Még nem fordult elő az Európai Unió Bíróságának (EUB) történetében, hogy egy ítélethirdetést élőben közvetítsenek. Szerda reggel lesz az online közvetítés premierje, amikor a testület ismerteti a döntését arról, hogy összhangban áll-e az európai uniós joggal a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással sújtó közösségi jogszabály.
A hivatalosan „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletnek” nevezett előírás 2021. január 1-je óta hatályban van, de még sehol sem alkalmazták, mert a döntéshozók a bírósági ítéletre várnak. Általános vélemény szerint az EUB el fogja utasítani a megsemmisítésére vonatkozó, tavaly márciusban benyújtott magyar és lengyel keresetet. Erre utal, hogy Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok tavaly novemberben közzétett indítványában megállapította: a rendelet jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződésekkel és nem sérti a jogbiztonság elvét. Ha a bírói tanács is hasonlóképpen ítél, akkor végképp elhárulnak az akadályok a jogállami mechanizmus aktiválása elől.
Ebben az esetben szerdától minden szem a jogszabály alkalmazásával megbízott Európai Bizottságra (EB) fog szegeződni: végre elindítja-e az eljárást azok ellen a tagállamok ellen, amelyekben a jogállamiság normáinak megsértése miatt sérülnek az EU pénzügyi érdekei. Magyarország és Lengyelország már a célkeresztjébe került, hiszen tavaly novemberben egy nem-hivatalos levélben felvilágosítást kért tőlük olyan ügyekben, amelyek véleménye szerint az antikorrupciós rendelet hatálya alá tartozhatnak. A magyar hatóságoktól többek között Balaton környéki ingatlanfejlesztésekről, állami földárverésekről, egyetemek alapítványokba történt kiszervezéséről és a Budapest Airport részvényeinek tervezett eladásáról érdeklődött. Szóba hozta továbbá a közbeszerzések lebonyolítását, az ügyészség tevékenységét és az igazságszolgáltatás függetlenségét érő aggályokat is.
A magyar és a lengyel kormány terjedelmes válasza nemrég érkezett meg Brüsszelbe, ahol alaposan tanulmányozni fogják azokat, közölte lapunkkal Eric Mamer bizottsági szóvivő. Vagyis a hivatalos eljárás csak azután kezdődhet meg bármelyik ország ellen, hogy a biztosi testület szakértői részletekbe menően kivesézték, és elégtelennek ítélték a kifogásaira adott válaszokat. Az elemzés heteket vehet igénybe. Emellett az Európai Bizottság csak a szintén alaposan áttanulmányozott bírósági ítélet után fogja véglegesíteni az iránymutatásait arról, hogy a rendelkezéseket pontosan hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban, ami ugyancsak időbe telik.
Mindez valószínűsíti, hogy a közeli napokban Brüsszel nem fogja elindítani a jogállamisági eljárást Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben. Bár Johannes Hahn költségvetési biztos pár hete egy szűkkörű brüsszeli sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy a két leggyakrabban emlegetett tagállam mellett mások is számíthatnak majd hivatalos megkeresésre, kevéssé valószínű, hogy bármelyikük előbb kapna értesítést, mint a jó ideje problémásnak tekintett Budapest vagy Varsó. A biztosi testület tehát csak a technikai, szakértői előkészületeket követően fogja beélesíteni a jogállamisági rendeletet. Döntését az aktuális politikai helyzet és az Európa keleti határain alakuló fejlemények egyaránt befolyásolhatják. Didier Reynders igazságügyi biztos az EU-Monitor hírportál tudósítása szerint nemrégiben azt mondta, hogy az áprilisi választások előtt elvileg elindulhat az eljárás Magyarországgal szemben, de a folyamat időigényessége miatt bármiféle eredmény csak a választások utánra várható.
