;

Bulgária;oltásellenesség;COVID-19;

- Van egy ország, ahol egyszerűen nem hisznek a Covidban

Bulgária lakóinak mindössze 29 százaléka számít védettnek úgy, hogy az EU-s átlag 70 százalék. Nem csoda, hogy az új szófiai kormány a nukleáris opcióhoz nyúlt. Minden nyugdíjas, hatvanöt feletti bolgár állampolgár 75 leva (13 560 forint) állami juttatásban részesül, ha átesik a teljes oltási folyamaton.

Pénzt kapnak Bulgáriában azok a 65 év felettiek, akik a harmadik emlékeztető oltást is beadatják maguknak. Januártól júliusig érvényes az akció, és Kirill Petkov miniszterelnök abban bízik, hogy ezzel javíthatnak a tragikus állapotokon. A balkáni országnak sikerült újabb negatív rekordot elérnie az EU-ban – utolsó a sorban, ami az oltott felnőtt állampolgárok arányát illeti. Mindössze a bolgárok 29 százaléka (az uniós átlag 70 százalék) számít védettnek. A beoltottság természetesen nem jelenti azt, hogy valaki megússza a fertőzést – de a betegség újabb hullámai a bolgár lakosság körében az oltatlanság miatt jóval erősebben tarolnak, mint másutt.

Egy valaha magyar közgazdász diplomát szerzett vállalkozó Dimitar telefonon elmondta, elege van a „Covid-diktatúrából” és nem is akar erről velem beszélni. Azt sem árulta el, kapott-e valamilyen védőoltást. Ám örömmel közölte, hogy a felesége túlesett a betegségen, s Istennek hála nem kell oltakoznia. Nem ilyen válaszra számítottam.

A sajtóban megjelenő adatok rettenetesek. Tavaly a bulgáriai halálesetek száma egy szinten volt az 1918. évivel. Abban az évben Bulgária hadviselő fél volt, s a Balkánon is pusztított a spanyolnátha.

2021-ben 147 727-en hunytak el – szinte azonos az 1918-as adattal, amikor 151 525 bolgár halt meg. A járvány „hozama” negyvenezer halott, hiszen 2019-ben az utolsó Covid -19 előtti békeévben Bulgáriában 108 083, 2018-ban - 108 526 haláleset volt. Az országban alig hétmillióan élnek – a rendszerváltozás, 1990 óta Bulgária népessége csökkent legerősebben Európában, elsősorban a kivándorlás miatt. A járvány tovább sújtotta az amúgy is súlyos demográfiai vészhelyzetben lévő országot. Bulgária „vezet” Európában a százezer főre jutó halálesetek számát tekintve. A világon csak Peruban rosszabb a helyzet.

A tények csak látszólag beszélnek önmagukért. A bolgárok sokasága nem hisz az adatoknak, nem hiszi el a járványt sem, s elutasítja a gondolatot, hogy vakcinával védekezzen a halálos betegség ellen. A Trend szociológiai kutatóközpont adatai szerint a bolgárok negyven százaléka hiszi, hogy a járvány a gyógyszergyártó cégek összeesküvésének része, 33 százalék szerint a koronavírus nem veszélyesebb a náthánál, s 16 százalékuknak meggyőződése, hogy a vakcinákban mikrocsipek vannak, amelyek segítségével ellenőrizni lehet az embereket. A bulgáriai beszámolók arról szólnak, hogy a lakosság nem csak az oltást, de a védekezés más formáit elutasítja, így az arcmaszk viselését és azt is, hogy a nyilvános helyeken megkövetelik az EU-s oltási igazolvány felmutatását.

Miközben dúl a járvány virágzik a hamis igazolások feketepiaca. Az Euractiv szerint tavaly 100 és 300 euró közötti összeget kértek érte. A Deutsche Welle bolgár nyelvű honlapján riportot közöltek egy Vraca megyei kórházból, ahová a környék súlyos Covid-betegeit viszik. Az igazgató elmondta: a betegek kilencven és az ápolók ötven százaléka oltatlan. A bizalmatlanság a vakcina iránt ugyanakkora az orvosok között, mint a társadalomban – állítják a kutatók.

Miért van így? Elsőre kínálkozik az a közhely, hogy a bolgárok általában bizalmatlanok a hatalommal szemben. Bulgária ötszáz évig volt idegen, oszmán uralom alatt – a génjeikben van, hogy nem bíznak a felsőbbségben, ráadásul 1945 és 1990 között a kommunista uralom is hiteltelen volt. A hivatalos változattal szembeni bizalmatlansághoz járul még a babona, az erős népi vallásosság jelenléte. 

A Pew Reasearch Center felmérése szerint a bolgárok 55 százaléka hisz például a szemmel verésben. Miért ne hinnének akkor a posztmodern összeesküvés elméletekben?

Kivált, ha álhírek, félrevezető álinformációk árasztják el őket – egyebek között a számukra hozzáférhető orosz forrásokból. Petar Csolakov szociológus az elutasítást azzal magyarázza, hogy a kérdésben nem lépett fel határozottan a politikai vezetés. Ráadásul a politikusok rossz példát mutatnak – Bulgáriában például a jobboldali miniszterelnök és a baloldali államfő is csak későn és vonakodva oltakozott. Lehet persze, hogy nem a nép figyelte vezetői lépéseit, hanem a politikusok követték a társadalom általános oltásellenességét.

Egyébként Bulgária az az ország, ahol legutoljára sikerült egy alapvetően oltásellenes programmal induló pártnak bejutnia a parlamentbe. A Vazrazsdane (Újjászületés) a szélsőjobbon foglal helyet, nacionalista, elitellenes követelései vannak, de a fő programja a Covid-19 miatti összes korlátozás megszüntetése volt. Átlépték a négy százalékos bejutási küszöböt. Kiderült, hogy a párt 13 parlamenti képviselőjének a harmada beoltatta magát a Covid-19 ellen. 

A Kreml azt közölte, hogy a hadgyakorlatot követően a hat hadihajó visszatér oroszországi bázisaikra, bár ennek pontos dátumáról nem esett szó.