Magyarországgal ellentétben mintha a lengyel vezetés a megbékélést keresné az EU-val az Európai Bíróság jogállamisági ítéleteután, annál is inkább, mivel úgy tűnik, hogy az új mechanizmussal az Európai Bizottság megfelelő eszközt kapott a kezébe általában a bajkeverőkkel szemben. Varsó évek óta macerálta Brüsszelt, de immár vége, hogy az Európai Unió az elvek hangoztatásán túl nem tud semmit sem tenni. Úgy hogy a lengyel hatóságok ebben a hónapban kétszer is felajánlották: visszakoznak a sokat bírált jogi reform ügyében.
Az egyik ok, hogy Oroszország fenyegeti Ukrajnát, és ilyen feszült időben nem tanácsos elidegeníteni a szövetségeseket. Ráadásul új menekültválság körvonalazódik. Így a lengyelek rendezték a vitát a csehekkel a turówi lignitbánya ügyében és lemondtak arról, hogy államosítsák az amerikai Discovery csoport lengyelországi hírtelevízióját.
A meghátrálásnak azonban van egy prózaibb indoka is: a pénz. Az Európai Bizottság egyelőre befagyasztotta a koronaalapból félretett 36 milliárd eurót, pedig az körülbelül két százalékkal dobná meg a lengyel GDP-t a következő években. Emellett, csak, hogy még rosszabb legyen a dolog az európai gazfickók számára, elhárult az akadály az új jogállamisági mechanizmus elől és az érinti a költségvetési támogatásokat is. Nem beszélve arról, hogy az EUB hatalmas napi bírságokat vetett ki a Mateusz Morawiecki miniszterelnök kormányára.
Ez így már akkora summa, hogy Lengyelország kétszer is meggondolja, főként mivel idáig a szubvenciók egyik legfőbb kedvezményezettje volt és ha kiesnek ezek az alapok, akkor azt bőrükön éreznék a szavazópolgárok. Magyarország más, mert Orbán Viktor a vazallusaira herdálta el a brüsszeli alapokat, ezért az átlagpolgár nemigen érzékelné, ha bezárul a bőségszaru. A csókosok annál inkább. Ily módon a magyar miniszterelnök inkább dacolhat az Európai Unióval.
Ám kérdés, hogy az EU kíván-e élni az új felhatalmazással. Németország sokáig pártolta, hogy bánjanak puha kézzel a jogsértőkkel. Ellenben a lengyelek most a döntéshozatal megbénításával fenyegetőznek az európai intézményekben, csak itt az a gond, hogy manapság rengeteg kérdésben nem tanácsos vétózni. Ezzel együtt továbbra sem világos, mekkorák Brüsszel győzelmi esélyei Varsóval szemben, de immár sokkal erősebbnek látszik, mint korábban.
Magyarország szakaszgyőzelmet aratott az EU ellen a jogállami vitában: egy brüsszeli szóvivő bejelentette, hogy az Európai Bizottság ugyan egy hónapon belül beindíthatja az új mechanizmust, de akár 9 hónapig is eltarthat, amíg pénzeket fagyaszt be a demokratikus normákat megsértő kormányok ellen. A magyar választások viszont nem egészen másfél hónap múlva lesznek.
Az EU ugyanakkor nyomást gyakorol Lengyelországra: az illetékes miniszterek jövő kedden ismét a Varsó ellen folyamatban lévő jogállami eljárással foglalkoznak, bár sok esélyük nincs a sikerre, mivel Magyarország vétóval akadályozhatja meg az érdemi lépéseket. (Sőt, lehet, hogy Szlovénia is csatlakozik hozzá.) Egy uniós diplomata szerint azonban mégis van értelme nekifutni a dolognak, mivel a két országban enyhén szólva is rendkívül aggasztó a helyzet. És a két vezetés lehetőséget kap, hogy kifejtse álláspontját a többiek előtt, sőt, még az sem kizárt, hogy módosít a politikáján.
Magyarországon minden csak drágább lesz, de Orbán Viktor politikailag bebiztosítja magát. Az infláció központi kérdés a választás előtt, a kormány az árak ellenőrzésével és bőkezű társadalmi juttatásokkal igyekszik kifogni a szelet az ellenzék vitorlájából. A kampány azonban meglepően éles, de a végeredmény, az esetleges hatalomváltás szempontjából döntő lesz, mennyire képes egységet sugározni az ellenzék, de még inkább, hogy Orbánnak sikerül-e a gazdasági jólét tartósságáról meggyőznie a polgárokat, függetlenül az erős drágulástól és az EU-val zajló vitáktól.
A Policy Solutions felmérése szerint a magyarok számára a magas megélhetési költségek, illetve az alacsony bérek jelentik a legégetőbb gondot. Sokak életszínvonala meglehetősen alacsony, viszont az árak legutóbb 7,1 %-kal ugrottak meg. Ugyanakkor a munkanélküliség felére esett vissza, ellenben a keresetek erősen nőttek. Ezzel együtt átszámítva csupán átlag 950 svájci franknak felelnek meg, és ennél csupán három tagállam tud rosszabb értéket felmutatni az EU-ban.
