;

Napóleon;sörök;francia kultúra;kék sör;

- Kácsor Zsolt: A kék sör titka

SÖRTÁRCÁK XLII.

Az elmúlt napokban nagy karriert futott be a magyar sajtóban az az MTI-hír, miszerint Line elnevezéssel kék színű sört dobott piacra az Hoppy Urban Brew nevű francia cég, amivel a gyártó – idézem – „új piaci rést akar betömni”.

A hírben továbbá azt is olvashattuk, hogy az Hoppy Urban Brew állítása szerint „a termék színe attól ennyire különleges, hogy egy, a természetben is előforduló festékanyagot, a szpiralina nevű algafajtát keverték hozzá, amely nem rontja el az ital ízét”. S hogy még jobban összezavarják a kék színű sörről szóló hírtől már amúgy is bezöldült fejünket, a gyártó nem mulasztotta el megemlíteni azt sem, hogy az említett alga voltaképpen étrendkiegészítő, a kék színt pedig az alga egyik alkotóeleme, a fikocianin adja.

Ez a hír pusztán a kék színű sör miatt engem egy csöppet sem lepett meg, először is azért nem, mert ha már amúgy is létezik a földgolyón világoskék színű bor, akkor miért ne létezhetne kék sör is? Ráadásul a rendkívüli kreativitással bíró, s általam elfogultan csodált francia szellem engem már nem képes meglepni semmivel. A kék sörről szóló hír sem taglózott le. Gondoljanak csak bele, hogy a francia nemzetről beszélünk, amelynek jelentős része titokban ma is bonapartista, s áhítattal ápolja annak a korzikai vadembernek a mítoszát, aki egyrészt akcentussal (ismétlem: ak-cen-tus-sal!) beszélte a francia nyelvet, másrészt egyáltalán nem érdekelte a gasztronómia! Márpedig aki Franciaországban az evésnek és az ivásnak nem adja meg a módját, az ott par excellence civilizálatlan barbárnak tekinthető.

Másrészt azért nem hökkentett meg a kék sör híre, mert az a bizonyos piaci rés, amelyet az Hoppy Urban Brew úgymond „be akar tömni”, igazából már régen be van tömve. Kék színű sör ugyanis létezik a világban már eléggé hosszú ideje. Az elsőt állítólag Japánban hozták forgalomba Okhotsk Blue néven, de nem kell nekünk Japánig elmennünk, hogy kék színű sört igyunk, hiszen a rendkívüli kreativitással bíró, s általam elfogultan csodált magyar szellem is kierjesztette magából a kék színű sört, méghozzá az Országos Kéktúra ihletésére. Nem is értem, hogy az MTI-hírt leközlő lapok miért nem írták meg azt a tényt, hogy a kék színű sörök piacán nekünk semmi szégyenkeznivalónk nincsen, a magyarság ugyanis sokkal hamarabb kitermelte a kék színű sört, mint a franciák, ráadásul a miénk fölött a nagy Rockenbauer Pál szelleme lebeg, a franciáké fölött pedig a már említett korzikai vademberé, akit sokkal inkább foglalkoztatott Európa gyors leigázása, mint egy vörösboros marharagu lassú elfogyasztása. Hát mondják, kultúrember az ilyen?!

Mondom, én a kék színű sörön nem lepődtem meg. Ez ahhoz képest semmiség, hogy Magyarországon az úgynevezett sörforradalom következményeként a következő összetevőket szokás bizonyos kézműves sörökhöz adagolni: alma, ananász, árpapehely, banán, barack, guava, homoktövisvelő(!), kandiscukor, kardamom, lime, málna, mandarin, mangó, maracuja, narancs, narancshéj, papaya, ribizli, szeder, szerecsendió, tőzegáfonya, vanília és (tessék megkapaszkodni) zabpehely. S akkor lepődjünk meg a sör színén? Ugyan.

Egy dolog azonban meglepett.

Ez pedig az a bizonyos alga, amelynek fikocianin-tartalmától bekékül a sör. Ez volt az egyetlen, amit ebben a kék hírben nem értek. Hát miért nem érte be az Hoppy Urban Brew a legegyszerűbb és legolcsóbb ételfestékkel? Miért kellett nekik éppen ez a bizonyos alga? Tán csak nem azért, mert az említett fikocianint afféle csodaszerként árulják a világban? Ugyanis azt hirdetik róla a egészségmániások, hogy a fikocianint tartalmazó alga javítja a vérképzésünket, stimulálja a fehér vérsejtjeinket, csontvelőnkben fokozza az őssejtek funkcióit és „fokozza a myeloid leukémiás sejtek halálát” – bármit is jelentsen a halál fokozása. Sőt, egy helyütt erről a csoda-algáról azt írják: „a Földön létrejött első élőlények egyike, így életünk alapját képezi”.

Aki az új francia kék sörhöz ezt a kék algás marketingfogást kitalálta, egy marketingzseni lehet, az biztos. A Földön létrejött első élőlények egyike… Aha, gondolja a vásárló, akkor ez olyan ősi izé, ami természetes és bio és egészséges… Igen, nyilvánvaló, hogy ha a gyártó ezzel a kék algával hirdeti a sörét, akkor vélhetően sokkal drágábban tudja eladni. Ki ne inna egy kék sörből, ha megtudná róla, hogy a Földön létrejött első élőlények egyikét tartalmazza? Ez mégis jobban mutat a sörös címkén, mintha azt írták volna rá, hogy adalékanyag: propilén-glikol (E133, E551).

Amúgy a föntebb többször említett korzikai vadember megvetésre méltó táplálkozási szokásait illetően ajánlom szíves figyelmükbe egy Jean Robiquet nevű szerző La vie quotidienne au temps de Napoleon (A mindennapi élet Napóleon korában) című, az Hachette kiadásában 1942-ben megjelent alapművét. Aki elolvassa, hozzám hasonló rezignáltsággal fogadja majd azokat a híreket, hogy a franciák miféle furcsaságokkal kívánják meglepni a világot. Nekem megvan a könyv első kiadása, de csak annak adom kölcsön, aki szeretne kék sört inni…

Na, ugye.

A könyv tehát marad nálam.