"Tessék az összes nők elleni erőszak ügyében úgy nyomozni, mintha emberölés történt volna." A Patent Egyesület jogásza, Spronz Júlia idézte fel egy külföldi rendőrképzésen hallott ajánlást. Ezt ott úgy értették, hogy az emberölési ügyeket sem dobják félre a rendőrök csak azért, mert a sértett nem tesz vallomást. A jogvédő azzal összefüggésben beszélt erről, hogy az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját. Ez a nap azóta az Áldozatok Napja, amit 1993 óta Magyarországon is megtartanak.
Nemrég Szeiler Orsolya, az Igazságügyi Minisztérium igazságügyi közszolgáltatásokért felelős helyettes államtitkára beszélt arról, hogy a bűncselekmények áldozatai nincsenek egyedül. Azt is mondta, áttörő lépéseket tett a kormány a kapcsolati erőszak minden formájának felszámolásáért, és az áldozatok, nők megóvásáért: a jogrendszer 2013 óta kiemelten bünteti a nők ellen elkövetett erőszakos bűncselekményeket. 2025 végéig országos áldozatsegítő hálózatot épít ki, és minden megyében elérhetővé teszi az áldozatsegítő központok szolgáltatásait.
Ennek erősen ellentmond Renner Erika, aki korábban arról beszélt lapunknak, hogy szakértők állapították meg, a jogrendszer részéről intézményi visszaélés áldozata lett. (Ő az, akit 2013-ban volt barátja lúggal öntött le nemi szervét.) Nem a támadójával való rendszeres bírósági találkozás volt a legfájdalmasabb az elmúlt években, hanem az, ahogy a jogrendszer, a jog alkalmazói bántak vele.
Spronz Júlia szerint az az egyik legnagyobb baj, hogy a jogalkalmazók szinte minden ilyen esetben úgy tesznek, mintha előre nem kalkulálható tragédiával állnánk szemben, amit lehetetlen kezelni. Csakhogy ez nem így van, a súlyos bántalmazásoknak szinte minden esetben van előzményük. Az említett példák is a rendszer hibáira mutatnak rá, az egész koncepció alkalmatlan a hatékony védelem és felelősségrevonás céljának elérésére – mondta. A sértettnek kell működtetnie az eljárásokat, főleg a párkapcsolati erőszak esetében mindenki úgy tesz, mintha kizárólag a sértett felelőssége lenne az eredmény. Neki kell magánindítványt előterjeszteni, képviselni a vádat a magánvádas eljárásban, amiért még fizetnie is kell. Ha ezt nem teszi meg, mindenki rámutogat, hogy az ő hibája, ha a hatóságok nem tudják megvédeni. Pedig sok oka van a habozásnak. Például a közös gyerekek, vagy az anyagi függőség, esetleg a félelem. Jelenleg is van olyan ügyük – mondta, amelyben a bántalmazott azért nem mer feljelentést tenni, mert egy lakásban él az elkövetővel. Nem nehéz elképzelni, mit kapna otthon a büntetőeljárás alatt. Mostanában divatos a bosszúpornó is – mesélte. Intim fotókkal, felvételekkel tartják sakkban áldozataikat a bántalmazók. És ne vessük el azt sem, hogy a sértett szereti az elkövetőt. Ha pedig megteszi a bántalmazott a feljelentést, de később „visszavonja”, senkit nem érdekel, hogy mi volt ennek a hátterében. Felhívta a figyelmet arra is, hogy ugyan ideiglenes megelőző távoltartást hivatalból a rendőrség, az oktatási intézmények, a családsegítők, az egészségügyi intézmények is kezdeményezhetnék, ennek ellenére 99 százalékban a sértett teszi ezt meg, a maradék egy százalékban pedig egy hozzátartozó. A védelmi intézkedések is hibásak - folytatta. Megelőző távoltartást csak akkor lehet elrendelni, ha a sértett együtt él vagy élt a bántalmazóval, és van közös gyerekük is. De az sem jó, hogy ebben a kapcsolatrendszerben viszont csak ezt a megoldást választják a jogalkalmazók. Pedig egyes esetekben a letartóztatás vagy a bűnügyi felügyelet hatékonyabb és erősebb eszköz lehetne.A rendőrség viszont úgy véli, amit lehet megtesznek. Minden bejelentést azonos súllyal vesznek figyelembe – fogalmazott lapunknak az ORFK bűnmegelőzési osztályának vezetője. Oláh-Paulon László azt mondta, az, hogy milyen módon léphet közbe a hatóság, függ az adott cselekménytől, illetve a körülményeitől. Nem rutinból intézkednek, hanem az adott ügyhöz szükséges szakértők, segítők bevonásával. Felkészítik a rendőröket arra, hogy egy párkapcsolati erőszaknak más a “dinamizmusa”, nagyon eltérő sajátosságai vannak egy “normál” testi sértéshez képest. Kihallgatási technikákat és módszereket tanítanak. Beszélt arról is, hogy a büntetőeljárás keretében speciális helyzetben vannak a sértettek. Jogszabály ad lehetőséget arra, hogy már az eljárás legelejétől be lehessen vonni az Igazságügyi Minisztérium Áldozatsegítő Központok szakembereit, akik pénzügyi támogatást, vagy pszichológusi segítséget is kaphatnak. A különleges helységekben szakértők, illetve az ügyben döntő ítéletet hozók részére rögzíthetik a tanúvallomásokat, éppen azért, hogy ne kelljen többször kihallgatni a sértettet.
