A DPA német hírügynökség azt tartja az orbáni évértékelő legfontosabb elemének, hogy a miniszterelnök most először közvetve felvetette az uniós kilépés lehetőségét. Éspedig abból következtet erre, amit Orbán arról mondott, hogy ti. az EU a jogállam címén szent háborút, dzsihadot folytat Magyarország ellen. Egyben türelemre szólította fel Brüsszelt, kiemelve, hogy különben nem lehet tovább menni a közös úton.
A beszéd 5 nappal azelőtt hangzott el, hogy az Európai Bíróság határoz a jogállami mechanizmusról.
Az unió egy sor emberi jogi szervezettel együtt azt veti a politikus szemére, hogy leépíti a demokráciát. Ám ő ezt tegnap cáfolta, mondván, hogy a jogállam a másik fél számára eszköz, amivel a maga képére igyekszik gyúrni a magyarokat. Azok azonban nem szeretnének olyanok lenni, mint a kontinens nyugati fele.
De nem is várják el, hogy a Nyugat átvegye a magyar menedék- vagy családpolitikát. Budapest a fokozódó kulturális elidegenedés ellenére szeretné, ha egyben maradna az EU, ám itt csak a türelem segíthet, mivel kizárólag így lehet megtalálni a közös nevezőt, jelezte. A tudósítás kitér arra, hogy a magyar lakosságnak csaknem 80 százaléka támogatja az uniós tagságot.
Orbán Viktor hirtelen felvetette az EU-kilépés lehetőségét, így nem kizárt, hogy új „Brexit” fenyeget, noha Európa még mindig nem emésztette meg teljesen a brit kiválást. Ám Magyarország azon töri a fejét, hogy véget kell vetni a tagságnak. Az okokat taglalva a miniszterelnök azzal vádolta az uniót, hogy az szent háborút folytat Magyarország ellen, pedig toleranciát kellene azzal szemben tanúsítania.
A magyar kormányfő kiosztotta mind Brüsszelt, mind az ellenzéket, ugyanakkor bőségesen dicsérte saját magát. Az Ukrajna elleni háború esetén pedig a magyar modellt ajánlotta. A jobboldali-nacionalista vezető a Fidesz érdemei között említette a család kedvezményeket, a nyugdíjasok támogatását, a jó gazdasági eredményeket, és hogy a járvány ellenére is sikerült az újraindítás.
A nacionalista Orbán Viktor, aki elutasítja a bevándorlás minden formáját, arra figyelmeztette, hogy hatalmas menekülthullámot válthat ki, ha Oroszország megindul Ukrajna ellen. A kormányfő az évértékelővel megnyitotta a választási kampányt. Azt sürgette, hogy mindenképpen kerüljék el a háborút. Ehhez tárgyalásokat tart szükségesnek, viszont ellenzi, hogy az EU elrettentésül szankciókat dolgozzon ki, miközben Oroszország több mint 100 ezer katonát sorakoztatott fel az ukrán határon.
A hírügynökség kitér arra, hogy az EU-n belül más nemigen alakított ki olyan szoros viszonyt Putyinnal, mint éppen Orbán. Legutóbb a múlt héten járt Moszkvában és több gázért lobbizott, illetve méltatta a sokoldalú együttműködést, ideértve az energiát és a biztonságot. A Krím elfoglalása óta következetesen ellenzi az unió által elhatározott megtorló intézkedéseket, de idáig mindig megszavazta azokat.
Egyben a nyelvtörvény miatt gátolja a miniszteri szintű egyeztetéseket a NATO és Ukrajna között. Ám szombaton mégis kifejtette, hogy a szomszéd állam ütköző övezetként szolgál Magyarország és Oroszország között. Ugyanakkor elvetette, hogy a katonai szövetség, illetve az USA csapaterősítéseket vezényeljen magyar területre.
Orbán Viktor további három hónapra kiterjeszti az üzemanyagárak befagyasztását, ez az inflációellenes küzdelem legújabb lépése a választások előtt. Korábban már elrendelte, hogy nem szabad emelni az áram árát, valamint a jelzálogkölcsönök kamatát sem. Ám minden ellenintézkedés dacára a fogyasztói árak csaknem 15 éve nem ugrottak meg ilyen mértékben. A múlt hónapban nőtt a maginfláció is, ezért elemzők riadót fújtak és azt mondják, hogy tovább kell emelni az alapkamatot.
