Döntött a bíróság: jogellenes volt a tanársztrájk, a szakszervezetek a Kúriához fordulnak

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította – egyetlen kivételével.

Másodfokon jogellenesnek ítélte meg a pedagógus érdekképviseletek által szervezett január 31-i, kétórás figyelmeztető sztrájkot Fővárosi Ítélőtábla, megváltoztatva ezzel az elsőfokon eljáró Fővárosi Törvényszék végzését, amely még a munkabeszüntetés jogszerűségéről határozott. Az Ítélőtábla csütörtöki közleménye szerint erre azért volt szükség, mert a sztrájk megtartásának időpontjában az elsőfokú döntés még nem emelkedett jogerőre, az ennek hiányában megtartott sztrájk pedig jogellenes.

A törvényszék január 28-án hozta meg elsőfokú végzését a sztrájk jogszerűségéről és a munkabeszüntetés alatt szükséges elégséges szolgáltatásokról, amely a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) álláspontját fogadta el: sztrájk alatt nem kell tanítani, csökkentett mértékben sem, ahogy azt a kormány nevében eljáró Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerette volna, az iskolákban elég a gyermekfelügyeletet biztosítani. A döntés azonban nem emelkedhetett jogerőre, miután az Emmi nem állt el a fellebbezés lehetőségétől, amit végül csak a sztrájk megtartása után, február 2-án tettek meg.

A szakszervezetek ennek ellenére nem fújták le a munkabeszüntetést, amelyben több mint 26 ezren vettek részt; ha megteszik, új eljárást kellett volna kezdeményezniük, ezzel pedig még inkább kitolódott volna a sztrájk időpontja. A PDSZ arra is felhívta a figyelmet: a kormányon múlt, hogy az elsőfokú végzés nem emelkedett jogerőre január 31-ére, hiszen a határozat kései megszületése nem kis mértékben a kormányoldal időhúzása miatt történt.

A szakszervezetek közölték: a Kúriához fordulnak felülvizsgálati kérelemmel, véleményük szerint ugyanis ebben az eljárásban kizárólag a kormány által elsőfokon előadott jogi érvek alapján lehetett volna vizsgálni a sztrájk jogszerűségét, nem pedig egy teljesen új érvelés alapján, amit az Emmi a sztrájk megtartása után nyújtott be, újabb elemekkel - például a pártpolitikai jellegű vádaskodásokkal - kiegészítve. Szerintük ez egy eljárásjogi hiba, amit a Kúria felülvizsgálata orvosolhat.

A PSZ és a PDSZ ugyanakkor jelezte: az Ítélőtábla a kormány fellebbezésének minden más pontját elutasította, helybenhagyva a szakszervezetek álláspontját a még elégséges szolgáltatásokkal kapcsolatban, valamint jogosnak tartva a kormány által támadott sztrájkköveteléseket is. Az Emmi azt is szerette volna elérni, hogy a bíróság tiltsa el a szakszervezeteket a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, de az Ítélőtábla ezt is elutasította. A másodfokú döntés emellett azt is kimondta: a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog alkalmazásának, ahogy azt a kormányoldal gondolta.

A szakszervezetek március 16-ára határozatlan idejű sztrájkot hirdettek, ha a kormánnyal nem tudnak megállapodni. Úgy vélik, a másodfokú döntés a következő munkabeszüntetés szempontjából azért fontos, mert egyértelművé vált, hogy az elégséges szolgáltatások körébe nem tartozik bele, hogy a pedagógusok sztrájk közben is tanítsanak, az Emmi ugyanis erre törekedett. Illetve nem lehet a koronavírus-járványra hivatkozva sem korlátozni a sztrájkolók jogait. A sztrájkbizottsági tárgyalások pénteken folytatódnak az érdekképviseletek és a minisztérium között.