Szergej Lavrov;orosz-ukrán konfliktus;hadgyakorlatok;Volodimir Zelenszkij;

- Lőnek, de még nem háború

Zelenszkij elnök nem érzékel semmilyen változást a biztonsági helyzetben, ám Belarusz és Ukrajna határa mentén megszólaltak a fegyverek.

Egyelőre nincs olyan biztonsági fenyegetés, amely akadályozná az üzleti életet – jelentette ki Volodimir Zelenszkij egy kijevi gazdasági fórumon. Az ukrán elnök szerint az orosz csapatok felvonulása csupán pszichológiai nyomásgyakorlás, amiben nincs semmi új, a kockázat 2014 óta változatlan. Hozzáfűzte, hogy Ukrajna az elmúlt időben megerősítette hadseregét, amely ma már egymaga is „méltósággal” meg tudja védeni az országot, amit jól mutat a csütörtökön kezdődött hadgyakorlat. Ezen kipróbálják a frissen érkezett amerikai és brit páncéltörő rakétákat, illetve török csapásmérő drónokat.

Az ukrán hadgyakorlat, bár Zelenszkij szerint „előre eltervezett”, nyilvánvaló válasz a Belaruszban és a Fekete-tengeren ugyancsak csütörtökön kezdődött, tíznaposnak meghirdetett orosz műveletekre. Ukrajna körül a légierőt és a haditengerészetet is beleszámítva mintegy 140 ezer orosz katona vonult fel, s nyugodtan hozzájuk adható a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” 20-40 ezer fegyverese is. Nyugati források, köztük Boris Johnson brit miniszterelnök szerint a következő napok roppant veszélyesek, a nagy gyakorlatozás közben akár véletlenül is kirobbanhat a háború. Az orosz erők ráadásul nem csupán Ukrajna közelében, hanem a lengyel határon fekvő Bresztnél is manővereznek.

Közben folyamatosan érkeznek Kijevbe az amerikai és egyéb nyugati fegyverszállítmányok. Az amerikai 82. ejtőernyős hadosztály alegységei a lengyel-ukrán határ lengyel oldalán fogadóállomásokat alakítanak ki, elvben az esetleges háború elől menekülő amerikai állampolgárok számára, de nem biztos, hogy csak nekik. Magyarország érintésével megérkezett Romániába a Németországból átvezényelt ezerfős amerikai gépesített lövészegység, Lengyelországba pedig 350 brit tengerészgyalogos és további nyugati alakulatok is úton vannak. Németország és Hollandia például megerősíti a Litvániában „rotáló” NATO-zászlóalj részét képező alegységeit.Szinte egy időben a tengerészgyalogosokkal, Boris Johnson is Varsóba érkezett, míg külügyminisztere, Liz Truss Moszkvában folytatott teljesen sikertelen tárgyalásokat. Truss, aki mellesleg a bukásra álló Johnson egyik potenciális utódja, a vendéglátójával Szergej Lavrov külügyminiszterrel folytatott megbeszélés után azt mondta, az oroszok azt hangoztatták, hogy nem áll szándékukban megtámadni Ukrajnát, ő azonban azt szeretné, ha a szólamokat tettek követnék. A maga részéről ugyanis semmi más értelmét nem látja az ukrán határon felsorakozott orosz haderőnek, mint az ország fenyegetését. Ha Moszkva komolyan gondolja a diplomáciai megoldást, akkor vissza kell vonnia csapatait és tartózkodnia kell a fenyegetéstől. Lavrov sajnálatosnak nevezte, hogy a Nyugat orosz területekről akarja eltávolítani az orosz csapatokat és arra panaszkodott, hogy partnere nem érti, amit mond neki: „mint amikor valaki sikethez beszél, aki hallgatja, de nem hallja”.

Beszóltak a lengyelek OrbánnakMarcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy „az oroszoknak mintha sikerülne egy NATO-tagországot kivonnia az egységes fellépésből”. A diplomatát arról kérdezték, hogy Magyarország akadályozza Kijev csatlakozását a NATO kibervédelmi központjához, ami ukránellenes lépés a minap Moszkvában járt Orbán Viktor miniszterelnöktől. Cikkünk megjelenéséig nem jött hír arról, hogy a nyilatkozat miatt a magyar külügy berendelte volna Lengyelország budapesti nagykövetét.

A volt elnök közlésének valóságtartalmát persze nem lehet ellenőrizni, ám az egyre szaporodó phenjani rakétatesztek fényében meglehetősen érdekes a nemrég napvilágot látott információ.