tanársztrájk;Emmi;Kásler Miklós;fellebezés;jogellenesség;

2022-02-05 06:00:00

Kásler Miklós minisztériuma nem tárgyal: az utolsó pillanatban fellebbezett a hétfői tanársztrájk jogellenességének megállapításáért

Az Emmi azt is megakadályozná, hogy a tanárok hasonló körülmények között szüntessék be a munkát a jövőben.

Fellebbezést nyújtott be a Fővárosi Ítélőtáblához az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi), amelyben egyebek mellett azt kérték, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az első fokon eljáró Fővárosi Törvényszék múlt pénteki döntését, amely jogszerűnek mondta ki a hétfői, kétórás figyelmeztető pedagógussztrájk megtartását - derült ki a Népszava birtokába került fellebbezési kérelemből. Az Emmi szerint a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) által szervezett munkabeszüntetés - amelyben több mint 20 ezer tanár, oktatási dolgozó vett részt - azért sem volt jogszerű, mert azt olyan időpontban tartották meg, amikor az első fokú ítélet még nem emelkedett jogerőre.

A szakszervezetek december közepén jelentették be, hogy január 31-ére figyelmeztető sztrájkot szerveznek, miután a kormánnyal nem tudtak megállapodni olyan kérdésekben, mint a pedagógusbérek értékálló rendezése vagy az igazságosabb munkaidőfelosztás bevezetése. A PSZ és a PDSZ bírósághoz fordult a sztrájk idején szükséges elégséges szolgáltatások ügyében, közben továbbra is tárgyaltak a kormány képviselőivel, eredménytelenül. A Fővárosi Törvényszék többfordulós jogi procedúra után január 28-án döntött: a munkabeszüntetés jogszerű, az iskolákban pedig gyermekfelügyeletet kell szervezni (az Emmi azt szerette volna, hogy a tanárok sztrájk közben is tanítsanak, csökkentett óraszámban).

Arra kérték a szakszervezetek a szaktárcát, ne akadályozza tovább a jogszerű sztrájk megszervezését, mondjon le fellebbezési jogáról, hogy az első fokú végzés jogerőre emelkedhessen. Az Emmi erre nem volt hajlandó, sőt minden fórumon azt kommunikálták, hogy jogerős döntés hiányában a hétfői sztrájk törvényellenes. Ennek kimondására ugyanakkor szintén csak a bíróság jogosult. Fellebbezési kérelmében a minisztérium arra is kérte a Fővárosi Ítélőtáblát, hogy a szakszervezeteket “szíveskedjen” a jövőre nézve eltiltani attól, hogy jogerős bírósági határozat nélkül sztrájkolhassanak.

Az Emmi kérelme ugyanakkor ellentmondásoktól sem mentes. Az elégséges szolgáltatások ügyében hosszan ecsetelik, miért nem elég, ha a sztrájk időpontjában csak gyerekfelügyelet van az iskolákban, miért kellene a pedagógusoknak tanítaniuk is (a szaktárca a nevelés-oktatáshoz való jog miatt aggódik, amiről egyébként nagyvonalúan elfeledkeztek akkor, amikor a koronavírus-járvány harmadik hullámában megtiltották az iskoláknak a digitális oktatást, megfosztva a karanténba került diákokat a hatékonyabb otthoni tanulás lehetőségétől). Miután kifejtették, miért indokolt sztrájk közben is tanítani, nehezen követhető gondolatmenettel azt írták: lényegében a szakszervezetek érdeke, hogy “minél terhesebb még elégséges szolgáltatási feltételeket” állítsanak elő, mert ezzel a sztrájkban részt nem vevő pedagógusokat is tiltakozásra lehet bírni. Ez nemcsak korábbi érvelésüknek mond ellent, hanem a valóságnak sem felel meg, hiszen a szakszervezetek a gyermekfelügyeletnél “terhesebb” feladatokat sosem kívántak elérni.

Ezt követően egy egész oldalon keresztül magyarázzák, miért voltak a hétfői sztrájknak “pártpolitikai céljai”. Egy szakszervezeti levélre hivatkoznak, amelyben kék szalag viselését ajánlották a sztrájkolóknak, ami az Emmi szerint “nem kétségesen egy politikai párt szimbóluma”. Itt minden bizonnyal az ellenzéki összefogásra és Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltre utalnak, aki szintén kék szalagot visel. Arra egy sort sem fecsérelnek, hogy a kék szalag már jóval Márki-Zay színre lépése előtt a szolidaritás jelképe volt a szakszervezeti mozgalmakban. Ennek ellenére a PSZ és a PDSZ még a sztrájk előtt módosította a javaslatot, pontosan az ehhez hasonló politikai vádaskodások miatt.

Érdekesség, hogy míg az első fokú eljárásban az Emmi jogellenesnek tartotta a szakszervezetek bérkövetelését, legalábbis ennek megállapítását kérték a bíróságtól, a mostani beadványukban ezt már nem kérik. Úgy tűnik, a tárcánál csak most figyeltek fel arra, hogy a pedagógusok bérrendezési igényeit korábban Orbán Viktor miniszterelnök és Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is jogosnak nevezte.

A szakszervezetek jelezték: állnak elébe a másodfokú eljárásnak, ellenkérelmüket legkésőbb hétfőn benyújtják. Közben folytatják az előkészületeket a március 16-ára meghirdetett határozatlan idejű sztrájkra.