;

NFT;

- Sikertörténet vagy buborék?

Az NFT-k növekvő népszerűsége új lehetőségeket kínál a virtuális világ kalandorai számára, miközben a pénzügyi felügyeletek sorolják a veszélyeket, a szabályozással adósak.

Hogy sikertörténetet írnak-e az NFT (non-fungible token, avagy nem helyettesíthető token) piac szereplői, vagy egy újabb pénzügyi buborékot fújnak, és az érintettek hasonló sorsra jutnak mint a másfél évtizeddel ezelőtti ingatlanspekuláció áldozatai, arról egyelőre csak parttalan viták folynak világszerte. A nem helyettesíthető token, valaminek a virtuális megtestesítője, mindenesetre rövid idő alatt a napi hírek állandó szereplője lett, és a jelek szerint egyre többen merészkednek erre a nyereséggel kecsegtető, de aknáktól nem mentes területre.

A napokban a filmipar is szembesült egy ilyen helyzettel. Január végén Quentin Tarantino 1,1 millió dollárért eladta a Ponyvaregény fel nem használt jeleneteinek NFT-jét. Ez kiváltotta a Miramax stúdió haragját, amely vitatva a művész jogait, keresetet nyújtott be a bíróságra.

A pénzügyi felügyeletek sorolják a veszélyeket, a szabályozással azonban adósak. Az amerikai pénzügyminisztérium napokban közzétett anyaga, miszerint az üzletág lehetőséget biztosít a bűnözőknek, hogy mindenféle külső szereplőt kikerülve, önmaguk mossák tisztára illegálisan szerzett pénzüket, valójában csak égbekiáltott megjegyzés. A lehetőség adott. Az NFT tulajdonjogának átruházása egyszerű, ugyanakkor kontroll nélküli, és a blokkláncon kötött digitális szerződésekkel alátámasztott üzletek hálójában eltűnik az NFT megvásárlására fordított pénz eredete. (A blokklánc egy közös megegyezéssel létrehozott, elosztott, digitális főkönyv, amely teljesen transzparens, az összes résztvevő számára látható és utólag nem módosítható.) Így akinek rejtegetnivalója van, akár saját magával is köthet üzletet, így módon fehérítve ki a feketén szerzett eszközöket.

De félre a rosszhiszeműséggel, a többség jó szándékkal próbálkozik ily módon a pénzcsinálással. Van, aki útvesztőbe kerül, míg mások sikerrel járnak. Minden történetnek megvan a tanulsága, amely egyben jelzés lehet, mire kell figyelni a paragrafuscsinálóknak.

A kaliforniai Julien's Auctions a napokban lebonyolított árverésén mintegy 150 ezer dollárt hagytak ott a Beatles rajongók. Julian Lennon, John fia, úgy gondolta, szerez egy kis zsebpénzt apja ereklyéinek NFT változataival, és nem tévedett. A felkínált tételek mind elkeltek, az elért árak meghaladták a várakozásokat. A sztártétel Paul McCartney, a Hey Jude című dalához kézzel írott jegyzete volt, azaz annak NFT-je, amely csaknem 77 ezer dollárt (csaknem 17 millió forint)  ért valakinek. John Lennon afgán kabátja, na nem az igazi, csak a tokenje 22 400 dollárért kelt el, és több virtuális gitár között egy 1959-es, amit apja ajándékozott Julian-nek, ugyan ennyit ért. A bevétel egy részét a Lennon fiú környezetvédelmi, a széndioxid kibocsátás megfékezését szolgáló célokra szánja. 

Picasso örökösei is szerencsét próbálnának az NFT piacon, de az érintettek egyet nem értése miatt lehet, hogy elbukik a terv. Egy kerámia több, mint ezer NFT-változatát szeretnék értékesíteni a Soheby’s-nél márciusban. Florian Picasso, a művész dédunokája, anyja Marina Picasso egyetértésével jelentette be, egy 1958-as sárga, szürke, zöld díszítésű, a nyilvánosságnak soha meg nem mutatott, salátástál tokenjeit dobnák piacra. A család másik ága, öt további örökös, és a Picasso hagyaték adminisztratív kezelője, azonban tiltakozott, mondván Picasso alkotásinak NFT-ként való értékesítésére nincs joga Floriannak. Marina és Florian egyelőre nem adta fel, úgy nyilatkoztak, ha később is, mindenképp sor kerül az aukcióra. Amúgy a Nifty Gateway platformon is „coming soon” (hamarosan érkezik) megjegyzéssel szerepel több Picasso kerámiaterv eladása. A Picasso Administration köti magát ahhoz, hogy az értékesítési felületen egyértelműen tüntessék fel, az eladó portéka Marina és Florian személyes kreációja, és nem kapcsolódik Pablo Picasso alkotásaihoz.

Az ismeretlen terepen egyébként a műkereskedelem nagyjai is botladoznak, így a Sotheby’s-nek is meggyűlt a baja a virtuális műtárgyakkal. Kevin McCoy’s Quantum című, a világ első NFT-jeként nyilvántartott művének 1,47 millió dolláros eladásával tavaly a címlapokra került az aukciósház. Most viszont egy kanadai társaság pert indított ellene, és az alkotó McCoy ellen. A Free Holdings egy New York-i bíróságra benyújtott keresete szerint McCoy nem újította meg időben tulajdonjogát az általa kreált műre, amelynek tokenje a NameCoins nevű platformon készült el 2014.-ben. A NameCoins sajátos szabályai szerint 250 naponként meg kell újítani a birtoklást, McCoy ezt elmulasztotta, így évekkel ezelőtt elveszette jogait. A Sotheby’s tavaszi árverése táján az élelmes kanadai vállalkozó bejegyeztette magát a NameCoins „alvó” tokenjének tulajdonosaként. Az ügy kimenetele megjósolhatatlan, a NameCoins blokklánc képviselői szerint a tartalmat rég elmozdították, „elégették” a láncról, míg mások szerint ez lehetetlen, ami egyszer felkerült, az ott is marad.