alkotmánymódosítás;referendum;Belarusz;

Referendumot tartanak Belaruszban, a KGB már készül, nehogy a szavazók megzavarják

Miközben a Vlagyimir Putyin orosz és Alekszandr Lukasenko belarusz elnök megállapodott, hogy csapataik tovább folytatják a hadgyakorlatukat Ukrajna határa mentén, a belarusz KGB mindent megtesz azért, hogy a vasárnapi alkotmánymódosító népszavazást ne zavarhassák meg az állampolgárok. Nem bíznak bennük, hiszen már 2020 augusztusában is „rosszul” szavaztak.

A Belaruszban zajló eseményeket nehéz elválasztani az ukrajnai válságtól, vagy az orosz rezsimnek a diktatúra felé tett lépéseitől. Egyre inkább egységes képként jelenik meg a kelet-európai válság: a posztszovjet térség elhúzódó átalakulási folyamata. Ezt az egyik oldalról Oroszországnak az a törekvése jellemzi, hogy újra alárendelje magának a volt szovjet tagköztársaságokat és visszanyerje szuperhatalmi szerepét. A másik oldalon a leválási, önállósodási tendenciák láthatók. Ukrajnában ez nyílt szakításhoz vezetett.

Belaruszban Alekszandr Lukasenko főleg orosz pénzen tartotta fenn diktatúráját, miközben egy ideig megpróbált lavírozni Moszkva és Brüsszel között. A „többvektorú” politikának véget vetett a szavazás elcsalási miatti tiltakozó tömegmozgalom orosz segítséggel történt brutális elfojtása a 2020-2021-ben. Azt, hogy Lukasenko alkotmánymódosítással távozzon a hatalomból Putyin erőltette rá minszki kollégájára. Nem csak azért, mert elege volt az önfejű zsarnokból. A Kremlben arra a következtetése jutottak, hogy veszélyes egy egyszemélyes rezsim léte nyugati határaikon. A zsarnok kiesése veszélyes. Egy újabb demokratikus változás elviselhetetlen kihívás az önkényuralom irányába mozgó Oroszországnak. És egy ilyen változás oda vezethet, hogy a belaruszok is a Nyugat felé orientálódnának.

Lukasenko egy darabig ellenállt az orosz nyomásnak, időt kért Putyintól az ellenzéki mozgalom, a független média, a civil társadalom felszámolására, s megpróbálta újjáépíteni a maga konzervatív politikai hátországát. Ez egy évig tartott. Közben többször beszélt majdani távozásáról, de ezt soha nem tette komolyan. Végül a diktatúra apparátusa elkezdett dolgozni az alkotmány módosításán. A változtatások szövege január 14-e óta hozzáférhető. A módosítások száma nagy, de az értékelők többsége szerint a változások belátható időn belül nem módosítanak a személyre szabott politikai rendszeren. És ez a személy Lukasenko marad, akkor is, ha egyébként néha a politikai távozásáról beszél. Belarusz továbbra is elnöki rendszer marad. Az elnök két mandátumot tölthet hivatalában, s új, hogy a legalább negyven évesnek kell lennie, s a megválasztása előtt húsz évet Belaruszban kellett laknia. Felhatalmazásainak jó része megmarad, de a módosítás alkotmányossá teszi az úgynevezett belarusz össznépi gyűlést. Ennek tagja az aktuális államfő és a volt elnökök is. Ez a testület gyakorlatilag felülbírálhatja az elnöki intézkedéseket, s joga van az elnök elmozdítására. Lukasenko tehát betöltheti mind a két funkciót, s lehet utána a BÖGY elnökeként utódja felügyelője. Több apróbb változtatás mellett az új szöveg leszögezi, hogy Belarusz védi a férfi és nő házasságát, valamint a második világháborúról szóló történelmi igazságot. Az is benne lesz az új alkotmányban, hogy Belarusznak van állami ideológiája – ennek tartalmát azonban nem fejtik ki.

A vasárnapi népszavazáson tehát a belarusz polgárok arról szavazhatnak, hogy Lukasenko, ha távozik is az elnöki hivatalból, megmaradhat az ország vezetőjének., az ország politikai rendszere pedig lényegében nem módosul.

Érthető módon erre a nem-változásra meglehetős közönnyel tekintenek az emberek, ha pedig valaki komolyan venné a véleménynyilvánítást, akkor kemény büntetésre számíthat. A belarusz állami média a népszavazás előtti héten számolt be róla, hogy a KGB „felszámolt egy szélsőséges csoportot”. A breszti tettesek – köztük egy anya, s elsőéves egyetemista fia – leveleket küldtek választási bizottsági tagoknak, amelyben kérték őket, akadályozzák meg a csalást. Börtönbe került egy 68 éves nyugdíjas a gomeli területen lévő Tyerjuhovo faluból, aki

a Majak című helyi lapnak elküldte az alkotmánymódosítással kapcsolatos nézeteit. A volt tanácstag elég barátságtalan stílusban fogalmazott, kritizálta a belarusz össznépi gyűlés létrehozását. A levélírót maga a lap szerkesztője jelentette fel, majd cikket írt a falusi provokátorról, aki gúnyiratokat terjeszt. Nyikolaj Vityikovot akár öt évre is elítélhetik gyűlölet szításának vádjával.

Egy breszti lakos, Andrej Dubin pedig egy helyi gyűlésen még azt is megengedte magának, hogy a „kopaszok és bajuszok kizárását” javasolja a politikából.

Az ellenzék szerint a népszavazás hazugság, nincs miről dönteni, csak Lukasenko és Lukasenko között választhatnak. Azt javasolják híveiknek, hogy szavazzanak érvénytelenül, vagy tépjék szét a szavazólapokat.

A népszavazás Belaruszban és a majdani minszki hatalomváltás újabb válságokat vetít előre. Egy megerősödött Oroszország aligha nyugszik bele a rendszer mai félfüggetlenségébe, s teljes politikai és gazdasági alávetettséget erőltet ki. Lukasenko hatalmát már csak a rendőri-titkosszolgálati erőszak és a megfélemlített államapparátus tartja fenn. Moszkvai intése ezek átállnak és bekövetkezhet a Putyin számára megfelelő hatalomtranzit Minszkben. Akár Lukasenko teljes távozásával.