„Miután a magam részéről a vizes sportokhoz nem kötődöm közvetlenül, úgy értelmezem, a felkérésem kifejezetten annak szól, hogy a szervezőbizottságban a pénzügyi kontrollal kapcsolatos kompetenciák is hangsúlyosan megjelenjenek.” – mondta lapunknak Oszkó Péter egykori pénzügyminiszter, akit hétfőn kértek fel arra, hogy legyen a nyári magyarországi úszó világbajnokság szervezőbizottság egyik tagja. (A bizottság többi tagjáról részletek a keretes írásunkban.)
A gazdasági szakember előrebocsátotta, mivel külföldön van, egyelőre csak „előzetesen” fogadta el a bizottsági felkérést és még tájékozódnia kell. Ezzel együtt a kérdésünkre, nem tart-e attól, hogy – különösen a szűk határidő miatt – elszállhatnak a költségek mint 2017-ben, úgy felelt: – A jelenlegi szervezéshez nincs szükség további beruházásra, azaz az a meglévő létesítmények kapacitásainak fokozottabb kihasználását jelenti, ami pénzügyi tekintetben eleve előnyösnek tekinthető. Másrészről ismereteim szerint a szervezés kapcsán is kifejezetten olyan vállalások születtek eddig, ami a költséghatékony lebonyolítást segítheti.
Az egykori minisztert kérdeztük arról is, mennyiben nehezíti meg a szervezést, hogy a kormány még csak nem is tájékoztatta hivatalosan a rendezvénynek részben otthont adó fővarost a világverseny rendezéséről. Erről azt írta: „Természetesen együttműködés párti vagyok és szorgalmazom, hogy egy, a főváros és annak megtépázott turisztikai szektora számára adódó ilyen előnyös lehetőség kihasználásában az érintett felek a lehető legszorosabban működjenek együtt. Ehhez persze mindkét fél nyitottságára szükség lesz, a szervezőbizottságban ezt a nyitottságot én mindenképpen képviselni fogom.” Kitért arra is, hogy a főváros nyilatkozatában nem látott olyan elemet, ami a rendezvényt ellenezné: „Csupán arra vonatkozóan olvastam megjegyzéseket, hogy hiányolták az előzetes értesítésüket. Részemről azon leszek, hogy az ilyen jellegű, mostanság egyre inkább politikailag túlfűtött sérelmi kommunikációt minél inkább váltsa fel a pragmatikus együttműködés.”
Oszkó Pétert kérdeztük arról is, lát-e garanciát arra, hogy ne ismétlődjön meg az, ami a nemrég véget ért fővárosi Eb-n történt: többen is kifogásolták a hanyag hazai járványkezelést. Erről úgy vélekedett: „Az előkészületekből, abból, hogy a rendezvényt milyen létesítményekben, kapacitásnövelés nélkül, korlátozott hivatalos delegációszámmal tervezik, személyes benyomásom, hogy az óvatosság vezérli az érintett feleket.”
Az elővigyázatosságra szükséges is lesz, mert járványügyi szempontból, a jelenlegi adatok ismeretében akadnak óvatosságra intő jelek – és megválaszolatlan kérdések. Már a nemzetközi úszószövetség (FINA) álláspontja is ellentmondásos.
Mint arról írtunk, Husszein el-Musszalam, a FINA elnöke azzal kommentálta a döntést, amivel Fukuoka lemondott az idei világbajnokság megrendezéséről: „Ezt a döntést minden érintett érdekében hoztuk meg. A szervezet számára továbbra is a sportolók biztonsága a legfontosabb.” Mindezek után megkérdeztük a FINA kommunikációs osztályát, hogy Magyarországon nem tartanak-e megbetegedésektől. Erre kitérő választ adva a szervezet elnökének korábbi nyilatkozatát idézték: „A vizes sportok közösségének vezetőjeként folyamatosan megoldásokat keresünk a járványügyi problémákra.”
Újabb kérdésünkre, Torin Koos, a FINA kommunikációs osztályának vezetője azt közölte, hogy az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlásai alapján Európa viszonylag hosszabb nyugalmi időszak elé néz, és a világjárvány helyzete térben és időben különböző módokon változik. Ez utóbbiban kétségtelenül igaza van: csütörtöki adatok szerint Magyarországon rosszabb volt a járványhelyzet mint Japánban, ahol a pandémia kockázatai miatt lemondtak a világbajnokságról.
A naponta regisztrált betegek száma lakosságarányosan nagyjából feleakkora, az átoltottság mintegy 20 százalékkal magasabb Japánban, mint Magyarországon, hazánk a fontosabb járványügyi mutatók közül egyedül a beadott emlékeztető oltások aranyában múlja felül a távol-keleti szigetországot. Mégis, valóban a pandémiára vezethető vissza, hogy Fukuoka helyett Budapest rendezheti a vizes világbajnokságot. A megoldás azonban nem a fertőzési adatokban keresendő – sokkal inkább a két társadalom eltérő hozzáállásában. Japán tavaly keserű szájízzel rendezte meg az eredetileg 2020-ra tervezett tokiói olimpiát: hetekkel a nyitóceremónia előtt a járványhelyzet miatt a közvélemény túlnyomó többsége – egy májusi felmérés szerint 83 százaléka – az esemény lefújását vagy halasztását pártolta, mivel általános volt a félelem, hogy az ötkarikás játékok megtartása a fertőzések megugrásához vezethet. Végül a nézők kizárásával, a sportolók és újságírók helyiektől való elszeparálásával tartották meg a versenyeket.
Az óvintézkedések jelentősen csökkentették a kockázatokat, ám épp az olimpiával párhuzamosan terjedt el a fertőzőképesebb delta variáns Japánban, ezért a közvélemény összefüggést látott a rosszabbodó járványhelyzet és a sportesemény között. A japán olimpiai csapat hiába érte el története legjobb eredményét, ez sem változtatott igazán a közhangulaton. A sportolók fényes eredménye dacára Szuga Josihide miniszterelnök népszerűsége 28 százalékos mélypontra esett a záróceremónia után, bele is bukott abba, hogy erőltette az ötkarikás játékokat. Éles kontrasztban áll ez Magyarországgal, ahol annak sem volt különösebb politikai következménye eddig a regnáló hatalomra nézve, hogy hazánk lakosságarányosan világ egyik legrosszabb halálozási mutatóival rendelkezik a koronavírus-járványban.
Nagy verseny, nagy bizottságA világverseny szervezőbizottságának vezetésére Wladár Sándor olimpiai bajnok úszót, a hazai úszószövetség elnökét kérték fel. Javaslatára meghívták a testületbe – Oszkó Péter mellett – Kovács Ágnes olimpiai bajnok úszót, Csisztu Zsuzsannát, a Nemzetközi Sportújságíró Szövetség vezetőségi tagját, Vári Attila olimpia bajnok vízilabdázót, a Magyar Vízilabda Szövetség elnökét, Kemény Dénest, a Magyar Vízilabda Szövetség korábbi elnökét, az olimpiai bajnok magyar vízilabda-válogatott egykori szövetségi kapitányát, Gyurta Dániel olimpiai bajnok úszót, a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagját, Váradi József közgazdászt, vállalatvezetőt.
