Nem emelte csütörtöküön az irányadó egyhetes kamatát a Magyar Nemzeti Bank (MNB), így az maradt 4,3 százalék. Ez nem meglepő, hiszen a jegybank januártól áttért a havi egyszeri kamatemelésre. A jövő héten viszont ülést tart a MNB legfőbb döntéshozó szerve, a Monetáris Tanács, ekkor már újabb kamatemelés várható.
Ezt indokolja a minden várakozást felülmúló, 7,9 százalékos januári infláció, amelynek láttán az elemzők az idei év egészére vonatkozó inflációs várakozásaikat 5 százalékról 6 százalék közelébe emelték. Márpedig a magasabb inflációs pálya erőteljesebb kamatemelést igényel, így az elemzők többsége szerint júliusig 1,2 százalékponttal 5,5 százalékra emelkedhet a jegybank irányadó kamata. Az MNB jelenleg két kamatot használ. Az alapkamat most még csak 2,9 százalék, de az irányadó az egyhetes betéti kamat, ami viszont már 4,3 százalékon áll. A jegybank kommunikációja szerint a két kamat közötti különbséget megszüntetik, várhatóan már az első félév végéig. A két kamatmutató találkozási pontja 5,5 százalék közelében lesz, bár egyes elemzők szerint nem kizárt, hogy ennél nagyobb szigorításra is sor kerül, hogy elérhető legyen 2023-ban a 3 százalékos inflációs cél. Virovácz Péter az ING Bank elemzője szerint akár 6 százalékig is emelkedhet a jegybanki kamat.
A folyamatos emelések miatt egyre jobban drágulnak a hitelek. Tavaly októberben még hozzá lehetett jutni 4 százalék alatti teljes hiteldíjmutatóval (thm) egy 20 millió forintos, 20 évre igényelt lakáskölcsönhöz, de ma már a legjobb ügyfeleknek is 5,22 százalékos thm-mel kínálják e kölcsönt a bankok. A legjobb ajánlat havi törlesztője a money.hu körképe szerint 117 ezer forintról 133 ezer forintra nőtt, így 28,6 millió forint helyett már közel 32 millió forint a 20 milliós hitel ára, vagyis a teljes visszafizetendő összeg.
A korábban felvett, egy éven belül változó kamatozású hitellel rendelkező adósok – például a volt devizahitelesek – a kamatstop miatt június végégig nem fogják érzékelni a kamatemelések miatti törlesztőrészlet-növekedést. A banki díjak infláció okozta emelkedését azonban minden hiteles, így ők is megérzik majd – hívta fel a figyelmet a money.hu. A bankok a termékeikhez kapcsolódó díjakat és költségeket ugyanis minden év áprilisában a fogyasztóiár-változáshoz igazíthatják. Tavaly a KSH szerint 5,1 százalék volt az infláció, tehát akár ennyivel is növelhetik díjaikat a bankok. Az OTP Bank már be is jelentette, hogy a személyi kölcsönöknél teljes mértékben élni fog a jogszabály adta lehetőséggel.
Míg a hitelek folyamatosan drágulnak, addig a banki betéteknél nem látszik ilyen igazodás, a jegybanki kamatemelések alig harmada jelent meg a lakossági betéteknél. Pedig az emberek egyre több pénzt – tavaly év végén már 16 százalékkal nagyobb összeget, összesen 10 279 milliárd forintot - tartanak a bankszámláikon, döntő részben nem lekötött betétként. Látra szóló- és folyószámlabetétben összesen 9813 milliárd forintot tartott decemberben a lakosság, és mindössze 466 milliárd forint volt a lekötött betétek összege. Ez a 4,5 százalékos lekötési arány némi növekedés a novemberi 4 százalékhoz képest, aminek oka a Bank360.hu szerint a betéti kamatok enyhe emelkedése lehet. Decemberre ugyanis a novemberi 0,92 százalékról 1,56 százalékra nőtt az éven belül lekötött betétek átlagkamata, a lekötések nagy részét – 440 milliárd forintot – pedig az ilyen konstrukciók tették ki.
Hosszabb távra azonban a betétek kamata jóval csekélyebb, ráadásul az éven belüli átlagkamat mértéke is csalóka. Magasabb betéti kamatokat ugyanis elsősorban a bankszektor kisebb szereplői kínálnak, a nagyobb lakossági pénzintézetek rendszerint jóval 1 százalék alatti kamatot adnak. Vagyis elsősorban azok a bankok emelték betéti kamataikat, amelyek az újabb ügyfelek elcsábításáért hajlandóak kedvezőbb megtakarítási lehetőségeket kínálni – mutatott rá a Bank360.hu.
Lekötés nélkül viszont szinte nem is kamatozik a bankban elhelyezett összeg, a folyószámlabetétek átlagos kamata mindössze 0,05 százalék volt. Az infláció eközben százmilliárdokat égetett el: a 2020. decemberi 8448 milliárd forintos összeg a tavalyi 5,1 százalékos inflációval számolva reálértéken 422 milliárd forinttal kevesebbet ért tavaly év végére.
