Oroszország elleni szankciókat hagytak jóvá az Európai Unió országainak állam- és kormányfői péntek hajnalban befejeződött brüsszeli ülésükön. A vezetői testületet elnöklő belga Charles Michel szerint “Oroszország súlyos árat fog fizetni” a tetteiért. A büntetőintézkedések a pénzügyi, a közlekedési és az energiaszektort érintik, korlátozzák az ország hozzáférését a kulcsfontosságú technológiákhoz és megszüntetik a diplomatáknak és az üzletembereknek biztosított vízumkönnyítéseket. Az uniós külügyminiszterek is elfogadták szankciócsomagot, ám kiegészítették azzal, hogy befagyasztották Vlagyimir Putyin orosz elnök, illetve külügyminisztere, Szergej Lavrov személyes vagyonát is.
A vezetők döntése értelmében az EU elvágja az orosz bankrendszer 70 százalékát kitevő pénzintézetek, valamint állami - köztük hadiipari - vállalatok hozzáférését a nyugati tőkepiacokhoz. Számos állami tulajdonú cég számára megszűnik a tőzsdei jegyzés lehetősége, az orosz állampolgárok pedig nem helyezhetnek el 100 ezer eurót meghaladó bankbetéteket az uniós bankokban. A közösség exporttilalmat vezet be az olajipar számára nélkülözhetetlen, korszerű berendezésekre, lehetetlenné téve az olajfinomítók modernizálását. Betiltja továbbá repülőgépek, repülőgép-alkatrészek és berendezések eladását orosz légitársaságoknak. Ez súlyos csapást mérhet a légiközlekedésre, minthogy az orosz kereskedelmi célú légiflotta háromnegyede az Európai Unióból, illetve Amerikából származik. Döntés született arról is, hogy korlátozzák Oroszország hozzáférését a csúcstechnológiákhoz és megszüntetik a diplomaták és üzletemberek számára biztosított beutazási könnyítéseket.
Az EU országai további intézkedésekről tárgyalnak, mivel igyekeznek fenntartani és fokozni a nyomást Vlagyimir Putyin orosz elnökre. Ezek közé tartozna Oroszország leválasztása a bankközi tranzakciókat rögzítő Swift rendszerről, illetve célzott szankciók bevezetése a Kremlhez közelálló oligarchákkal szemben, ez utóbbihoz azonban jogi változtatások kellenek. Egyes európai országok túlzott intézkedésnek tartanák, ha az oroszokat kizárnák a Swiftből, de Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a csúcsról távozóban azt mondta, a konszenzus hamarosan megszülethet a kérdésről. Mark Rutte holland miniszterelnök szerint további elemzések szükségesek annak megállapításához, hogy mit jelentene Oroszország elvágása a Swift rendszertől.
Az állam- és kormányfők utasították az uniós intézményeket, hogy sürgősen dolgozzák ki a szankciók újabb csomagját Belarusszal szemben, amiért támogatást nyújt Oroszország Ukrajna elleni agressziójához.
Nem vállalták fel ugyanakkor az uniós miniszterelnökök az orosz energiaszektorra kivetendő teljes szankciót, mert ezzel Európa lábon lőtte volna magát, hisz az orosz gáz nélkül nem működőképes energiarendszere. Hasonló megfontolásokból elvetették, hogy Oroszországot leválasszák a nemzetközi banki üzenetküldő rendszerről, a SWIFT-ről, ami a nemzetközi bankügyletek elszámolásának legfőbb eszköze. Kétségkívül ez mélyütés lett volna az orosz bankrendszernek és az orosz gazdaságnak, de Oroszország mérete és világgazdasági integrációja miatt ez visszaütött volna Európára, amely például igy nem tudna fizetni az orosz gázért. Az orosz bankrendszer leválasztása opcióként felmerült az uniós miniszterelnökök tanácskozásán, ám több ország - Németország, Ausztria, Olaszország és Ciprus, és Magyarország (az orosz gáz fő vásárlói) - ellenezte azt, hivatalos indoklás szerint mintegy végső fenyegetésként megtartva. Pénteken emiatt meg is indult üzengetés: Donald Tusk, az Európai Tanács volt elnöke egy Twitter-posztban azt írta: "szégyelljék magukat azok az EU-s kormányok, amelyek megvétózták a határozott döntéseket (többek között Németország, Magyarország, Olaszország)". Szijjártó Péter, magyar külgazdasági és külügyminiszter visszaszólt: a magyar fél e kérdésekben fel sem szólalt, így visszautasítja a vádaskodást.
Az első elemzések visszafogottan reagáltak a szankciókra. Az Erste Banknál rámutattak arra, hogy a 2014 után bevezetett szankcióknak is megvolt a hatásuk az orosz gazdaságra, hiszen az azóta sem tudott igazán magához térni. Míg 2013-2014-ben 2000 milliárd dollár fölött volt az orosz GDP, addig 2015-re ez 1364 milliárd dollárra csökkent, s azóta sem tudott 1700 milliárd dollár fölé emelkedni. Sokkal komolyabb intézkedésnek tartják, a mintegy 1000 milliárd dollárnyi orosz banki vagyon befagyasztását az USA részéről, ami azonnal és nagy fájdalmat okoz, hiszen ez az összeg jóval több, mint például a 600 milliárd dolláros moszkvai jegybanki devizatartalék, vagy másképpen: ez több, mint az éves GDP fele. Hosszabb távú hatás jelentkezik például a „legkorszerűbb” chipek értékesítésének tilalmával, ami a technológiai fejlődésben hátráltatja Oroszországot, vagy éppen az olajipari eszközök letiltásával, ami az olajipari fejlesztéseket lehetetleníti el.
