már nincs hadra fogható ember a műtéti asszisztenciához, a sürgősségi, és laboratóriumi ellátásokhoz, a képalkotó diagnosztikához.

A pandémia megmutatta a rendszer gyengeségeit. Azt írták: „A politikai kockázatot kerülő, széttagolt irányítású járványkezelés a második hullámtól késve hozta meg a korlátozó intézkedéseket. Az esetszámok növekedése időről-időre nagy terhet rótt az ellátórendszerre. Az ellátást nehezítették a későn és nem konzekvensen érkező intézkedések, protokollok, valamint az adatok nyilvánosságának hiánya. Ugyanígy aránytalan terhet rótt az elöregedő háziorvosi/alapellátó rendszerre is a járványügyi feladatok teljesítése.”

– Az átvezénylések miatt sokkal kevesebb sebész teljesít szolgálatot a műtőkben, nem sikerült megnyugtatóan rendezni az ügyeletek díjazását – sorolta a problémákat Álmos Péter, az orvosi kamara alelnöke. Hozzátette: senkinek nincs kedve úgy ügyelni, hogy az ilyen extra munka után járó másnapi pihenőidőt levonják a munkabérből. Jelezte azt is, hogy a járványkezelésben szakmai helyett politikai döntések születtek. Hibaként rótta fel azt is, hogy a kormányzat felszámolta az egységes járványügyi hatóságot, az ÁNTSZ-t. De nincs olyan visszacsatolás sem, ami alapján a hibákat lehetne korrigálni.

Lapunk kérdésére, hogy a 12 pontos közös felhíváson kívül mi a tervük, mit kívánnak tenni azért, hogy a leírtak teljesüljenek, Kincses Gyula, a MOK elnöke azt válaszolta, most az volt a fontos, hogy ez az erőteljes deklaráció, amelyben az egészségügyi dolgozók együtt lépnek fel, megszületett. Arról, hogy a későbbiekben mit tesznek, a mostani lépésükre kapott válasz alapján döntenek.

Svéd Tamás, az orvosi kamara titkára végül megjegyezte: ha a közös követelések nem teljesülnek a szakdolgozói kar egyszerűen elfogy.