korrupció;Brüsszel;ítélet;uniós források;jogállamiság;Európai Unió Bírósága;

Ilyen még nem volt, élő adásban fogják bejelenteni az ítéletet Orbán Viktor kormányáról

Ha érvényben is hagyja az EU bírósága szerdán a jogállamiságot megsértő országokat pénzmegvonással sújtó rendeletet, akkor sem várható szankció az áprilisi parlamenti választás előtt.

Még nem fordult elő az Európai Unió Bíróságának (EUB) történetében, hogy egy ítélethirdetést élőben közvetítsenek. Szerda reggel lesz az online közvetítés premierje, amikor a testület ismerteti a döntését arról, hogy összhangban áll-e az európai uniós joggal a jogállamisági normákat felrúgó tagállamokat pénzmegvonással sújtó közösségi jogszabály.

A hivatalosan „az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló rendeletnek” nevezett előírás 2021. január 1-je óta hatályban van, de még sehol sem alkalmazták, mert a döntéshozók a bírósági ítéletre várnak. Általános vélemény szerint az EUB el fogja utasítani a megsemmisítésére vonatkozó, tavaly márciusban benyújtott magyar és lengyel keresetet. Erre utal, hogy Campos Sánchez-Bordona főtanácsnok tavaly novemberben közzétett indítványában megállapította: a rendelet jogalapja megfelelő, összeegyeztethető az uniós szerződésekkel és nem sérti a jogbiztonság elvét. Ha a bírói tanács is hasonlóképpen ítél, akkor végképp elhárulnak az akadályok a jogállami mechanizmus aktiválása elől.

Ebben az esetben szerdától minden szem a jogszabály alkalmazásával megbízott Európai Bizottságra (EB) fog szegeződni: végre elindítja-e az eljárást azok ellen a tagállamok ellen, amelyekben a jogállamiság normáinak megsértése miatt sérülnek az EU pénzügyi érdekei. Magyarország és Lengyelország már a célkeresztjébe került, hiszen tavaly novemberben egy nem-hivatalos levélben felvilágosítást kért tőlük olyan ügyekben, amelyek véleménye szerint az antikorrupciós rendelet hatálya alá tartozhatnak. A magyar hatóságoktól többek között Balaton környéki ingatlanfejlesztésekről, állami földárverésekről, egyetemek alapítványokba történt kiszervezéséről és a Budapest Airport részvényeinek tervezett eladásáról érdeklődött. Szóba hozta továbbá a közbeszerzések lebonyolítását, az ügyészség tevékenységét és az igazságszolgáltatás függetlenségét érő aggályokat is.

A magyar és a lengyel kormány terjedelmes válasza nemrég érkezett meg Brüsszelbe, ahol alaposan tanulmányozni fogják azokat, közölte lapunkkal Eric Mamer bizottsági szóvivő. Vagyis a hivatalos eljárás csak azután kezdődhet meg bármelyik ország ellen, hogy a biztosi testület szakértői részletekbe menően kivesézték, és elégtelennek ítélték a kifogásaira adott válaszokat. Az elemzés heteket vehet igénybe. Emellett az Európai Bizottság csak a szintén alaposan áttanulmányozott bírósági ítélet után fogja véglegesíteni az iránymutatásait arról, hogy a rendelkezéseket pontosan hogyan kell alkalmazni a gyakorlatban, ami ugyancsak időbe telik. 

Mindez valószínűsíti, hogy a közeli napokban Brüsszel nem fogja elindítani a jogállamisági eljárást Magyarországgal vagy Lengyelországgal szemben. Bár Johannes Hahn költségvetési biztos pár hete egy szűkkörű brüsszeli sajtóbeszélgetésen azt mondta, hogy a két leggyakrabban emlegetett tagállam mellett mások is számíthatnak majd hivatalos megkeresésre, kevéssé valószínű, hogy bármelyikük előbb kapna értesítést, mint a jó ideje problémásnak tekintett Budapest vagy Varsó. A biztosi testület tehát csak a technikai, szakértői előkészületeket követően fogja beélesíteni a jogállamisági rendeletet. Döntését az aktuális politikai helyzet és az Európa keleti határain alakuló fejlemények egyaránt befolyásolhatják. Didier Reynders igazságügyi biztos az EU-Monitor hírportál tudósítása szerint nemrégiben azt mondta, hogy az áprilisi választások előtt elvileg elindulhat az eljárás Magyarországgal szemben, de a folyamat időigényessége miatt bármiféle eredmény csak a választások utánra várható.

