Miután az amerikai kommandósok által sarokba szorított Abu Bakr Al-Bagdadi 2019. október 27-én felrobbantotta magát észak-szíriai búvóhelyén, akkor a magát Iszlám Államnaknevező dzsihádista terrorszervezetnek mindössze négy napba tellett, mire megválasztotta új vezérét. A kinevezett utód, Abu Ibrahim al-Hásemi al-Kurejsi - eredeti nevén Abdullah Kardas - másfél hete hasonló körülmények között végzett magával, ám egyelőre nem tudni, ki veszi át tőle az önkényesen kikiáltott kalifátus vezetését.
„Az Iszlám Állam egy erősen bürokratizált szervezet, amelynek időbe telik az »utódlás« lefolytatása, még akkor is, ha Abdullah Kardas likvidálására igyekezett a szervezet felkészülni” - magyarázta lapunknak Szalai Máté, a Külügyi és Külgazdasági Intézet (KKI) vezető kutatója, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Hozzátette: az utóbbi években a terrorszervezet teljes iraki és szíriai területvesztésének következtében átalakult, egyre inkább hagyományos terrorhálózatként és felkelőcsoportként működik, ezzel viszont csökkent a központi vezető szerepe is. Ezt mutatja az is, hogy Kurejsi - elődjével ellentétben - sem videó-, sem hangüzenetet nem tett közzé az Iszlám Állam első embereként. Bizonyos szempontból azonban a vezér személyének megmaradt a jelentősége. A világ különböző térségeiben működő, az Iszlám Államhoz kötődő dzsihádista csoportok nem a terrorszervezetnek, hanem az annak élén álló, önjelölt kalifának tesznek hűségesküt.
Bár a várakozások szerint akár még hetekbe is telhet mire az Iszlám Állam kihirdeti az új vezető nevét, már megkezdődött a találgatás arról, hogy ki léphet Kurejsi helyébe. A Reuters hírügynökség iraki biztonsági források és független elemzők előrejelzéseire alapozva a múlt héten arról írt, hogy harcedzett iraki dzsihádisták esélyesek a posztra. Hassan Hassan, a közel-keleti témákra szakosodott amerikai New Lines magazin szerkesztője például úgy vélte, hogy abból a körből kerülhet ki az új vezető, melynek tagjai már a 2000-es évek elején a terrorszervezet részei voltak, amikor az még csak az Al-Kaida terrorhálózat iraki szárnyának számított.
A Reutersnek nyilatkozó szakemberek négy lehetséges utódot neveztek meg: Abu Khadidzsát, aki az iraki Dijála kormányzóságban irányítja a dzsihádisták műveleteket; Abu Muszlimot, aki az iraki Anbár tartománybéli akciókét felel; Abu Szalíhot, akiről keveset tudni azonfelül, hogy közel állt Bagdadihoz és Kurejsihez is; valamint Abu Jászir al-Isszávít, akit az Egyesült Államok “kalifa-helyettesként” és a Daes iraki vezetőjeként azonosított. Isszávít azonban az iraki és amerikai hatóságok is halottnak hiszik. Musztafa al-Kádimi iraki miniszterelnök tavaly január végén jelentette be, hogy a másfél héttel korábbi bagdadi merénylet megtorlásaként, egy légicsapás során végeztek vele. Alapos a gyanú azonban, hogy Isszáví túlélte a bombázást. Ha ez így van, akkor az iraki biztonsági erők Reuters által idézett egyik tisztviselője szerint van esélye előrelépni, hiszen komoly tapasztalatokat szerzett katonai akciók kitervelésében és több ezer támogatót tudhat maga mögött.
Szalai Máté még azt sem tartja kizártnak, hogy az Iszlám Állam képes lesz előnyt kovácsolni a vezetőcseréből. Szerinte Kurejsi halála operatív szempontból semmilyen hatása nem volt a dzsihádistákra, legfeljebb némileg visszavetette a harcosok motivációját. A KKI vezető kutatója emlékeztetett arra, hogy egy nagyobb merénylet megszervezésével a terrorszervezetek általában képesek visszaállítani a morált. “Ráadásul számos szakértő véleménye szerint a vezető kiiktatásának hosszú távon pozitív hatása is lehet a szervezetre, hiszen gyakran új módszerekhez vezet, innovációra ösztönözhet” - figyelmeztetett Szalai Máté.
