- Provence-i mese helyett jött a fideszes palóc valóság, de már sokan unják

– Az itt a baj, hogy „ők” látványosan gyarapodnak, mi viszont látványosan szegényedünk. S emiatt nagyon mérgesek vagyunk rájuk. Mert ha legalább csináltak volna valamit a térségért, és nem csak ígérgetnék a munkahelyeket, hanem tennének is érte, akkor… De évek óta csak azt halljuk, hogy megújul a 21-es főút, mintha az változtatna bármin is.

Attól, hogy fényesebb az aszfalt, itt még mindig komor a szegénység, a koronavírus már csak rátett erre egy lapáttal: annyi a munkanélküli, hogy minden családban lassan számolni lehet legalább eggyel – így fakadt ki egy középkorú asszony Salgótarjánban, nem messze a városka neves, provence-i stílust idéző cukrászdájától.

Az ország tortája címet többször is elnyerő helyi testvérpár itt, egy szocreál üzletsor tömbjében alapította meg a francia édességek világát idéző kis üzletét, mintegy jelképeként annak, hogy a kissé lepukkant közegben is lehet újat és jót alkotni. Ám ha kilépünk innét, inkább a kedvetlenség, omladozó üzemek, szürke háztömbök jellemzik a hajdani bányászvárost, amely nemcsak „érzetre”, hanem a Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint is az ország egyik legszegényebb megyéjében található. A tavalyi év első kilenc hónapjában ugyan többen születtek, de többen is haltak meg, mint az előző év azonos időszakában: a halálozások száma itt nőtt a legnagyobb mértékben a megyéket és a fővárost tekintve, így az elvándorlást nem számítva csak emiatt közel 1400 fővel csökkent a népesség. Az elmúlt évben mintegy 2 százalékkal lett kevesebb a foglalkoztatottak aránya, ami jelenleg a maga 56,2 százalékával a második legalacsonyabb az országban, a 11,4 százalékos munkanélküliségi ráta pedig messze a legmagasabb a megyék között. Nógrádban nem igazán kifizetődő munkát vállalni, mert annak ellenére, hogy a teljes munkaidőben alkalmazásban állók havi bruttó keresete 10 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a 326 ezer forintos itteni átlagbér még így is jócskán elmarad a 429 ezer forintos országos átlagtól.

– Azt szoktam mondani, hogy van a tizennyolc megye, meg van Nógrád, amelyikről elfelejtkezett ez az ország – mondja egy ötvenes éveiben járó férfi, akinek már csak az állandó lakcíme van itt, de a megélhetésért egy megyével arrébb, Egerbe költözött. Kormánypárti szavazó, s ebben nem ingatja meg az sem, hogy az elmúlt tíz évben nemhogy egy helyben toporgott, de még a korábbinál is jobban lecsúszott ez a térség. Szerinte az ellenzék sem hozna ide beruházásokat, és meggyőződése, hogy ha nem is kétharmaddal, de nyerni fog a Fidesz, s emiatt az lenne jó, ha a megye két körzetében jobboldali jelölt nyerne.

Igaz – teszi hozzá –, Salgótarjánban most erősebbnek látja az ellenzék esélyeit, s úgy véli, hogy a kocsmákban, utcákban, falvakban aktívabban kampányolnak mostanság az összefogás térfelén. Nógrád megye egyes számú választókerületében részben e depresszív hangulat miatt is lehet esély arra, hogy megfordítsák az eddigi trendeket, és a fideszes jelölt, Becsó Zsolt helyett az ellenzéki előválasztáson győzedelmeskedő 46 éves salgótarjáni, egyéni vállalkozóként dolgozó könyvelőt, Godó Beatrixot juttassák az országgyűlési képviselői székbe. Godó 2017 óta a DK tagja, tavaly október óta pedig a párt itteni választókerületi elnöke is. Ha az ellenzék már 2018-ban összefog, akkor biztosan szorosabb lett volna a verseny: ebben a körzetben legutóbb a fideszes Becsó Károly 47,34 százalékkal nyert a szavazatok 22,22 százalékát megszerző jobbikos Cseresznyés István előtt, aki most teljes mellszélességgel az összellenzéki jelölt mellett kampányol. S noha Godó Beatrix egyelőre újoncnak számít a politikában, közösségi oldalán jól látszik, hogy „nyakába vette” a térséget, s faluról falura járva ismerkedik a helyiekkel, ami vidéken is növelheti az esélyeit.

