Egyelőre harminc napra szóló rendkívüli állapotot hirdettek Ukrajnában, behívják a 18-60 közötti tartalékosokat és hazatérésre szólították fel az Oroszországban lévő ukrán állampolgárokat. Utóbbiak akár hárommillióan is lehetnek, miközben rengeteg embernek a határ másik oldalán is van rokonsága. A Rada határozatával szankciókat vetettek ki a két szakadár „népköztársaság” elismerését megszavazó orosz képviselőkre és a civileknek is engedélyezték az önvédelmi célú fegyverviselést. Kijevben levonták a nemzeti lobogót az orosz nagykövetség épületéről, a diplomaták elindultak haza. Az orosz külügyminisztérium azonban figyelmeztette Ukrajnát, hogy ne szakítsa meg a két ország közötti diplomáciai kapcsolatokat.
Vlagyimir Putyin a honvédők napja alkalmából mondott beszédében Moszkva tárgyalási szándékát hangoztatta, hozzátéve, hogy az orosz biztonsági érdekek nem képezik alku tárgyát. Antony Blinken amerikai külügyminiszter lemondta az orosz kollégájával csütörtökre Genfbe tervezett tárgyalást, a Fehér Ház pedig bejelentette, hogy jelenleg nem terveznek újabb Biden-Putyin csúcstalálkozót.
Az orosz parlament felhatalmazta az elnököt a hadsereg külföldi bevetésére. Ellentétes információk érkeznek arról, hogy bevonultak-e már a két kelet-ukrajnai „népköztársaságba” az orosz egységek. Antonio Guterres ENSZ-főtitkár a félreértések elkerülésére leszögezte, hogy ha egy ország akarata ellenére küldenek a területére idegen katonákat, akkor azokat nem lehet békefenntartóknak nevezni.
A szeparatista területek függetlenségének elismerése a moszkvai értelmezésben Donyeck és Luhanszk megyék egész területére vonatkozik, miközben azok mintegy hatvan százaléka ukrán kézen van. Putyin szerint a határokról Kijevnek és a két „országnak” kell megállapodnia. Donyeckben egyelőre korainak tartják az egész megye elfoglalásáról beszélni. Nyugati katonai szakértők szerint viszont bajba kerülhet az ukrán hadsereg, ha megpróbálja védeni mostani állásait, mert az oroszok északról és délről bekeríthetik őket. Ha viszont nem harcolnak, akkor az oroszok akár a Dnyeperig is kitolhatják a határt, elzárva Ukrajnát az Azovi tengertől. Ebben az esetben még az 1,4 milliós Harkov sorsa is kétségessé válna.
Szerdán kiterjedt internetes támadás érte az ukrán törvényhozás, a védelmi tárca és más állami szervek honlapjait. Az ENSZ Közgyűlésében felszólaló Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter közben arra intette a világot, hogy el kell kerülni a második világháború előtti hibát és meg kell fékezni az agresszort.
Az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán és Ausztrália, valamint az Európai Unió egyelőre visszafogott büntetőintézkedéseket jelentett be, többek közt Putyin belső körével szemben. Az EU például megtiltotta a gazdasági kapcsolatokat a két szakadár területtel és szankciókat vezetett be három bank, illetve konkrét személyek, köztük Szergej Sojgu védelmi miniszter és néhány magas rangú katonai parancsnok, illetve a háborús hangulatot szító médiaszemélyiség ellen. Az EU-tagállamok vezetői csütörtök este rendkívüli csúcsértekezleten vitatják meg a helyzetet, miután szerdán a litván és a lengyel államfő is Kijevben tárgyalt Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel.
Az Egyesült Királyságban vizsgálják az orosz állami propagandát sugárzó RT tévé működési engedélyét. A Londonban uralkodó hangulatra jellemző a brit védelmi miniszter nyilatkozata, miszerint Putyin már teljesen belebolondult az ukrán problémába. Ben Wallace, aki régebben a Skót Gárdistáknál szolgált, azt mondta, hogy ezrede a XIX. század közepén vívott krími háború során egyszer már „sejhajon billentette I. Miklós cárt” és ha arra kerül a sor, Putyinnal is megtehetik.
Az USA európai erőiből újabb 800 katonát, 8 F-35-ös vadászbombázót és 12 Apache harci helikoptert irányított át Lengyelországba és a Baltikumba. A brit miniszterelnök közelebbről nem meghatározott gazdasági segítséget és újabb fegyverszállítmányokat helyezett kilátásba.
A CNN számára a moszkvai Levada Center által készített felmérés szerint az orosz közvélemény megosztott a háború kérdésében. A megkérdezettek fele helyeselné, negyede kifejezetten ellenezné, hogy Oroszország katonai úton akadályozza meg az ukrán NATO-tagságot. Még kevesebben, 36 százaléknyian helyeselnék, 43 százaléknyian pedig elleneznék, hogy Oroszország háborúval kényszerítse ki a két ország egyesítését.
A végső putyini cél a megsemmisítés, de Ukrajna minden talpalatnyi földért harcot ígér