A lap úgy értesült, hogy az Európai Bizottság gyorsan élesíteni akarja a jogállamisági mechanizmust, de így is 7-9 hónap kell, amíg Budapest és Varsó megérzi a következményeket. A folyamat már két múlva megkezdődhet, addig a már meglévő irányelveket hozzáigazítják az Európai Bíróság állásfoglalásához, de ez gyorsan megy. Utána viszont már semmi sem áll az új eszköz alkalmazásának útjában. Sőt, már e pillanatban is dolgoznak konkrét ügyeken, ennek érdekében Brüsszel már a múlt novemberben jó pár ilyen esetről kért tájékoztatást a két kormánytól.
A szankciók elrendelése tehát bő fél év, addig azonban még több lépcsőfokot is venni kell. A jóváhagyáshoz kétharmad szükséges, azaz a 27 tagból 15-nek meg kell szavaznia, de úgy, hogy akik mellette vannak, azok az európai lakosság legalább kétharmadát képviseljék. Sok EP-képviselő dühös, hogy az Európai Bizottság bevárta az EUB verdiktjét, hiszen az új rendszer elvileg tavaly év eleje óta érvényben van.
Brüsszelből egyébként kiszivárgott, hogy a bíróság döntése értelmében az eddigieknél alaposabban bizonyítani kell: a jogállami gondok lehetővé teszik a visszaélést az uniós alapok körül. De az egyértelmű, hogy ha nem függetlenek a bírák és az ügyészek, akkor büntetlenül lehet lopni az ilyen alapokból. Pont azért kell ilyenkor az Európai Uniónak eljárnia, mert a helyi nyomozók pl. visszarettenhetnek, ha a miniszterelnök közeli hatóságról vagy cégről van szó.
Ily módon Magyarország és Lengyelország egyelőre lesheti, mikor jönnek az utalások, mert az Európai Bizottság további biztosítékokat akar, hogy a két kormány erősítse az igazságszolgáltatás önállóságát és fokozza a harcot a korrupció ellen.
Az Európai Parlament úgy látja, hogy az Európai Bíróság döntése nyomán immár elhárult minden akadály, amelyet az Európai Bizottság állított a jogállami mechanizmus útjába – mondta Katarina Barley, az EP német szociáldemokrata alelnöke. Úgy hogy meg kell indítani az eljárást, ha valamely kormány megszegi a közös elveket.
Hogy pontosan miről van szó, annak érzékeltetésére a lap megírja, hogy Mészáros Lőrinc neve Brüsszelben a korrupció szinonimája. Rövid időn belül milliárdos lett, köszönhetően alighanem az uniós agrártámogatásoknak is. De a szervezet most már fel tud lépni az ilyen csalások ellen. Csak kérdés, hogy akar-e, mert Ursula von der Leyen továbbra is időt szeretne nyerni. Hónapokig azt lehetett hallani, hogy a végrehajtó testület meg kívánja várni az EUB ítéletét. Most meg arról van szó, hogy alaposan elemzik a határozatot és kidolgozzák az alkalmazás irányelveit.
De mit kell még ellenőrizni, amikor a bírósági határozat minden vonatkozásban teljesen egyértelmű helyzetet teremt, mint ahogy az sem világos, minek kellene új útmutatás? Daniel Freund német zöldpárti EP-képviselő úgy látja: itt már további kifogásnak helye nincs, az Európai Bizottságnak munkához kell látnia.
Ugyanakkor jogos az az aggály, hogy Orbán Viktor munícióhoz jutna a választási kampányban, ha már április előtt pellengérre állítanák. Mellesleg a koronaalapból már most sem jut hozzá a pénzekhez, és ez fájdalmas számára. A lengyelek esetében ugyanakkor fontos jelzés, hogy az Európai Bizottság be akarja hajtani rajtuk az Európai Bíróság által kiszabott sok-sok millió eurós büntetéseket.
Viszont abban igaza van az Európai Bíróságnak, hogy a jogállami mechanizmus a korrupció letörésére, illetve a független igazságszolgáltatás védelmére találták ki, így élni kell vele. Pár héten persze nem múlik, sokkal fontosabb, hogy a magyar és a lengyel vezetés ne mondhassa: a Nyugat rá akarja kényszeríteni a maga értékeit a Keletre.
Orbán Viktor opportunista, érzékenyen reagál, ha pénzzel szorítják sarokba, Lengyelországban viszont kemény ideológusok vannak hatalmon, az eljárás kapóra jöhet nekik. Ellenben a két ország vissza tud ütni, ha elszánja magát és blokkolja a közös döntéshozatalt. Ez esetben a többiek tehetetlenek lennének. Viszont az egyre erősödő tekintélyelvűséget nem lehet csak az új szankciós rendszerrel ellensúlyozni, ez ügyben az érintett országok szavazópolgárai mondják ki a döntő szót. Az új mechanizmust nem árt okosan bevetni.
