évértékelés;Orbán Viktor;

2022-02-14 06:35:00

Maga a beszédhelyzet álságos, amikor Orbán egy „vurstliban tart rossz előadást a saját válogatott közönségének”

Márki-Zay Péter nevét nem ejtette ki, az orosz–ukrán konfliktusból pedig politikai tőkét kovácsolna - Orbán Viktor kormányfőként pörgeti a Fidesz-kampányt.

A miniszterelnök 1999-ben kitalált magának egy viccekkel tarkított színpadi államfői szerepet, amiben azonban már nem tud újat mutatni – vont mérleget a kormányfő szombaton tartott 23. évértékelő beszédéről Szentpéteri Nagy Richard. 

Hozzátette: ezek a beszédek kiszámíthatók, „egy közepes szónok az anyanyelvén felolvas egy szöveget, amit teletűzdeltek internetről leszedett poénokkal”. Ez a vélemény nagyjából egybecseng az ellenzéki reagálásokkal, hogy mindössze egy „szórakoztató showműsor” volt a szombati évértékelő.

Böcskei Balázs úgy látja, túlzott a várakozás az országértékelésekkel szemben. A politika iránt érdeklődők mindig új bejelentéseket várnak, de egy választási kampány nyitányaként a meglévő üzenetek erősítése a feladat – jelentette ki az Idea Intézet alapítója, hozzátéve, hogy ez nemcsak a Fidesz-elnök, hanem Gyurcsány Ferenc pénteki beszédére is igaz.

Virág Andrea, a Republikon Intézet stratégiai igazgatója a korábbi választási években elmondott orbáni évértékelőkkel összevetve a különbségekre is rámutatott. Sem 2014-ben, sem 2018-ban nem egységes ellenzék indult a jobboldali kormánykoalíció pártjaival szemben, nem volt esélyes kihívója Orbánnak sem, most azonban más a helyzet. Virág Andrea ezzel magyarázta a Népszavának a miniszterelnök ellenzéket becsmérlő, majdnem minden témakörnél visszatérő durva megfogalmazásait. Ezzel együtt is természetesnek nevezte az évértékelő beszédből kiolvasható célt, hogy a Fidesz megerősítse, belesulykolja az emberek fejébe az utóbbi időszak jóléti intézkedéseit, a másik oldalon pedig alkalmatlannak mutassa be az ellenzéket.

Böcskei Balázs úgy látja, most a kormánypártok számára a meglévő szavazótáboruk megtartása a cél, és az, hogy az ellenzékhez húzó bizonytalanokat otthon tartsák, ezért „tényeket konstruálnak” például Gyurcsány vagy Bajnai jövőbeli szerepéről. Szentpéteri Nagy Richard arra a kérdésre, hogy tetten érhető hazugságokkal találkoztak-e a beszédben, úgy felelt, már maga a beszédhelyzet álságos, hiszen az amerikai vagy angol mintáknál a vezetők az ellenzéküket is magába foglaló tekintélyes politikai közegben mondják el ezeket a felszólalásaikat, míg Orbán egy „vursliban tart rossz előadást a saját válogatott közönségének” – fogalmazott.

Minden általunk megkérdezett elemző hangsúlyozta, hogy a már jól ismert beszédpanelek kerültek elő ismét, kivéve a háború kérdését, amit Böcskei egyenesen a beszéd intellektuálisan legfontosabb elemének minősített. Szentpéteri Nagy Richard ugyanakkor azt emelte ki, hogy az orosz-ukrán konfliktusban játszott közvetítő szerep mellett azért hozta szóba Orbán a háború kérdését, hogy a balkáni helyzetről beszélhessen, ahol szintén fontos szerepet próbál magának megszerezni. Csúsztatás, hogy más nem véd meg bennünket veszély esetén, hiszen a NATO épp ezt a feladatot vállalja – tette hozzá. A háttérben pedig a magyar honvédség szerepének erősítése évek óta tart, amivel egy erős nemzet és az erős vezető képét akarja kiemelni a miniszterelnök – emlékeztetett Virág Andrea. A Republikon munkatársa végezetül kiemelte, hogy furcsa módon alig esett szó a beszédben a kormány által kezdeményezett, családvédelminek titulált népszavazásról, ami azt mutatja, a Fidesz is tudja, hogy a nemváltoztató műtétek kérdésével nem lehet tömegeket megmozgatni. Így viszont a jobboldal eddig megszokott gyűlöletkampánya kizárólag a baloldalinak nevezett ellenzéki összefogás ellen irányul.

