Kolozsváron járt Szili Katalin autonómiáért felelős miniszterelnöki megbízott, ahol a március és június között esedékes népszámlálásról, valamint az április 3-án tartandó magyar országgyűlési választásokkal kapcsolatban tartott sajtótájékoztatót - számolt be a Transindex. Előbbivel kapcsolatban szóba került az a Népszava által korábban már bemutatott probléma, mely szerint nagyon nem mindegy, hogy pontosan milyen módon jegyezteti be magát a határon túli magyarság. Ugyanis csak azokon a településeken helyezhetők ki kétnyelvű feliratok és engedélyezett az anyanyelvhasználat a közigazgatásban, ahol az adott kisebbség aránya eléri a 20 százalékot. Ugyancsak százalékarányos a nemzetiségi kulturális, civil intézményeknek szánt román központi költségvetési támogatás. Mivel a népszámláláson például a csángó identitás továbbra is az „egyéb nemzetiségek” választható alkategóriájaként szerepel, aki csángónak vallja magát, azt nem számolják a magyar nemzeti kisebbséghez, tehát e statisztikai trükközéssel formálisan csökkenhet a magyarság számaránya. Ennek ellenére Szili Katalin szerint, mivel a székely identitás a magyar nemzetiség alkategóriájaként lett bejegyezve, a probléma megoldódott. Hozzátette, bár ő elfogadja ezt, számára az is fontos, hogy az érintettek elsősorban a magyarságukat vállalják.
Ezt követően azonban a magyar országgyűlési választásokra terelődött a szó, ahol Szili Katalin egyből áttért a pártpolitizálásra. Közölte, hogy az ellenzéki pártoknak nem szabad hinni, sem pedig hagyni, hogy hatalomra kerüljenek, mert megszerzett jogokat akarnak csorbítani, nevezetesen a határon túli magyarság állampolgárságának vonatkozásában, állítása szerint ugyanis leválasztanák a szavazati jogot. Ezt követően emlékeztetett arra, hogy a határon túli magyar állampolgároknak március 9-ig van lehetőségük arra, hogy felvetessék magukat a választói névjegyzékbe.
A Transindex kérdésében felidézte azt a vádat, mely szerint a határon túli magyar állampolgárok számára megszervezett levélszavazási rendszerben, mások helyett is lehet szavazni az országgyűlési választásokon, például az erdélyi Demokrácia Központokban. Erre Szili Katalin azt felelte, hogy a "felkapott hírek" csupán "egy-egy vadhajtás" esetén váltak témává, majd lényegében azzal hárított, hogy ez a felvetés a választópolgárokat vádolja csalással.
A lap ezt követően rákérdezett arra a kormánypárti Székelyhon által megszellőztetett levélre is, melyben egyes RMDSZ-es polgármesterek közölték Márki-Zay Péterrel, hogy a választásokig nem kívánnak vele találkozni. "Szabad-e egy erdélyi magyar politikusnak fogadnia Márki-Zay Pétert?" - tették fel a kérdést. Szili Katalin erre közölte, ő sem fogadná szívesen az ellenzéki politikust, a szerinte dehonesztáló és a határon túli magyarságot érintő „jogszűkítő” kijelentései miatt, de legfőképp a 2004. december 5-ei, magyar állampolgárságot elutasító népszavazás emléke miatt nem.
Szili Katalint láthatóan nem zavarta meg az az ellentmondás, hogy a kérdéses magyarországi népszavazás idején Márki-Zay Péter nemhogy nem politizált, de az országban sem tartózkodott, ellenben ő maga igen, méghozzá az állampolgárság elutasítása mellett kampányoló MSZP színeiben (Szili Katalin maga "lelkiismereti szavazást" javasolt akkor). A Transindex rá is kérdezett arra, hogy mégis milyen módon köti össze Márki-Zayt a népszavazással, erre a miniszterelnöki megbízott úgy válaszolt:
A Népszava egyébként nemrég írt arról, hogy a túlélése érdekében közösségi finanszírozásért folyamodó kolozsvári Transindex a vezető erdélyi magyar lapok közül gyakorlatilag egyedül jelenít meg kritikus hangokat a Fidesszel szemben, a többi sajtóorgánum zöme így vagy úgy, de kormányzati befolyás alatt áll.