– A halogató taktikák ideje lejárt. A Szocialisták és Demokraták képviselőcsoportjának üzenete hangos és világos: nincs több kifogás, ami mögé el lehet bújni

– hangsúlyozta az Európai Parlament (EP) második legnagyobb frakciójának elnöke, Iratxe García Pérez a képviselő-testület szerdán esedékes plenáris vitája előtt. Az EP szándékosan az ítélethozatal napjára időzítette a tanácskozást, amelyen személyesen Ursula von der Leyen bizottsági elnöktől várta volna a beszámolót a további lépésekről, aki egyéb elfoglaltságaira hivatkozva a költségvetési biztost küldi maga helyett a parlamentbe.

A parlament a rendelet elfogadása óta sürgeti a brüsszeli végrehajtó testületet, hogy lépjen a „jogállamisági fékre”, és kezdjen eljárást a közösségi pénzeket lenyúló korrupt kormányok ellen. A képviselők be is perelték az Európai Bizottságot, amiért több mint egy éve nem veti be az előírásokat. A késlekedés oka, hogy 2020. decemberében a tagállamok vezetői – engedve a közösségi költségvetés vétójával fenyegetőző magyar és a lengyel miniszterelnöknek – arra „utasították” az EB-t, hogy mielőtt bármilyen lépésre elszánja magát, várja meg az EU bírói fórumának az ítéletét. A parlament és számos jogi szakértő szerint azonban a huszonhetek nem szólhatnak bele, hogy a testület hogyan és mikor alkalmazzon egy hatályos jogszabályt.

– Ha a Bizottság ismét elmulasztaná a cselekvést, és például a magyarországi választásokra hivatkozva nem lenne hajlandó elindítani az eljárást, akkor a parlamentnek számba kell vennie, hogy milyen további eszközei vannak az akaratának érvényesítésére

– nyilatkozta lapunknak Terry Reintke, német zöldpárti EP-képviselő. Szerinte von der Leyenék időhúzása azért is lenne érthetetlen, mert egy évük volt arra, hogy alaposan előkészítsék a procedúrát. Reintkén kívül több beszélgetőpartnerünk is megemlítette az Európai Bizottság költségvetésének az elutasítását, mint a nyomásgyakorlás egyik lehetőségét. Mivel minden évben a parlamentnek kell jóváhagynia az EB büdzséjét, végső esetben dönthet úgy, hogy azt elhalasztja, ami egyenértékű lenne a testület lemondására való felhívással.Moritz Körner német liberális EP-képviselő a jövő évi költségvetés iránymutatásait összegző, és márciusban szavazásra kerülő jelentéstervezethez benyújtott módosító indítványával egy kevésbé radikális, de szokatlan megoldást javasol: szerinte addig be kéne fagyasztani az Ursula von der Leyen és kabinetje számára jövőre előirányzott költségvetést, amíg az általa vezetett testület nem zárolja a jogállam ellenségeinek uniós támogatását. Mint Körner lapunknak kifejtette, az indítványt jelzésnek szánja a Bizottság felé, hogy a bírósági ítélet után haladéktalanul indítsa el az eljárást az arra megérett tagállamokkal szemben.

Mely esetekben indítható eljárás?

Jogállamisági eljárásra csak akkor kerülhet sor, ha a normaszegés közvetlenül és kellő mértékben érinti az uniós költségvetés végrehajtását. Ha a mulasztásnak nincs hatása az EU-s pénzek elköltésére, akkor lehet bármilyen súlyos, nem tartozik a rendelet hatálya alá. Ennek szellemében a jogállamiság elveinek a megsértése a következőket jelenti:


• Az országban veszélyeztetik az igazságszolgáltatás függetlenségét.

• Az uniós költségvetést végrehajtó hatóságok nem működnek megfelelően.

• A nyomozó és a vádhatóságok nem tesznek meg mindent a korrupció és az uniós jog ezzel összefüggő megsértésével szemben.

• Nem biztosítják e hatóságok intézkedéseinek vagy mulasztásainak független bíróságok általi felülvizsgálatát.

• Nem előzik meg és nem szankcionálják a közösségi támogatásokkal végrehajtott csalást vagy korrupciót.

• Nem fizettetik vissza a jogosulatlanul kifizetett összegeket.

• Nem biztosítják az összeférhetetlenség elkerülését.