Az Európai Külügyi Szolgálat (EKSZ) jelentést készített a boszniai helyzetről és arról, milyen további lépéseket tegyen az Európai Unió a balkáni államban tapasztalható szecesszionista törekvések kapcsán. Bár a dokumentum leszögezi, az EU tisztában van az ország gondjaival, nem akarja elsietni a szankciókat, így egyelőre nem várhatóak büntetőintézkedések a szeparatizmussal vádolt Milorad Dodikkal, az államelnökség szerb tagjával szemben, akinek legnagyobb pártforgója az Európai Unióban Orbán Viktor miniszterelnök.
Mint a dokumentum írja, Bosznia-Hercegovina jelenleg az IPA-alapokból (Előcsatlakozási Támogatási Eszköz) mintegy 400 millió euró, a befektetési alapokból pedig 1077 millió euró uniós támogatáshoz juthat. A szöveg szerint amennyiben rövid távon nem javul a politikai helyzet, az EU az uniós támogatások csökkentése mellett dönthet.
A szarajevói sajtó csalódással értékelte a kiszivárgott dokumentumot. Toby Vogel, a Centre for European Policy Studies kutatóintézet munkatársa az Oslobodjenje című lapban rámutatott, a dokumentum megemlíti ugyan a szankciókat, de szerinte arra is utal, hogy ezekre most nincs szükség. Igaz, azt is megjegyzi, hogy a személyekre vonatkozó büntetőintézkedéseket (vagyon befagyasztását, természetes vagy jogi személyek utazási tilalmát) „meg kell fontolni", de csak akkor, ha az egyén felelőssége egyértelműen megállapítható az ország működésképtelenné tételében. Bár Dodik a szeparatista lépésekkel éppen ezt idézi elő, a jelek szerint gyors szankciókra nem számíthat. Vogel szerint a dokumentum voltaképpen zöld jelzést ad a háromtagú boszniai államelnökség szerb tagjának arra, hogy folytathatja szecesszionista fellépését, s hogy megteremtse az intézményi és jogi előfeltételeket a boszniai Szerb Köztársaság elszakadásához. A külügyi szolgálat jelentéséből ugyanis szerinte az következik, hogy csak a tényleges elszakadás után vetnének ki szankciókat. Nemrégiben az Egyesült Államok fogadott el büntetőintézkedéseket Dodik és körei ellen, s akkor úgy látszott, az Egyesült Királyság és az Európai Unió is követi Washington példáját, a jelek szerint azonban Brüsszel folytatja a tétovázást Bosznia kapcsán. A belgrádi Danas nem így látja, a lap úgy véli, az EU könnyen elfogadhat szankciókat. Az Európai Parlament pedig tegnap a Dodik elleni büntetőintézkedéseket szorgalmazta.
Bilaterális alapon születhetnek büntetőintézkedések. Németország és Hollandia állítólag támogatná a szankciókat Dodik és körei ellen. Az mindenesetre biztosnak tűnik, hogy a külügyminiszterek hétfői ülésén nem fogadnak el szankciót.
Az Európai Bizottság magyar tagját, Várhelyi Olivér bővítési biztost Dodik melletti elfogultsággal vádolják. Januárban európai parlamenti képviselők egy kiszivárgott dokumentumra hivatkozva vizsgálatot kezdeményeztek ellene Ursula von der Leyen bizottsági elnöknél, mert szerintük támogatja Dodiknak a Bosznia-Hercegovina egységét veszélyeztető tevékenységét. Az állítást az Európai Bizottság szóvivői és az uniós képviselet is cáfolta, mondván: a szerb vezető csak tájékoztatta a biztost szándékaikról, amelyekkel az nem értett egyet. Később újabb képviselői nyilatkozat született, amely nem említi Várhelyit, de sürgeti, hogy az uniós döntéshozók “végre hagyjanak fel a Dodikkal szembeni, hosszú ideje tartó, eredménytelen megbékélési stratégiájukkal”.