Ígér, hirdet, elhallgat

Megfigyelhető egy hullámzás a miniszterelnök évértékelő beszédeiben, ha az ígéreteket vagy azok elmaradását nézzük.1999-ben, az első beszédben egy megnyert választás után 37 pontban foglalta össze a kormányzati feladatokat, a következő évben meghirdette a „három szoba, három gyerek, négy kerék” szlogent, és még a 2002-es kampány előtt is maradt elég az ígéretekből. A nagyratörő tervek nem győzték meg a szavazókat, a választást a baloldal nyerte. A következő, már ellenzékből mondott beszédben a korábbi kritikák ellenére az uniós tagság mellett foglalt állást, majd 2003-2004-ben az akkori kormány kritikája határozta meg a hangnemet. 2005-ben került szóba először a rezsicsökkentés igénye, de a 2006-os választási kampány előtt saját kormánya eredményeit sorolta és Gyurcsány „luxuskormányzásáról” beszélt, mondván, hogy a baloldal csak saját embereinek ad kiváltságokat. Ez megint kevés volt a választók meggyőzéséhez. Az újabb bukás után jött az „egy az ország, egy a zászló” jelszó, vagyis az összefogás meghirdetése a Gyurcsány-kormánnyal szemben 2007-ben, majd 2008-ban a tandíjról, vizitdíjról és kórházi napidíjról tartott márciusi népszavazás előtt már új korszak eljövetelét vizionálta.

2010-ben pedig a győzelem szinte biztos tudatában hirdette meg, hogy tíz év alatt egymillió új munkahelyet teremt a kormánya. Azóta választási években az elért sikerekről és folytatásról beszél, programokat a köztes években hirdet meg. 2018-ban az önálló magyar politika sikere volt a vezérgondolat. A következő – már nem választási – évben meghirdette a hétpontos családvédelmi akciótervet, 2020-ban a klímavédelmit. 2021-ben a járvány miatt „csak” a parlament tavaszi ülésszakának nyitányaként értékelte a szerinte sikeres magyar járványkezelést, ami viszont idén sem az évértékelőben, sem az ellenzéki kampányban nem kapott meghatározó szerepet. Ez Virág Andrea szerint nemcsak azért meglepő, mert máshol a kampányokban központi kérdés a kormányok járványkezelésének minősítése, hanem azért is, mert így válasz nélkül marad a kormányzati sikerpropaganda. A Rebublikon Intézet stratégiai igazgatója az ellenzék mulasztásának tartja, hogy a borzasztó halálozási adatok ellenére nem mutatott rá kellő erővel a kormány hibáira és csúsztatásaira.

Egyre több a kerítés Orbán körül

Minden eddiginél komolyabb biztonsági intézkedések közepette rendezték meg az évértékelőt a Várkert Bazárban. Az eseményre több száz rendőrt, biztonsági őrt, terrorelhárítót sorakoztattak fel, pedig egyetlen ellenzéki ellentüntető sem jelent meg a környéken. A főbejárat elé üres buszokat állítottak szorosan egymás mellé. Ahol a buszsor véget ért, onnantól fekete paravánokkal fedték el a területet, hogy a beléptető kaputól a bejáratig tartó tízméteres szakaszon se zavarhassa semmi az érkezőket. A befolyásosabb politikusok, közszereplők közül többen egyenesen a mélygarázsba hajthattak. Ezt tette Pintér Sándor belügyminiszter, Csányi Sándor OTP-vezér, de Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is.

A nézők sorában Mészáros Lőrinctől Rogán Antalig ott voltak a NER meghatározó szereplői. Ott volt a korrupciógyanús ügyletekbe keveredő fideszes képviselő, Farkas Flórián is, akiről még Sztojka Attila romaügyi kormánybiztos, a Belügyminisztériumhoz tartozó Társadalmi Esélyteremtési Főigazgatóság főigazgatója is azt mondta egy decemberi beszélgetésen: „Az egyértelműen látszik, hogy Farkas Flóriánnal nem tudunk mit kezdeni.” De kapott meghívót Farkas Félix is, akiről lapunk írta meg nemrég: hűtlen kezelés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellent tett feljelentést az Országos Roma Önkormányzat, de a vádhatóság már nevesítette az iratokban a Fidesz-barát politikust. - Batka Zoltán