A pandémia így kapóra jött Tatár-Kis Péternek, az FT elnökének, akinek a Völner-Schadl ügyben való érintettsége miatt az Országos Bírói Tanács szerdán nyilatkozatban indítványozta fegyelmi eljárás kezdeményezésének megfontolását az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökénél. A hétfői fórumon az FT bírái pályázatokat véleményeztek volna, de információnk szerint az összbírói értekezleten bármely bírónak lehetősége van egyéb, így az FT elnökével kapcsolatos kérdéseket is feltenni. Márpedig az FT-n meglehetősen nagy visszhangot keltett, hogy Tatár-Kis Péter a sajtóban megjelent információk után elismerte, találkozott Schadl Györggyel, a végrehajtói kar azóta előzetes letartóztatásba került elnökével.
A nyomozati anyagok szerint a találkozót Senyei György OBH-elnök szervezte, s ezen Schadl arra akarta rávenni Tatár-Kis Pétert, hogy rúgja ki a Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) egyik csoportvezető bíróját, akinek egy Schadl által eltávolítani kívánt végrehajtóról készült állásfoglalása külső kezekbe került. A nyomozati anyagok szerint Tatár-Kis azt mondta Schadlnek, hogy kirúgni ugyan nem tudja a bírót, azonban csoportvezetői megbízását visszavonhatja, és el tudja érni, hogy „ne érezze jól magát a munkahelyén”. Tatár-Kis a törvényszék belső hálózatán ismerte el a találkozó tényét, s azt, hogy Schadl egy PKKB-s irat nyilvánosságra kerüléséről érdeklődött, azt azonban tagadta, hogy a végrehajtói kar elnöke a bíró felmentését kérte volna tőle. (Információnk szerint az érintett ma is a PKKB csoportvezető bírája.)
Mindezek miatt az OBH elnöke a múlt héten igazgatási célvizsgálatot rendelt el a FT-n a teljes 2021. évre a különböző bejelentések és panaszok eljárásának, valamint a konkrét bíróval szembeni bejelentést követő folyamat vizsgálatára. E vizsgálati jelentés elkészítésének határideje 2022. április 15-e. Az OBH elnökét felügyelő OBT azonban a célvizsgálatot – különösen annak indokolatlanul hosszú időtartamát – nem tartja elegendőnek. A bírói tanács – hivatkozva a korábbi évekre jellemző ellehetetlenítési tapasztalatokra – szerdai nyilatkozata szerint ha mostani esetben „nem indul a fegyelmi felelősség kérdését előtérbe helyező és azt vizsgáló, törvényben szabályozott eljárás is az elrendelt igazgatási vizsgálat mellett”, az „a magyar bírói karra kedvezőtlen, dermesztő hatással lehet, szakmai és egzisztenciális ellehetetlenüléstől való félelemmel járhat”. Fegyelmi eljárást egyébként az FT elnöke ellen az őt kinevező OBH-elnök kezdeményezhet.
Tatár-Kis Péter FT-elnöknek nem ez az első esete, amelyben cáfolatra kényszerült. Emlékezetes, hogy az FT 2020. júniusi, Tatár-Kis FT-elnöki pályázatát is véleményező összbírói fórumán Tatár-Kis azt állította: nem írta alá azt a 2019 végén készült, Handó Tünde leköszönő OBH-elnöknek címzett, pártállami stílusban készült, hálálkodó levelet. Ám a kéttucatnyi bírósági vezető által szignált levélen ott szerepelt Tatár-Kis Péter aláírása is, s azóta sem tisztázott, hogyan került oda. Az OBH megállapítása szerint a levél aláírásakor Tatár-Kis külföldön tartózkodott, s nem is hatalmazott fel senkit, hogy helyette aláírja. Ám nem világos, hogy Tatár-Kis miért nem jelezte több mint fél éven keresztül, hogy nem az ő szignója szerepel a levélen. Az ügyben tett feljelentést a Központi Nyomozó Főügyészség azzal utasította el, hogy „a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény, ezért feljelentés elmulasztása, illetve bűnpártolás miatt sem indulhat eljárás”.
Hasonlóan magyarázkodásra kényszerült Tatár-Kis, amikor 2019 őszén, még mint megbízott FT-elnök fegyelmi eljárást indított Vasvári Csaba bíró ellen, amit néhány nappal később visszavont. A Magyar Bírói Egyesület honlapján ma is elérhető dokumentumok szerint Tatár-Kis azért indított fegyelmit Vasvári ellen, mert a bíró egy előtte folyamatban lévő ügyben az Európai Unió Bíróságánál előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezett. Utóbb Tatár-Kis ezt cáfolta, mondván nem ez volt a fegyelmi oka, ám arra hivatkozva, hogy „a fegyelmi eljárást a nyilvánosság kizárásával kell lefolytatni” nem adott magyarázatot, majd visszavonta a fegyelmi indítványát.