Ebbe belejátszik persze, hogy a járvány miatt mindenütt mennek fel az árak. De a magyaroknál főleg az élelmiszereknél drámai a változás, majdnem 18 százalék, és hamarosan megnyomják a ceruzát az éttermek is. Csaknem 15 éve nem volt ilyen magas szinten az infláció. A hatalom felismerte, hogy baj van, ezért nem csak nyugdíjakat, hanem a minimálbért is növelte. Korlátozta hat alapvető élelem, valamint a benzin árát. Azt gondolja, hogy ezek a lépések 2 százalékkal lenyomják az áremelkedés ütemét.
Orbán Balázs államtitkár szerint a gondok túlnyomó része külföldről erednek, az ellenzék viszont igyekszik a kormányra hárítani a felelősséget. Ugyanakkor közgazdászok abból indulnak ki, hogy a hatósági ármegállapítás rövidtávon ugyan jó az infláció ellen, de a következmény a már most is tapasztalható áruhiány. A miniszterelnök ellenfelei számára ezzel együtt nem lesz könnyű tőkét kovácsolni a magasba törő árakból.
A hatalom ugyanis sok pénzt és drasztikus intézkedéseket vet be, ami április 3-áig csillapíthatja az indulatokat. Azon kívül, hála az orosz kapcsolatnak, viszonylag alacsonyan vannak az energiaárak, ám aligha terel át tömegeket az ellenzék táborába, hogy ezt a fajta populizmust hosszabb távon aligha lehet fenntartani, de az sem, hogy folyamatosan gyarapszik a költségvetési hiány. Merthogy a hat párt ragaszkodik a legtöbb szociálpolitikai lépéshez. Távolabbra tekintve ugyanakkor fölöttébb problémás, hogy a hatalom ilyen nagyvonalúan bánik az adóforintokkal, főként miután úgy néz ki, hogy a jogállami aggályok miatt Brüsszel keményen visszafoghatja a támogatásokat.
Magyarországon gondok vannak a benzinkutaknál, mert kisebb szolgáltatók korlátozzák a naponta és személyenként kiadható mennyiséget, miután a kormány a maximális ár bevezetésével ráfizetésessé tette az üzletet. A nagykereskedelmi ár pl. a dízel esetében jóval meghaladja a megengedett 480 forintot, ezért beindult a benzin turizmus is. Azaz határon túlról immár nagyfogyasztók is magyar kutatnál tankolnak.
Az infláció viszonylag magas, decemberben 7,1 százalékot tett ki, amire 15 éve nem volt példa. Így az ország a lengyelek és a baltiak mellett rekordernek számít Európában, a hatalom ugyanakkor igyekszik megnyugtatni az embereket a választás előtt. Ám elképzelhető, hogy az üzemanyagárak visszafogása miatt benzinkutak zárnak be.
Hatalmas kampány zajlik Magyarországon a nemszeretem civil szervezetek lejáratására, illetve Orbán Viktor pozícióinak megerősítésére. A módszer ultraprofi, a hivatalos propaganda által terjesztett dezinformáció nagyon emlékeztet arra, ami a négy évvel korábbi választások előtt történt. Akkor a Politico azt derítette ki, hogy a szálak a Black Cube izraeli magán hírszerző céghez vezettek.
Nagyon úgy néz ki, hogy most minden mélyütés megengedett. A Magyar Nemzet, a kormány első számú szócsöve lassan két hete szinte minden nap állítólagos leleplezéseket közöl civil aktivistáktól a „Soros-hálózatról”. Az üzletembert Orbán a fő közellenségnek tette meg. A folyamatban lévő kampány azt állítja, hogy Soros György üzelmeinek célja az ország lejáratása külföldön a világsajtón keresztül. Az újság, amely egykor tekintélyes volt, mára azonban a miniszterelnök legfőbb propaganda eszközéül szolgál, mindannyiszor ismeretlen forrásra hivatkozik.
A cikkeket azután szélsebesen lefordítják angolra, franciára és németre. A lényeg: Soros ügynökei egymás után buknak le, mert Magyarországon szó sincs diktatúráról, nagy világlapok hamis képet festenek az országról. Az információkat azonnal átveszi a hatalom közeli média, és közzéteszik a kormány blogján is angolul. Kovács Zoltán pedig rögvest továbbítja a „leleplezéseket” a nemzetközi sajtónak.
Csak éppen nagyon az rajzolódik ki, hogy az akció mögött jelentős titkosszolgálati művelet húzódik meg. Mert mint például Jeney Orsolya, az Amnesty International volt igazgatója elmondta, róla úgy készítettek felvételt, hogy állásinterjúra hívták, mivel akkor nem volt munkája, ám a másfél órás beszélgetés során nem jutottak semmire sem. Elvileg arról volt szó, hogy egy alapítványnál kellene dolgoznia, amelyet egy brit földön élő, gazdag muzulmán üzletember hozna létre, de hogy a megbeszélésből a Magyar Nemzet részleteket hozzon nyilvánosságra, azt az érintett felháborítónak, és egy demokráciában megengedhetetlennek tartja.