A magyar és a lengyel kormány jó 100 milliárd eurónak inthet búcsút, miután az Európai Bíróság rábólintott arra, hogy befagyasszanak uniós támogatásokat, ha valamely tagállam megsérti a jogállami elveket és ez azzal a veszéllyel jár, hogy tisztességtelenül költi el a brüsszeli pénzek egy részét. A kontinens két fele között csak még mélyebb lett az árok az EUB állásfoglalása nyomán.
Magyarország a következő öt évben 32 milliárd eurót, Lengyelország pedig 116 milliárdot vehetne fel a a hosszú távú költségvetésből, de ebben nincs benne a gazdasági helyreállítási alap, amelyből az Európai Bizottság egyelőre nem folyósítja a szubvenciót a jogállami aggályok miatt. Pedig a brüsszeli pénzügyi mankó alapvető a két gazdaság számára. A magyaroknál a GDP 5 %-át teszi ki, a lengyeleknél 3 %-ot. A két ország ugyanakkor kétségbe vonja, hogy az EU-nak joga van megbüntetni őket, mindkettő azt állítja, hogy a szervezet visszaél jogkörével.
Mivel Orbán Viktor újraválasztásra készül, a magyar ellenzék attól tart, hogy meghamisítják az eredményt, és a félelem nem is teljesen megalapozatlan. A miniszterelnök, az európai és amerikai populisták hőse, igen bonyolult választási rendszert alakított ki, ami persze nem véletlen, a cél az, hogy a Fidesz megőrizze hatalmát.
Az egyéni körzetek többnyire a kormánypárt javára billennek el, annál is inkább, mert sokszor céltudatosan átrajzolták a határokat. Négy éve a kormánypárt képviselői 91 körzetben győztek, a vége pedig az lett, hogy a leadott voksok nem egészen fele lehetővé tette a kétharmadot. Ezután a kormányfő és vazallusai simán átírhatták az alkotmányt, telerakhatták saját embereikkel a bíróságokat, a szövetségesek pedig sok milliárd eurónyi brüsszeli támogatást vághattak zsebre.
A közvéleménykutatások nagyjából egyenlő esélyeket jósolnak, ám mivel szorosnak ígérkezik a küzdelem, minden eddiginél jobban aggódik az ellenzék a választás tisztasága miatt. Ennek oka, hogy immár törvényes a választási turizmus, ideértve, hogy akár kétszer is lehet szavazni, de a Fidesz tisztességtelen előnyt élvez a határon túli magyarok szavazati jogával és szintén neki áll a zászló az óriási sajtófölény miatt. A közmédia a Fidesz propagandáját szajkózza, a kereskedelmi csatornák szerkesztőségek pedig szinte kivétel nélkül Orbán Viktor csókosainak a kezén vannak.
Hegedűs Dániel azt ajánlja, hogy a Nyugat nagyon figyeljen oda a magyarországi parlamenti választásra, mert ha nem lesz elég óvatos, akkor a Fidesz elcsalja az eredményt, ami példátlan volna az EU történetében. A Német Marshall Alapítvány szakértője a Szövetség a Demokrácia Biztosítására nevű szervezet egyik elemzőjével írt közös cikket és ebben arra hívja fel a figyelmet, hogy új front nyílt Magyarországon, amely már jó 10 éve halad a tekintélyuralom felé.
A felmérések fej fej melletti küzdelmet mutatnak ki és a NATO-, illetve uniós szövetségesek pontosan tudják, hogy a pálya a kormánypártnak lejt. Azaz a célirányos választási és kampányszabályok, a médiafölény, valamint a szavazóhelyiségekben nem kizárható szabálytalanságok eldönthetik az eredményt. A versengő autokráciában a Fidesz mindig is előnyt élvezett. Ily módon Orbán Viktor hatalmon maradhat.
Hogy az EBESŰZ teljes körű megfigyelő küldöttség vezényel Magyarországra, az arra jó, hogy módszeresen és megbízhatóan nyomon lehet követni a szavazás menetét, beleértve az esetleges visszaéléseket. Csakhogy úgy tudni, hogy még nincs elég ember a delegációba. Márpedig hatalmas hiba volna, ha a tagállamok, beleértve az USA-t, nem állítanának ki elegendő szakembert.
Létszámhiánnyal azonban lehetőség nyílna, hogy az EU-n belül most első ízben jelentős csalás történjen és ez aláásná mind az EU, mind Biden demokratikus programjának hitelét.
