Feszült aggodalom uralkodik a kárpátaljai magyarok között, de nincs háborús hangulat

A Donyec-medence messze, a katonakorú fiatalok zöme pedig külföldön van.

„Minek ide háború, anélkül is olyan pocsékak az itteni utak, hogy azon már egy tankhadosztály sem tudna rontani” – élcelődött kárpátaljai forrásunk. Mint a Magyarországra is gyakran átjáró sofőr körbeírta: jelenleg számára a legkomolyabb biztonsági kihívás továbbra is az, hogy tengelytörés nélkül eljusson a kátyús utakon a megrendelőhöz. Megjegyzése nagy vonalakban tükrözi a kárpátaljai közhangulatot: egy küszöbön álló, nyílt orosz-ukrán háború fenyegetése helyett egyelőre sokkal inkább a régió saját, mindennapi problémái foglalkoztatják a helyi magyarokat.

Helyi forrásaink szerint a kárpátaljai mindennapokban egyelőre nem sok látszik a keleti határokon éleződő háború-közeli helyzetből, ahogy a magyarok és a helyi ukránok között is hagyományosan békés, jó a viszony. Igaz, a felszín alatt azért érezhető egyfajta feszültség, annak ellenére, hogy az emberek nem igazán beszélnek róla. Az interneten is szaporodnak a magyarellenes ukrán hangok, fórumok, egyesek szerint a kijevi nagypolitika a magyarellenes érzelmeket is a kijátszható kártyák paklijában tartja.

Zubanics László kárpátaljai újságíró, egyetemi tanár, az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség elnöke szerint Kárpátalján az analóg tévésugárzás nem működik, adótornyok nincsenek, ezért a magyar átlagfogyasztó jobbára nem ukrán csatornát néz, így nem érzékeli annyira a háborús helyzetet, a kijevi történések egyfajta szűrőn keresztül jutnak el ide. A háborús feszültségnek egyelőre gazdasági jelei vannak: kissé hullámzik az ukrán fizetőeszköz, a hrivnya és drágulás is volt, ami miatt a helyiek is elkezdtek tartalékolni.

Kárpátalján – leszámítva a belbiztonság rendszeres éves terrorellenes gyakorlatát – nem látszik, hogy a polgári lakosság készülődne valamiféle önvédelmi harcra, mint Ukrajna keleti megyéiben, ahol sokszor fából készült fegyver-imitációkkal gyakorlatoznak a civilek. Az UMDSZ elnök hangsúlyozta, hogy a keleti megyék 2014, az orosz hibrid háború kirobbanása óta eleve kevert, félig katonai félig polgári közigazgatás alatt működnek. Ha megtörténne egy orosz támadás, Kárpátalján a polgári lakosság mobilizálásához először az ukrán parlamentnek rendkívüli helyzetet kellene hirdetnie. Ugyanakkor akiket mobilizálni lehetne, a fiatalabbja, az eleve külföldön dolgozik.

A politikai helyzet, így az oroszok szerepének megítélése is kettős a kárpátaljai magyarság körében – állítja az újságíró-politikus. A fiatalabb korosztályban érezhető egyfajta oroszbarátság, ami főleg abból a vélekedésből táplálkozik, hogy a Vlagyimir Putyin által hangoztatott törekvés, az orosz nemzetiség védelmének a farvizén több lehetőség nyílhat más kisebbségek számára is jogaik érvényesítésére. Az idősebb korosztály, amely megélte a szovjet érát, messze nem ilyen optimista az orosz törekvésekkel kapcsolatban.

Zubanics úgy véli, bár a kapcsolat kifejezetten jó a kárpátaljai magyarok és az ukránok között, azért jócskán vannak aggodalomra adó jelek is. Mindenekelőtt azért, mert a kijevi nagypolitika 2016-2017 táján egyfajta ellenségképnek tette meg magyarokat. A mindennapi élet emberi kapcsolatainak szintjén csak elvétve nyilvánul meg, de a hivatalos ukrán közgondolkodásban az oroszok után a magyarok számítanak a legveszélyesebbnek.

Szerinte magyarok és az ukránok között a háború árnyékában markáns összefogás alakult ki. A kisebbségi nyelvhasználatot korlátozó ukrán nyelvtörvény kérdését is különválasztaná az orosz veszélyeztetettségtől. A nyelvtörvény természetesen továbbra is sérelmes a helyi magyarság számára, abban van is vita, ám a honvédelem kérdésében nincs. Fehér Gábor úgy véli: a jelenlegi konfrontáció mögött kizárólag orosz nagyhatalmi törekvések vannak. Az orosz agresszió elsődleges oka a prevenció: öt-tíz év múlva pusztán a hagyományos orosz „gázfegyver” bevetésével már nem tudnak eredményt elérni, így addig akarnak területeket kiszakítani Ukrajnából, és legalább részben megakadályozni nyugati orientációját míg Oroszországnak megvan a kellő katonai ereje. Hozzátette: szerinte Magyarország védelmét kizárólag a NATO tudja ellátni, az, hogy a magyar miniszterelnök Moszkvában asszisztált Putyin üzengetéseihez, az súlyos probléma. „Ennél sokkal kevesebbért hazaárulóztak politikusokat az elmúlt 30-50-100-200 évben” -fogalmazott.

Sajátos módon egyetlen forrásunk kérte, hogy a nevét ne említsük: aki rendszeresen Magyarországon dolgozik. Nemcsak a munkáját félti, úgy véli ma Kárpátalján saját közössége is „magyarellenesnek” és „kollaboránsnak” bélyegzi, ha olyan véleményt hangoztat, ami eltér a fideszes fősodortól. Ő is úgy látja, hogy Kárpátalján nincs háborús hangulat. Szerinte egyébként ha Putyin ténylegesen le akarná rohanni Ukrajnát azt 2014-körül megtette volna, ám ez ma már politikai öngyilkosság lenne. „Onnan tudjuk, hogy nagy a baj, hogy ezt mondja a magyar kormánytévé” – fogalmaz. Igaz, abból az is harsog, hogy Ukrajna olyan hely, ahol a magyar közösségnek küzdenie kell a fennmaradásért az ukrán nacionalizmussal szemben. Miközben a mindennapok valósága szerencsére egyáltalán nem ez. Úgy véli: a keleti határon is inkább csak idegháború folyik, az oroszok a háborús riogatással próbálnak nyomást gyakorolni a nyugatra, hogy az fogadja el a Krím elcsatolását. Kérdésünkre, hogy mit tenne, ha kiszélesedne a 2014 óta fű alatt zajló orosz-ukrán háború, úgy válaszolt: még el sem gondolkozott rajta.