– A halogató taktikák ideje lejárt. A Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának üzenete hangos és világos: nincs több kifogás, ami mögé el lehet bújni
– hangsúlyozta az Európai Parlament (EP) második legnagyobb frakciójának elnöke, Iratxe García Pérez a képviselő-testület szerdán esedékes plenáris vitája előtt. Az EP szándékosan az ítélethozatal napjára időzítette a tanácskozást, amelyen személyesen Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől várta volna a beszámolót a további lépésekről, aki egyéb elfoglaltságaira hivatkozva a költségvetési biztost küldi maga helyett a parlamentbe.
A parlament a rendelet elfogadása óta sürgeti a brüsszeli végrehajtó testületet, hogy lépjen a „jogállamisági fékre”, és kezdjen eljárást a közösségi pénzeket lenyúló korrupt kormányok ellen. A képviselők be is perelték az Európai Bizottságot, amiért több mint egy éve nem veti be az előírásokat. A késlekedés oka, hogy 2020. decemberében a tagállamok vezetői – engedve a közösségi költségvetés vétójával fenyegetőző magyar és a lengyel miniszterelnöknek – arra „utasították” az EB-t, hogy mielőtt bármilyen lépésre elszánja magát, várja meg az EU bírói fórumának az ítéletét. A parlament és számos jogi szakértő szerint azonban a huszonhetek nem szólhatnak bele, hogy a testület hogyan és mikor alkalmazzon egy hatályos jogszabályt.
– Ha a Bizottság ismét elmulasztaná a cselekvést, és például a magyarországi választásokra hivatkozva nem lenne hajlandó elindítani az eljárást, akkor a parlamentnek számba kell vennie, hogy milyen további eszközei vannak az akaratának érvényesítésére
– nyilatkozta lapunknak Terry Reintke, német zöldpárti EP-képviselő. Szerinte von der Leyenék időhúzása azért is lenne érthetetlen, mert egy évük volt arra, hogy alaposan előkészítsék a procedúrát. Reintkén kívül több beszélgetőpartnerünk is megemlítette az Európai Bizottság költségvetésének az elutasítását, mint a nyomásgyakorlás egyik lehetőségét. Mivel minden évben a parlamentnek kell jóváhagynia az EB büdzséjét, végső esetben dönthet úgy, hogy azt elhalasztja, ami egyenértékű lenne a testület lemondására való felhívással.Moritz Körner német liberális EP-képviselő a jövő évi költségvetés iránymutatásait összegző, és márciusban szavazásra kerülő jelentéstervezethez benyújtott módosító indítványával egy kevésbé radikális, de szokatlan megoldást javasol: szerinte addig be kéne fagyasztani az Ursula von der Leyen és kabinetje számára jövőre előirányzott költségvetést, amíg az általa vezetett testület nem zárolja a jogállam ellenségeinek uniós támogatását. Mint Körner lapunknak kifejtette, az indítványt jelzésnek szánja a Bizottság felé, hogy a bírósági ítélet után haladéktalanul indítsa el az eljárást az arra megérett tagállamokkal szemben.
Mely esetekben indítható eljárás?
Jogállamisági eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a normaszegés közvetlenül és kellő mértékben érinti az uniós költségvetés végrehajtását. Ha a mulasztásnak nincs hatása az EU-s pénzek elköltésére, akkor lehet bármilyen súlyos, nem tartozik a rendelet hatálya alá. Ennek szellemében a jogállamiság elveinek a megsértése a következőket jelenti:
• Az országban veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.
• Az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok nem működnek megfelelően.
• A nyomozó és a vádhatóságok nem tesznek meg mindent a korrupció és az uniós jog ezzel összefüggő megsértésével szemben.
• Nem biztosítják e hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi felülvizsgálatát.
• Nem előzik meg és nem szankcionálják a közösségi támogatásokkal végrehajtott csalást vagy korrupciót.
• Nem fizettetik vissza a jogosulatlanul kifizetett összegeket.
• Nem biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.
