Kijev az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet tanácskozásának 48 órán belüli összehívását kéri, hogy Oroszország ott válaszoljon a múlt hét végén feltett hivatalos kérdésre: mit keresnek csapatai az ukrán határon.
Az EBESZ tagállamok 2011-es bécsi bizalom- és biztonságerősítő megállapodása értelmében minden tagállam tehet fel kérdéseket a másiknak 9 ezer főnél több katona és bizonyos számú haditechnika váratlan mozgása esetén. Az egyezménynek Oroszország is a részese – olyannyira, hogy tavaly ősszel a Belarusszal közösen tartott „Nyugat” hadgyakorlatról is előzetes tájékoztatást adott, sőt, az EBESZ tagállamok katonai megfigyelőit is meghívta. Most azonban csak annyit közölt, hogy joga van saját területén mozgatni csapatait – ami igaz, de Ukrajnának is joga van tájékoztatást kérni és a bécsi megállapodás Moszkvát kötelezi a két napon belüli érdemi válaszra. A szervezet lengyel elnöksége keddre tervezi a tanácskozás összehívását.
A kijevi felszólításra elsőként Minszk reagált: a védelmi miniszterek telefonon megállapodtak abban, hogy Belarusz és Ukrajna kölcsönösen megfigyelőket küld a másiknál zajló „Szövetségesi eltökéltség”, illetve „Szélvihar” fedőnevű gyakorlatokra. Az ukrán kérdésekre továbbra sincs hivatalos orosz válasz, de Szergej Sojgu védelmi miniszter azt mondta, hogy az ő hadgyakorlataik hamarosan befejeződnek, s vannak, amelyek már most is a lezáró szakaszban vannak. Eközben azonban 100 ezerről 130 ezerre módosult az Ukrajna körül felsorakozott orosz egységek létszámáról szóló az amerikai becslés, amihez még hozzá kell számítani a szakadár területek fegyveres alakulatait.
Az ukrán kormánynak komoly gondot okozott, hogy londoni nagykövete egy vasárnapi interjúban a NATO-tagságról való önkéntes lemondás lehetőségére utalt. Vagyim Prisztajko szavai általános meglepetést váltottak ki, az orosz elnök szóvivője, Dmitrij Peszkov szerint egy ilyen ukrán lépés enyhíthetné a feszültséget, míg brit részről azt mondták, hogy Ukrajna természetesen szabadon dönthet a kérdésben. A Zelenszkij elnököt oroszellenes nézőpontból támadó Petro Porosenko volt államfő követelte a nagykövet leváltását, a diplomata pedig korrigált: szerinte félreértették, ő csak azt akarta mondani, hogy most nem NATO-tagok és mindent megtesznek a konfliktus elkerüléséért.
Volodimir Zelenszkij vasárnapi telefonbeszélgetésük során meghívta Joe Bident, hogy a közeli napokban látogasson el Kijevbe és személyesen győződjön meg arról, hogy a hárommilliós város továbbra is biztonságos. Az ukrán államfő szerint a főváros mellett Harkovot, Lvovot, Dnyiprót és Odesszát is biztonságosan és megbízhatóan védik. Az amerikai sajtó szerint Biden aligha megy most Kijevbe, hiszen éppen hétfőn döntöttek az Egyesült Államok kijevi nagykövetség bezárásáról arról nem is beszélve, hogy a főpolgármester, nehézsúlyú ökölvívó világbajnok Vitalij Klicsko a múlt héten bejelentette, hogy kész a város evakuációs terve.
Hétfőn az ukrán fővárosba érkezett Olaf Scholz, akit az elmúlt hetekben számos bírálat ért, amiért Németország nem szállít fegyvereket Kijevnek és nem hajlandó lemondani az Északi áramlat 2 földgázvezetékről. A kancellár első kijevi internetes bejegyzésében azt írta, hogy „nagyon, nagyon komoly fenyegetést tapasztalunk a béke ellen Európában” és Németország Moszkvától vár a deeszkalációra utaló jelzéseket. Scholz kedden a Kremlben találkozik Putyin elnökkel, de környezete előre igyekezett mérsékelni a várakozásokat, mert Berlinben nem számítanak konkrét eredményre. A kancellár útjával egy időben 360 német katona érkezett Litvániába a már ott lévő NATO-alakulatok megerősítésére.
Putyin elnökkel folytatott hétfői megbeszélése után Szergej Lavrov külügyminiszter azt mondta, hogy továbbra is a tárgyalásokat javasolja, bár azok nem tarthatnak örökké. Az orosz külügy közleménye szerint az ukrán államtól független körök provokációkat készíthetnek elő, ezért azt tanácsolják, hogy az orosz állampolgárok kövessék figyelemmel a tárca figyelmeztetéseit. A kicsiny, a dumán kívüli liberális Jabloko párt viszont aláírásgyűjtésbe kezd a háború ellen. A parlament alsóháza kedden megküldi Putyinnak és a külügyminisztériumnak a donyecki és luhanszki „népköztársaságok” elismeréséről szóló javaslatát.
Ukrajna hétfőn átvállalta a légterében közlekedő polgári repülőgépek biztosítását. A nyugati biztosítók ugyanis a háborús kockázat miatt felmondták megállapodásaikat a légitársaságokkal, ami a polgári forgalom teljes leállásával fenyegetett. A KLM már így sem repül ukrán városokba, a Sky Up nevű ukrán fapados cég lízingelt gépeit pedig visszarendelte azok tulajdonosa. A magyar bázisú WizzAir egyelőre fenntartja ukrajnai járatait.
Márki-Zay agresszornak tartja PutyintMagyarország kiáll Ukrajna területi integritása mellett – jelentette ki hétfőn Márki-Zay Péter. Az ellenzék közös miniszterelnök-jelöltje hangsúlyozta, hogy az orosz-ukrán konfliktusban egyértelműen Vlagyimir Putyint tartja agresszornak. A magyar kormány szóban támogatja az ukrán szuverenitást, de a gyakorlatban mindent megtesz, hogy akadályozza Kijev együttműködését a NATO-val.
