A Fővárosi Közgyűlés első napirendi pontjainál felizzó politikai vita után gyors ütemben döntöttek egy uniós környezetvédelmi pályázaton való indulásról, majd megszavazták a fővárosi településképvédelmi rendelet módosítását.
Nem titkoltan célja van az előterjesztésnek – ismerte el V. Naszályi Márta (LMP) I. kerületi polgármester. A cél pedig az, hogy ne ismétlődhessen meg a Szentháromság tér 7. felháborító bontása. Ahol a kormányhivatal végig falazott a Magyar Nemzeti Bank alapítványa által megrendelt szabálytalan munkavégzésnek. A kerület bízik benne, hogy a várnegyedben lévő 26 ingatlan védetté nyilvánításával, kivédhető a nemzeti vagyon további pusztítása.
A szociális dolgozók kormány által megígért, de végül részben a főváros pénzéből megvalósított béremeléséről szóló javaslat is heves szóváltást váltott ki. Az Orbán-kabinet ugyanis 20 százalékos béremelést ígért, de csak 13 százalékos növekedéshez biztosított forrást. Így most a fővárosi önkormányzatnak kell 461 millióval kipótolni a bérkeretet, hogy az ágazatban dolgozók valóban megkaphassák a korábban ígért magasabb fizetést. Kovács Péter szerint a szociális ágazatban dolgozók extrabéremelése megmutatja, hogy a városvezetés hazudik, van pénz a kasszában, a főváros kivéreztetése kamu. A javaslatot a közgyűlés megszavazta.
Teológia, geológia, uniós források
A főváros már készül az uniós források lehívására. A sikeres pályázati részvételhez azonban kész tervekre van szükség, így most forrásokat csoportosítottak át kilenc zöldberuházás. A Zöld Budapest fejezete, illetve a Radó Dezső Terv átfogó fejlesztési céljai és zöldfelület fejlesztési projektjei alapján közparkok és zöldfelületek fejlesztésével kapcsolatos projektek előkészítése volt a következő napirendi pont. Az idén 203 milliót fordítanak tervezésre és csaknem hétmilliót kivitelezésre. Ennek keretében megtervezik többek között a Bartók Béla úti fapótlást, az Óbudai sziget játszóterének felújítását, a terebesi erdő fejlesztését, a Klinikák park kialakítását, a Vérmező és a Flórián tér zöldterületi megújítását, valamint az egykori újpesti uszoda helyén kialakítandó közparkot. ötletpályázatot írnak ki a Népliget közparki megújítására. Ezenfelül megvalósul a Gellérthegyen a Nelson Mandela land art emlékpark.
Az előterjesztéshez László Imre XI. kerületi polgármester nyújtott be módosítót, amelynek értelmében a fővárosi önkormányzat csak akkor támogatja a Déli körvasút megépítését, amely egyébkén ezer fa kivágásával járna és mintegy 300 milliárd forintba kerülne, ha előtte megépül a V0 nevű Budapestet elkerülő vasútvonal. László szerint eszement elképzelés, hogy a megnövekedett balkáni-keleti teherforgalmat a fővároson keresztül bonyolítsák le.
Wintermantel Zsolt úgy vélte, ez a napirendhez egyáltalán nem tartozó előterjesztés. Kovács Péter pedig kijelentette, hogy az ellenzéki képviselők lebuktak, majd közölte, hogy az előterjesztésnek annyi köze van a zöldpolitikához, mint a teológiának a geológiához. A javaslathoz végül nem volt meg a minősített többség, így nem fogadta el a közgyűlés.
A főváros felgyorsítaná a Lánchíd két végén lévő közterek - a Széchenyi, az Eötvös és a Clark Ádám tér – engedélyes és kiviteli terveinek elkészítését. A tervezési tendert a Budapesti Közlekedési Központ (BKK) folytatta le és egy éve meg is kötötték a szerződést, amelyet a Fővárosi Közfejlesztések Tanácsának (FKT) döntése alapján a Vitézy Dávid vezette Budapest Fejlesztési Központnak (BFK) kellett volna átvennie, de erre mind a mai napig nem került sor. A BFK ugyanis arra nem kapott felhatalmazást, hogy a Clark Ádám tér megújítását is átvállalja, a szerződést viszont nem tudták megbontani. Az üggyel ma részletesen is foglalkoztunk.
Pikó András: A VIII. kerületben is vásárolt 8-10 lakást fideszes potentátA főváros ezért úgy döntött, hogy ők fizetik ki a tervező Főmterv Zrt-t. De így sem valószínű, hogy a hídfők előtti terek rendezése befejeződik a Lánchíd rekonstrukciójának 2023. december végi lezárásáig. A felújításhoz ígért 6 milliárd egyébként továbbra sem érkezett meg a kormánytól, sőt a támogatási szerződést sem írták még alá.
Vége a csiki-csukinak
Szentgyörgyvölgyi Péter hiányolta a kerülettel való egyeztetést, majd kissé meglepő módon arra kérte a városvezetés húzza az időt, mivel így könnyen előfordulhat, hogy hiába adják át a hidat, az előtte lévő közteret le kell zárni. Majd egy újabb meglepő csavarral azt ajánlotta, hogy az előterjesztés tárgyalását halasszák el későbbre.