A jobboldali-nacionalisták úgy menetelnek a világban a jövő felé, hogy átírják a múltat. Ezt csinálja Trump után a Republikánus Párt az időközi választások előtt, de Magyarországtól, Lengyelországon, Törökországon, Oroszországon át, Indiáig és Kínáig tapasztalni, hogy az ilyen erők a történelemből igyekeznek muníciót szerezni a jelen harcaihoz. Az emlékezetpolitika a globális politika része lett. Mind több jobboldali párt azzal támasztja alá hatalmi igényét, hogy a nagyszerű múltat védi a belső ellenzékkel szemben.
Amerikában az ellenzék egy sor államban törvényben korlátozza, hogy a tanárok megmagyarázhassák a gyerekeknek a történelem értelmezését, beszéljenek a fajról és identitásról. Ilyen törekvések másutt is jelentkeznek, ami jó talajul szolgál a sérelmi politikának. A történelem mozgatórugója az ilyen körök szemében nem az osztály- vagy a gazdasági érdek, hanem a törzsi szenvedély és egy sor mítosz, amit a jobboldal igyekszik a maga javára fordítani.
Oroszországban Putyin feloszlatta a Memoriált, amely a sztálini múlt bűneinek feltárásával foglalkozik, mert az csak zavarja a hazafiságot, amivel az elnök igyekszik gerjeszteni a tekintélyuralom alátámasztására. Az illiberális Orbán Viktor pedig úgy állítja be, hogy ő az antiliberális front előőrse, a kirekesztő keresztény nacionalizmus hirdetője. Politikája izgatja az amerikai konzervatívokat, ellenben nyomasztja a liberális technokratákat Brüsszelben. Az átírt magyar tanterv kihagyott bizonyos történelmi vereségeket, ezzel szemben rehabilitált egy sor fasiszta kollaboránst.
A globalizáció úgy egyenlőtlenségekhez vezetett a társadalmakon belül, ugyanakkor a felbátorodott autokráciák ellenállónak bizonyultak a változásokkal szemben, amelyekről azt lehetett gondolni, hogy elsodorják őket. A nyugati demokráciák ehhez képest némi kábultságot árulnak el. A közvélemény kutatások közönyről, erősödő széttagoltságról tanúskodnak, ellen a szélsőségek gyakran jelentő energiákat mozgósítanak.
Kínában Hsz vaskezű uralma a történelmi revizionizmus nagy tervével párosul. A politikus azt állította a KKP megalakulásának 100. évfordulója alkalmából, hogy a nemzet felemelkedése a világban visszafordíthatatlan történelmi folyamat. Ezt persze másutt nem fogadhatják el az olyan nacionalisták, mint Trump. De bizonyosan értenék.
Jól értesült források szerint Németország szankciókat javasol a boszniai szerbek ellen, ha azok tovább akarnak menni a kiválás útján, Magyarország azonban ellenzi a szankciókat. Azzal érvel, hogy azok ellentétesek a céllal. Ezzel szemben az unió olyan javaslatot terjesztett elő az e hónapban esedékes külügyminiszteri tanácskozásra, amely befagyasztaná a Republika Srpska vezetőinek vagyonát, kitiltaná őket az unió területéről, ha Dodikék további jogköröket próbálnak magukhoz vonni a többnemzetiségű köztársaságban.
Az ellenlépések része, hogy Brüsszel már visszatart bizonyos alapokat, amelyekből az infrastruktúra fejlesztését finanszíroznák a szerb tagköztársaságban. A teljes összeg, amiről szó van, majdnem másfél milliárd euró, ennek egy része ingyenes támogatás. A kiszivárgott dokumentumok szerint azonban az EU csupán végső eszközként folyamodna ezekhez az eszközökhöz, mert fennáll a veszély, hogy ily módon megreked egész Bosznia csatlakozási folyamata. Meg a Bizottság egyelőre nem is tartja akutnak a veszélyt, bár minden egy csapásra megváltozhat, ha netán erőszak robban ki. És ott van az is, hogy külső hatalmak ugyancsak beavatkozhatnak, így pl. Szerbia és Törökország. De nem tétlenkedik Oroszország és Kína sem.