Salgótarjánban és térségében többekkel beszélgetve rendszerint azt tapasztaltuk, hogy mintha kicsit mindenki unná már a „Becsó-testvérek” – az egyéniben legutóbb nyert Becsó Károly, s korábban a körzetet vivő, 2018-ban a jobboldali listáról a parlamentbe jutott, s most újra egyéniben induló Becsó Zsolt – egyeduralmát. Főként, hogy az itteniek szerint a korábbi bizalmat nem hálálták meg, s keveset lobbiztak azért, hogy Nógrád megyében érezhető javulást érjenek el – mondták a helyiek. Pedig a gyönyörű dombokban, jó levegőben, szép természeti környezetben és ízes ételekben gazdag térség akár turisztikai célpont is lehetne, afféle „Palóc Provence” – ám a Kisfaludy-pályázat milliói itt sem a hétköznapi vállalkozók, sokkal inkább a „csókosok”, köztük éppen Becsóék vagyonát gyarapították: a testvérek közös cége több mint harminc millió forintot nyert el egy hollókői vendégház és egy pásztói teniszcentrum építésére.

Elsőként a Népszava írta meg, hogy versenyt korlátozó magatartás bűncselekményének megalapozott gyanúja miatt büntetőeljárás indult ebben a megyében is a TOP-os pályázatok ügyében, Hadházy Ákos független képviselő feljelentése nyomán. Szerinte a fideszes Simonka György és Boldog István képviselő Békés és Jász-Nagykun-Szolnok megyei körzeteihez hasonlóan a Becsó-fivérek körzetében is összefonódások voltak a pályázatok elnyerésénél, itt is rendre ugyanaz a néhány cég vitte el a közbeszerzéseket. Becsóék lapunknak korábban erre reagálva azt mondták, természetesen folytattak egyeztetést a térségi polgármesterekkel, ismertették velük a pályázati lehetőségeket, de hozzátették: az nem fordult elő, hogy ők maguk előre kijelölték volna, kikkel kell bonyolítani a közbeszerzéseket.

Balassagyarmat jobban teljesít

Balassagyarmat Salgótarjánnal ellentétben mindig is inkább konzervatív szellemű város volt. Az itt újrázó fideszes Balla Mihály nevéhez nem fűződnek botrányok, politikusi pályáját nem kísérte látványos megtollasodás. Egészen az ötvenes évekig ez a város volt a megye székhelye, majd 1950-ben az akkori kommunista vezetés Salgótarjánt tette meg helyette. Emiatt - s az ipari fejlődésnek is köszönhetően - annak lakossága felduzzadt, lakótelepek, toronyházak nőttek ki a semmiből. A rendszerváltásig Balassagyarmat lényegében megtartotta másodrendű szerepét, azt követően azonban látványosabb fejlődésnek indult: könnyűipari cégek telepedtek a térségbe, a város központja átalakult, miközben Salgótarjánban üzemek zártak be, leapadt a termelés, csökkent a lélekszám. A balassagyarmatiakban régi sérelemként élt a megyeszékhelyi rang elvesztése, így 2014-ben, amikor a korábbi fideszes polgármester helyett a szocialista Dóra Ottó lett Salgótarján polgármestere, a jobboldali többségű megyei önkormányzat határozatot hozott a megyei közgyűlés székhelyének Balassagyarmatra való áthelyezéséről. Más kérdés, hogy ez az ügy végül hamvába halt, hiszen kormányhatározat szól arról, hogy a megyei közgyűlés helye a megyeszékhelyen van, ezen egy helyi rendelettel nem lehetett változtatni.

Az ellenzéki jelölt itt a negyvenes évei végén járó ismert környezetvédő, a momentumos Gyenes Szilárd, aki 2014 és 2017 között Gödöllő alpolgármestere volt, s évekig vezette az önkormányzati tulajdonú hulladékkezelő céget, a Zöld Híd Nonprofit Kft.-t. Regnálása idején állították le egy időre a szemétszállítást több mint száz településen, miután az állami kukaholding nem fizette ki a munkájukat. Ő indult 2019-ben a polgármesteri székért, s csak minimális különbséggel maradt le a fideszes Csach Gábor mögött. A legutóbbi országgyűlési választáson Balla Mihály 54,26 százalékkal nyert, kérdés, hogy sikerül-e az összefogásnak idén tavasszal fordítani ezen az arányon. - D.J.