Kovács Péternek erről ismét a Városháza eladása jutott eszébe, mondván a tervezési díjat a Városháza felújítására elkülönített forrásból fizetik ki.
Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes erre megjegyezte, hogy kicsit furcsán érzi magát, mintha a Budapest Fejlesztési Központ (BFK) beült volna ide a terembe, több napirendi pontnál is a BFK érvelése hallatszik ki a fideszes közgyűlési képviselők szavaiból. A kormány azt mondta, hogy 60 milliárd forint értékben átvesz fővárosi projekteket az önkormányzattól, de ebből eddig nem sok minden valósult meg. Az át nem vett projektek közé tartozik ez is. Elég volt a BFK töketlenkedéséből, visszavesszük az ügyet, így 10 hónap alatt elkészülhetnek a tervek, a kivitelezés előtt pedig egyeztetnek a két érintett kerülettel – jelentette ki Kiss Ambrus.
A városvezetés megunta a gellérthegyi sikló körüli csiki-csukit is, ezért azt javasolta a közgyűlésnek, hogy a főváros álljon el a 2009-ben gellérthegyi sikló beruházással kapcsolatban kötött szerződéstől, amely a földhasználati jog visszavételét jelenti. Ez a projekt teljes leállítását jelenti. A városvezetés a döntést azzal indokolja, hogy a szerződéskötés óta eltelt időben megváltozott a jogszabályi környezet, nem teljesültek a finanszírozási feltételek és más lett a műszaki tartalom is. Arról egyelőre nem született döntés, hogy a magánberuházóval közös projektcégben lévő 25 százalékos kisebbségi tulajdonrésszel mit kezd a főváros. A városvezetés szeretné egyértelműsíteni: a siklót közberuházásként az uniós helyreállítási alapból kívánja megvalósítani, méghozzá úgy, hogy lehetővé váljon a turistabuszok teljes kitiltása a hegyről. Kiss Ambrus szerint ebben a kormány is partner, született is erről egy kormányrendelet és az I. kerület hamarosan szintén eláll a háromoldalú földhasználati szerződéstől.
Bagdy Gábor (Fidesz) viszont az előző két ciklusban Tarlós István helyetteseként hozott döntéseket (a Bálna és a Rác fürdő szerződéseinek egyoldalú felbontását) feledve óvta a közgyűlést a súlyos gazdasági következményeket maga után vonó döntéstől. A szerződéstől való elállás előtt vizsgálják meg jobban a jogi és gazdasági konzekvenciákat. Példaként a Bálna ügyét hozta fel, ahol 13 pert nyertek meg eddig, de még mindig folyamatban van egy. A beruházó minden frakciónak elküldött leveléből ugyanis számára az derült ki, hogy nem volt egyeztetés a beruházóval, így ha elállnak a kontraktustól többmilliárdos kártérítési pert akaszthatnak a nyakukba. Ráadásul a főváros elesik a több százmilliós földhasználati díjtól és a Gellérthegyet tehermentesítő sikló se épül meg, hiszen mindent elölről kell kezdeni a terveztetéstől az engedélyezésen és a finanszírozáson át.
Karácsony Gergely szerint ez egy látványberuházás lenne, ami nem váltja ki a turistabuszokat, miközben jelentős környezetkárosítással járna. A közgyűlés megszavazta a szerződéstől való elállást.
Kétszer annyi pénz kellene a BKV-nak
A BKV-nak nem évi 16 milliárdra, hanem legalább 30 milliárdra lenne szüksége az amortizáció pótlására, illetve a működőképesség fenntartásához – jegyezte meg Tüttő Kata főpolgármester-helyettes a BKV idei extra fejlesztési támogatásáról szóló előterjesztés vitájában. A közlekedési cégnek adandó – hitelből finanszírozott - többletforrásról szóló javaslatot végül elfogadta a testület. (A BKV pénzügyeiről néhány napja részletesen írtunk.)
Még az idén megkezdődik a Határ úti metróállomás akadálymentesítése a ma elfogadott előterjesztés értelmében. Erre 1,3 milliárdot költenek 2022-ben, jövőre további 1,7 milliárdra lesz szükség a befejezéshez. A beruházás a főváros szűkös pénzügyi lehetőségei ellenére sem halasztható tovább, mivel az uniós támogatási szerződésben ez is szerepel, így 2023 végére ezzel is végezni kell. A Göncz Árpád metróállomás akadálymentesítése viszont 5,5-6 milliárd forint lenne, erre pedig már végképp nincs pénze az önkormányzatnak. Így ennek megvalósítását - a korábbi FKT-n elhangzott ígéretnek megfelelően- a kormánytól várják. Mivel itt van egy lift, az uniós támogatás nincs veszélyben, de teljes körű akadálymentesítésnek aligha nevezhető – ismerte el Kiss Ambrus. A testület támogatta az indítványt.