Die Presse
Márki-Zay Péter azt mondja, hogy Orbán Viktor piszkos kampányt folytat ellene, azaz mivel esetében nem jönnek be az eddigi húzások, a sorosozás, a migránsozás, vagy hogy a melegeket támogatná, ezért személyében támadja a Fidesz, méghozzá keményen. Részleteket ragadnak ki a nyilatkozataiból, azokkal próbálják lejáratni, és ez sok embernél be is jön, még ellenzéki szavazóknál is.
A politikus ennek ellenére bízik abban, hogy csoda történik, ugyanúgy, ahogy ő nyerte az ellenzéki előválasztást. Az interjúban a handikepek közé sorolta, hogy az állami média úgy tesz, mintha az ellenzék nem is létezne. A rádióadók szinte kivétel nélkül a hatalom kezén vannak. A regionális újságok ukáz alapján dolgoznak, megkapják, hogy miről kell jelenteniük, és nap mint nap ugyanazokat a hazugságokat terjesztik.
Eközben a reklámügynökséget nem vesznek fel ellenzéki hirdetéseket, mert a Fidesz megfélemlíti és fenyegeti őket. Ott van persze a közösségi média, de ott is érvényesül a Fidesz erőfölénye, hogy nyomassa a rágalom és gyűlöletkampányokat. Miközben az embereket a hatalmas korrupció, a magas infláció és az oktatás, illetve az egészségügy siralmas állapota foglalkoztatja. Az ellenzék támogatói emellett félnek, hogy Orbán kivezeti az országot az EU-ból, ezt azonban a fideszes tábor nem veszi komolyan.
A hat ellenzéki párt között ugyanakkor javult az együttműködés, és Márki-Zay biztos abban, hogy a választás után is fennmarad az összefogás. Hiszi, hogy négy év alatt nem csupán a sajtószabadságot és a jogállamot lehet helyreállítani, hanem a korábbi választási rendszert is. Ha viszont marad a NER, az katasztrófa volna az ország számára. Hiszen már most Európa szegényházának számítunk, a lakosság 74 százaléka a szegénységi szint alatt él.
Tavaly kiemelkedően sok volt a Covid-halott, ami természetesen összefügg a korrupcióval, így például azzal, hogy teljesen használhatatlan lélegeztető gépeket hoztak be. A Sinopharmot pedig beadták 60 felettieknek is, hogy noha az hatástalan az idősebbeknél. Az urambátyám-rendszer a gazdaságban már rátette a kezét a bank- és energiaszektorra, most a kiskereskedelem van soron. És ha nem sikerül kiseprűzni az Orbán-kabinetet, akkor ez csak megy tovább.
Uniós körökből az szivárgott ki, hogy Orbán Viktor javarészt az európai álláspontot képviselte, amikor február 1-én találkozott Vlagyimir Putyinnal – közölte az Európai Külkapcsolati Tanács nevű agytröszt vezetője. Mark Leonard rámutat: az egyetértés abból fakadt, hogy közös törekvés a kontinensen: ne legyen háború. Meg kell őrizni a NATO hitelét és el kell érni, hogy Ukrajna ne kerüljön vissza orosz iga alá, és most már Németország is hajlik arra, hogy szankciókat fontolóra vegyen. És mivel már egyáltalán nem lehet kizárni a fegyveres viszály lehetőségét, ez korábban elképzelhetetlennek tartott kompromisszumokat kényszeríthet ki a szövetségesek között.
Ily módon elképzelhető, hogy Putyin akaratlanul is elősegíti az európai egységet a biztonság megőrzésére. Ezzel együtt az Egyesült Államok miatt erősen fő Közép- és Kelet-Európa feje, mert Joe Biden viszonylag olcsón meg akarja úszni az ukrán válságot, mármint hogy ne kelljen túl sokat foglalkoznia vele, számára ugyanis a középosztály felemelése, illetve a külpolitikában Kína ellensúlyozása a fő cél. Ám mivel Donald Trump vissza akar térni, nem csak az Oroszországgal szembeni fellépés, hanem az egész tengerentúli demokrácia jövője kockán forog.
Az öreg kontinensen a közvetlenül érintett szomszéd országok azt látják, hogy egyre nagyobb bajok vannak a washingtoni politikával, és kétséges, hogy a Fehér Ház mennyire hajlandó szembeszállni az orosz agresszióval. Ezen belül a legnagyobb félelmük az, hogy ha Moszkva elindítja a harckocsikat, akkor a következő célpont Tallinn, Riga, de akár Varsó is lehet.
A németek ingadoznak a nyugati értékek, a kelet-európaiak iránti szolidaritás, illetve a háború után kialakult pacifista hagyományok között, Olaf Scholz kancellár ezért nem szeretne elsőhegedűs lenni semmiféle európai válaszban. Ezzel szemben Emmanuel Macron francia elnök lehetőséget lát, hogy az EU igazolja stratégiai autonómiáját a válságban, de persze ügyel arra is, hogy fényezze magát az áprilisi elnökválasztás előtt.