Pardavi Márta, a Helsinki Bizottság elnöke azt mondja, rögtön gyanút fogott, hogy itt valami bűzlik, amikor több ismerőse is mesélt neki ezekről a fura találkozókról, ahol egyébként többször is ugyanaz az ember volt a tárgyalópartner.
Egyébiránt megpróbálták belerángatni az ügybe az újságírók és kadók világszövetségem, a WAN-IFRA elnökét is, mert megjelent egy blogbejegyzés a francia Médiaparton, miszerint Viincent Peyregne bírál egy sor nagytekintélyű világlapot, amiért azok fenyegetésnek tekintik Orbánt a demokráciával szemben. Ám az érintett közölte, hogy soha senkivel nem találkozott az oknyomozó újságtól, viszont rémlik neki, hogy egyszer, 2020 őszén leült egy illetővel, egy titokzatos, Alexander Svoboda nevű férfival, aki arról beszélt, hogy alapítványt kíván létesíteni Magyarországon a dezinformáció elleni harc céljából.
A Magyar Nemzet viszont úgy tálalta, hogy a francia tisztségviselő szervezete módszertani útmutatóval szolgál olyan sajtóorgánumok számára, mint az FT, a New York Times, a Die Welt és a Le Monde. Az egész mögött pedig megint csak Soros van, aki nyilvánvalóan befolyásolni igyekszik, mi jelenjen meg Magyarországról. Szóval, az egész nevetséges, mondja az illetékes, aki különben elismeri, hogy szervezete kap pénzt Soros alapítványaitól, ám azok soha nem kértek érte semmit sem cserében.
A demokráciák győzedelmeskedni tudnak az autokráciák elleni halálos küzdelemben, de a Hszi-Putyin-tengelyt csak akkor tudják legyűrni, ha együttműködnek a technológiai fejlesztésben és többen költenek a védelemre. A liberális világrend nem szembesült ekkora kihívással 1989 óta, egyrészt Ukrajna, másrészt Kína ázsiai húzásai miatt. A két ország véget akar vetni Amerika vezető helyének a nemzetközi porondon. Mindkettő azon van, hogy ismerjék el befolyási övezeteit. Félnek a demokráciától és azt szeretnék, ha a világ biztonságosabb volna az autokráciák számára.
Összefogásuk egyik azonnali előnye, hogy az Egyesült Államok kénytelen megosztani figyelmét a két fenyegetés között. Nem lehet tudni, mi van akkor, ha Putyin pont akkor gyakorol nyomást Kijevre, amikor Peking megindul Tajvan ellen. Még Amerika sem képes egyszerre reagálni a két válságra. Az orosz-kínai együttműködés másik hozománya, hogy együtt ellensúlyozni tudják a nyugat gazdasági erejét. A Kremlt immár nem fenyegeti, hogy belefullad az energiahordozóba, ha nem tudja eladni a gázt és olajat Európának: a kínaiak boldogan megveszik tőle.
Viszont ha a demokráciák nem adnak hathatós választ az Ukrajna elleni agresszióra, akkor az felbátoríthatja Kínát Tajvan ellenében. Amúgy Peking éberen figyeli, a G7-ek mennyi veszteséget hajlandóak elviselni, ha szankciókat rendelnek el Moszkva ellen. A másik oldalnak viszont csökkentenie kell függését ezektől a tekintélyuralmi rezsimektől. Ehhez neki kell diktálnia a szabályokat az új technológiák felé vezető úton.
Fel kell ismernie továbbá, hogy Washington nem viselhet ekkora katonai terhet. Oroszország három éve körülbelül 30 százalékkal többet költött védelemre, mint a britek, a franciák vagy a németek. A demokráciák között is vannak ellentétek, de ha nem állnak össze a huzamos feszültség kivédésére, akkor a világ nyugodtabb hely lesz az autokráciák számára, ellenben a jogállam sokkal bizonytalanabb jövő elé néz.
Határkerítés ide vagy oda, Magyarország a reménység útját jelenti a Nyugatra tartó migránsok számára. Orbán Viktor ugyan úgy állítja be az igen éles választási küzdelemben, hogy az ország erőd az illegális migráció ellen, de a határok igencsak lyukasnak tűnnek. Az adatok szerint ezrek lépnek be magyar területre jogellenesen Szerbia és Románia felől, hiába minden drótakadály és erős őrizet. Ausztriában tavaly csaknem kétszer annyi, 40 ezer határsértőt fogtak el, mint egy évvel korábban (21 641) és javarészük Magyarországon át érkezett.
A magyar rendőrség a múlt évben 1277 embercsempészt kapcsolt le, főleg románokat, szerbeket, magyarokat, ukránokat és bolgárokat, szemben a 2020-as 455-tel. A kormány szóvivője azt közölte, hogy a migráció továbbra is fenyegetést jelent és meg kell erősíteni, illetve át kell szervezni a határvédelmet. Ideértve, hogy új erőket vonnak be. Rendőrségi információk szerint 2021-ben több mint 122 ezer embert tartóztattak fel délen, míg egy évvel korábban csupán 46 ezret. 2020-ban pedig mindössze 17 ezret.
