A tavaly szeptemberi németországi választás nagy csapást jelentett az Európai Néppárt (EPP) számára, hiszen ellenzékbe kényszerült az európai konzervatív képviselőcsoport legbefolyásosabb és legstabilabb tagja, a CDU/CSU. Ez a fejlemény azonban nagyon felértékelte Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök szerepét, hiszen az Európai Unióban Zágrábon kívül már csak Athénban van hatalmon olyan kormány, amely kizárólag az EPP valamely tagpártjára támaszkodik.
Mivel Donald Tusk, az EPP elnöke visszatért a lengyel belpolitikába, tavasszal meg kell választani utódát. A legesélyesebb a posztra Manfred Weber, az EPP frakcióvezetője, de a német CSU politikusáért nem mindenki lelkesedik a néppárton belül. A 2019-es EP választáson ugyanis az EPP csúcsjelöltjeként indult, de – elsősorban Emmanuel Macron francia elnök és Orbán Viktor kormányfő ellenállása miatt – mégsem őt, hanem honfitársát, Ursula von der Leyent választották meg az Európai Bizottság elnökének. Weber ezt nagy kudarcként élte meg, s a jelek szerint mind a mai napig nem is tudta megemészteni. Ezért döntött úgy, hogy az EPP elnöki tisztségének megszerzésével próbál ismét felkapaszkodni az uniós intézményrendszer ranglétráján.
Csakhogy még az EPP-ben akadnak olyanok, akik úgy gondolják, inkább olyasvalakire lenne szükség, aki meghatározó személyiség hazája politikai életében. Az ő szemükben több okból is Plenkovic lenne a legalkalmasabb. Mérsékelt politikus, szinte ellenpólusa Orbán Viktornak, hiszen igyekezett a centrum felé kormányozni a Horvát Demokratikus Közösséget (HDZ), amelyben korábban jobboldali radikálisok is politizáltak.
Plenkovicról régóta járta az a pletyka, hogy szívesen költözne Brüsszelbe. Jól kiismeri magát az EU intézményrendszerében, elvégre 2016-os kormányfői megbízatása előtt az Európai Parlament tagja volt. Az is mellette szól, hogy rendkívül jók a kapcsolatai Ursula von der Leyennel, szerepe volt abban, hogy a volt német hadügyminiszter került a Bizottság élére. Emmanuel Macronnal is kifejezetten jó a viszonya, tavaly például megállapodtak abban, hogy Horvátország mintegy egymilliárd euró értékben vásárol francia gyártmányú Rafale vadászgépeket. Elvileg tehát sok minden szólna Plenkovic mellett. A horvát miniszterelnök azonban eddig nyilvánosan nem beszélt arról, hogy pályázna az EPP elnöki tisztségére, s a zágrábi Vecernji List úgy tudja, nincs is ilyen ambíciója. Ugyanakkor az EPP-ben sokan támogatnák ezt a megoldást.
Ugyanakkor Plenkovic esetleges brüsszeli tervei szempontjából sem mellékesek a hétvégi belpolitikai történések. A korrupció és szervezett bűnözés elleni horvát ügyészség, az USKOK, befolyással való visszaélés gyanújával őrizetbe vette Darko Horvat építésügyi minisztert, aki az index.hr nemrégiben közzétett felmérése szerint a zágrábi kormány legnépszerűtlenebb tagja. Főleg azért, mert a két évvel ezelőtti zágrábi földrengés után ónos lassúsággal halad az újjáépítés, miközben hatalmas pénzek tűnnek el a tárcánál. Az a veszély fenyegetett, hogy a lassú ügymenet miatt Horvátországnak vissza kell fizetnie az uniós támogatást. Végül Plenkovic a napokban, többek között annak köszönhetően, hogy Von der Leyen sokra tartja őt, elintézte a további haladékot.
Maga a korrupciós ügy igen szövevényes. már korábban letartóztatták Josipa Romac államtitkárt és a most őrizetbe vett miniszter egykori asszisztensét, Ana Mandacot. Esetükben 600 ezer kuna (28,6 millió forint) támogatás feltehetően törvénytelen felhasználásáról van szó: Rimac arra kérte Mandacot, unokatestvére és két másik, hozzá közel álló személy kapjon állami támogatást anélkül, hogy vizsgálnák a jogosultságukat. Az USKOK azt gyanítja, hogy Horvat is tudott ezekről az üzelmekről.
Plenkovic a botrány kitörése után sajtóértekezletén mentegette miniszterét, egyúttal támadta az ügyészséget, a DORH-ot, amely – mint mondta – nem fogja megbuktatni a kormányt. Ugyanakkor kénytelen volt felmenteni a tárcavezetőt. Plenkovic idegessége azonban arra is visszavezethető, hogy a kabinet más tagjai is veszélyben vannak. Közéjük tartozik Boris Milosevic miniszterelnökhelyettes, aki a szerb nemzetiséget képviseli a kormányban. Ám ennél is nagyobb bajba kerülhet a miniszterelnök, ha a vizsgálatot kiterjesztik egyik legfőbb bizalmasára, Josip Aladrovic munkaügyi miniszterre, aki feltételezések szerint kapcsolatba hozható egy másik, a nyugdíjbiztosítónál történt illegális foglalkoztatások miatt kitört botránnyal. Plenkovic tehát szörnyű napokon van túl, amelynek tragikus vasárnapi fordulataként 75 éves korában elhunyt az édesapja.
A hétvégi politikai történések hatalmas csapást jelentenek Plenkovic számára és egyre valószínűbb, hogy előrehozott választást kell kiírni. A kabinettel egyébként nem túlzottan rokonszenvező Index.hr nem reprezentatív internetes felmérése szerint a szavazók 84 százaléka véli úgy, hogy a kormányfőnek le kellene mondania. A portál ezzel kapcsolatban lakonikusan jegyezte meg: „Egy normálisabb országban könnyen lehet, hogy a miniszterelnök ebben a helyzetben lemond, vagy előrehozott választásokat irat ki, esetleg teljesen távozik a politikából, de ez Horvátország.” Ha netán voltak Plenkovicnak brüsszeli ambíciói, ezekről most már alighanem tényleg le kell mondania.
