Egymás után veszti el nagy-britanniai szponzori kapcsolatait a BP olajtársaság. A Royal Shakespeare Company és a Tate után a hét elején előbb a Nemzeti Arcképtár, majd a Skót Balett jelentette be, hogy nem kér többet az ellentmondásos támogatásból. A Shakespeare társulat azt követően mondott le az anyagilag vonzó szponzori együttműködésről, hogy egyik legnagyobb sztárja, Sir Mark Rylance (Ne nézz fel!, Kémek hídja, stb.) éppen a volt British Petroleummal való összefonódottság miatt távozott, míg a National Portrait Gallery rangos éves díjáról döntő zsűri tagjai közül Sir Antony Gormley és Sir Anish Kapoor adta a nevét a nyilvános kritikákhoz.
Dolgozóik, művészek és aktivisták egyaránt nyomást gyakoroltak az említett kulturális intézményekre, hangsúlyozva, hogy „nem szabad összeállniuk olyan vállalatokkal, amelyek kiélezik a klímaválságot, ugyanakkor nagyon igyekeznek szponzori kapcsolatokon keresztül »zöldre mosni« a hírnevüket”. Míg a tiltakozók 2030-ra kívánnak karbonsemlegessé válni, a BP, mely most valamennyi partneri viszonyát és kulturális tevékenységét felülvizsgálja, 2050-re érné el ugyanezt a környezetvédelmi célt.
A leglátogatottabb múzeumok egyike, a British Museum, amely olyan felejthetetlen szenzációkat köszönhet a BP nagyvonalúságának, mint a Ming dinasztiát, a Vikingeket, vagy a Szkítákat bemutató kiállítások, röviddel a máris felkapott Stonehenge tárlat megnyitása után még kitart jótevője mellett, sőt 2023 után is vállalná a nevét.
Röviddel a BP elutasítása előtt a Tate múzeumi csoport szakította meg az opioidjárványként ismert népegészségügyi katasztrófáért felelős Sackler családdal való kapcsolatát. A Modern levette a nevét mozgólépcsőjéről, a Britain pedig a káprázatos Sackler Octagon csarnokot kereszteli át. Az amerikai mecénások gyógyszergyára, a Purdue Pharma félmillió élet elvesztését is okozhatta.
