A választási bizottságok határozatainak felülvizsgálatát a korábbi – 2014-es és 2018-as – országgyűlési választásokhoz hasonlóan az idei választásokon is Kúria háromtagú közigazgatási tanácsai végzik, a választási ítélkezés fóruma néhány elenyésző kivételtől eltekintve a Kúria. A kivételt a névjegyzékkel kapcsolatos ügyek jelentik, ezekben a területileg illetékes törvényszékek járnak el.
Minderről a Kúria elnöke, elnökhelyettese és közigazgatási kollégiumának vezetője beszélt, cáfolva a választási bíráskodásról megjelent korábbi híreket. (Az Index írt arról néhány napja – tévesen –, hogy egy tavaly év végi törvénymódosításnak köszönhetően a jövőben alapvetően a Fővárosi Ítélőtábla járna el választási ügyekben.) Varga Zs. András Kúria-elnök és Patyi András elnökhelyettes leszögezték, a jogszabályi környezet alapvetően nem változott 2018 óta, s a Kúria felkészült a tömegesen jelentkező választási ügyekre. Újdonság kiemelték, hogy április 3-án egyszerre lesz parlamenti választás és népszavazás, mindez a pandémia alatt. Kalas Tibor kollégiumvezető elmondta, 14 háromtagú közigazgatási tanács jár majd el a választási ügyekben, a bírói tanácsok között az ügyek elosztás automatikus, s a tanácsok sorrendje is előre meghatározott.
Lapunk kérdésére kiderült, hogy a korábbi gyakorlatnak megfelelően – bár közigazgatási ügyszakos bírák – sem Varga Zs., sem Patyi nem vesznek részt a választási ügyek elbírálásában, Kalas pedig „tartalék”. A kúriai tanácsokat a választási ügyekben nagyon szoros, háromnapos – beleértve a munkaszüneti és ünnepnapokat – határidő köti, ugyanakkor a kúriai döntések alkotmányjogi panasszal még megtámadhatóak az Alkotmánybíróságon, melynek három munkanapja van ezek elbírálására. A választási bizottságok, alapvetően a Nemzeti Választási Bizottság határozatai elleni, Kúriára kerülő jogorvoslatokat a Nemzeti Választási Irodánál kell beadni, ám fontos, hogy a beadvány tevő igazolja az adott ügyben az érintettségét.
