A koronavírus korai változatának nyomaira bukkantak magyar kutatók egy Antarktiszról származó talajminta DNS-vizsgálata során.
A mintára egy nyilvános genetikai szekvencia-adatbázisban talált rá Csabai István, az ELTE Komplex Rendszerek Fizikája Tanszék egyetemi tanára és Solymosi Norbert az Állatorvostudományi Egyetem docense, amelyet speciális bioinformatikai elemzésnek vetettek alá.
,,Kihasználva a szekvenciaolvasási archívumok hihetetlenül gazdag forrását, olyan mintákat kerestünk, amelyeket 2019 decembere előtt gyűjtöttek, és amelyek a SARS-CoV-2 genomikai nyomait tartalmazzák. (…) Azt reméltük, hogy SARS-CoV-2 nyomokat találhatunk néhány olyan mintában, amelyet más okokból gyűjtöttek, és ez közelebb vihet a covid eredetéhez. (...) Ahogy mélyebbre ástunk, nyilvánvalóvá vált, hogy a SARS-CoV-2 genetikai nyomoknak semmi közük az Antarktiszhoz, inkább más mintákból származó szennyeződésről van szó” - mondja az ELTE honlapján olvasható cikkben Csabai István.
Valószínűleg ez a genetikai anyag nem élő állatokból származik, inkább a virológiai kísérletekben gyakran használt sejtkultúrákból. A hír átütötte a világsajtó falait is, a Telegraph hosszabb cikkben foglalkozik a magyar kutatók felfedezésével. Ebből megtudható, a kérdéses mintákat 2019 decemberében küldték el a sanghaji Sangon Biotech cégnek szekvenálásra, azaz elemzésre, és ezek a Covid-19-et okozó vírus egy addig ismeretlen variánsának genetikai anyagával voltak fertőzöttek. A variánsnak olyan mutációi vannak, amelyek a kapcsolatot jelentik a denevérekben található vírusok, és a Vuhanban a korai megbetegedéseket okozó vírusok között. A mintákban szintén megtalálhatók kínai hörcsögök és zöldmajmok DNS-ei is, ami az jelzi, hogy a korai vírus állatokban alakulhatott ki.
Viscount Ridley brit újságíró szerint - aki 2021-ben írt könyvében a vírus laboratóriumi eredete mellett teszi le voksát -, a minták nem származhattak fókákból vagy pingvinekből, viszont a kínai hörcsögök és a zöldmajmok a laboratóriumi kísérletek jellemző alanyai. A Sangon Biotech-et a kínai tudósok gyakran bízzák meg génszekvenálási feladatokkal, így a Vuhani Virológiai Intézet is, amelyet a vírus laboratóriumból való elszabadulása legvalószínűbb helyszínének tartanak. A mintavételek pontos dátumát nem lehet tudni, de ha azok 2019 decemberében történtek, akkor ez a mutálódott vírus a járványt kirobbantó kórokozó közvetlen elődje lehet.
A mintákat 2020 elején vizsgálták és olyan dolgokat találtak bennük, amelyek valószínűleg a vírust vizsgáló kutatók kísérletei következtében kerülhettek oda. Jesse Bloom, a seattle-i Fred Hutchinson Rákkutató Központ virológusa újrafuttatta a magyarok által megvizsgált adatokat és megerősítette, hogy a mintában fellelt vírusban három kulcsmutáció található, amely közelít a denevérekben található vírustól az emberekben megbetegedést okozó felé, a Wuhan-Hu-1-hez. Ez a három mutáció elgondolkodtató, mert ezek olyan elődöktől valók, amelyek a denevérvírusok RNS-alkotómolekuláinak sorrendjét közelebb viszik a vuhani piacról jelentett emberi Wuhan-Hu-1-vírus RNS-éhez. A két lehetséges közül ez az egyik valószínűsíthető elődje a SARS-CoV-2-nek - jelentette ki Bloom.
Az idő itt lényeges tényező: ha tényleg 2019 decemberében gyűjtötték a mintákat, az nagyon fontos, mert a kínaiak kitartanak amellett, hogy az első SARS-CoV-2-vírusokat december 30-31-én fedezték fel. Ha a szekvenálás 2020 elején történt, az is megfelelhet a kínai kormány időrendjének, mert akkorra a minta már megfertőződhetett egy ember révén. Egyelőre azonban az információk nem elegendőek ahhoz, hogy a két eseményt ilyen szűk intervallumon belül el lehessen különíteni.
A Telegraph megjegyzi, hogy amint a magyarok kimutatták a szekvenálási adatok furcsaságait, a kínaiak azonnal eltávolították azokat a tárból, bár azóta visszakerültek. Keresték a Sangon Biotech magyarázatért, de nem kaptak választ.
