- Putyin nem enged, a Biden-kormányzat fenyegetőzik, a világháború kockázatától sem riad vissza

Nem úgy néz ki, hogy Putyin hajlandó lenne leállítani az Ukrajna elleni támadást – jelentette ki az amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója. Jake Sullivan a CNN-nek nyilatkozva azt mondta, szoros figyelemmel követik az orosz nukleáris erőket, mert nagyon nagy a háború eszkalációjának veszélye – és „atomhatalomról lévén szó, az már más jellegű konfrontáció lenne”. Az Egyesült Államok nem követte Oroszországot és nem helyezte fokozott készültségbe nukleáris erőit, de óráról órára követik a helyzetet.

A világon jelenleg kilenc országnak van atombombája, az összesen 12 ezer 700 nukleáris robbanófejből az Egyesült Államok és Oroszország mintegy 4-4 ezerrel rendelkezik. Joe Biden elnök korábban ismételten úgy nyilatkozott, hogy el akarja kerülni az amerikai és az orosz erők közvetlen harcérintkezését, mert az világháborús veszéllyel járna. Hozzáfűzte viszont, hogy ha valamelyik NATO-tagállamot érné támadás, akkor azt az Egyesült Államok minden erejével védelmezné – még akkor is, ha ez világháborús kockázat.

Vasárnap reggel a világ veszélyesen közel került egy ilyen szituációhoz: az oroszok több mint 30 rakétával támadták a lengyel határtól alig tizenöt kilométerre lévő Javoriv városka melletti ukrán támaszpontot. Helyi források szerint legalább 35 személy vesztette életét, több mint 130-an megsebesültek. Moszkva egy nappal korábban jelezte, hogy legitim célpontnak tekinti a Nyugatról érkező fegyverszállítmányokat.

A javorivi támaszpont ezek egyik fontos átrakóállomása, a háború előtt nyugati kiképzők is állomásoztak itt, az elmúlt napokban pedig ide érkeztek a „nemzetközi légió” önkéntesei. Az oroszok szerint a rakétákkal közülük öltek meg 180 embert . Az Egyesült Államokban republikánus politikusok korábban kilátásba helyezték, hogy a konvojokat érő támadás esetén támogatni fogják a repülési tilalom bevezetését – ez a Fehér Ház és sok katonai szakértő szerint szinte automatikusan közvetlen konfrontációhoz vezetne a NATO és Oroszország között. Sullivan ennek kapcsán azt mondta, hogy az Egyesült Államok és a NATO megfelelően felkészült a fegyverszállítások folytatására.

Biden a hétvégén újabb 200 millió dollár értékű fegyverszállítást jelentett be és a háttérben minden korábbi tagadás ellenére tárgyalások folynak az ukránoknak átengedhető szovjet gyártmányú repülőgépekről is. Szakértők szerint azonban ezektől nem várható nagy segítség, mert az orosz légvédelem miatt a meglévő ukrán gépek sem tudnak hatékonyan hozzájárulni a szárazföldi erők hadműveleteihez. Az Egyesült Királyság közben Startstreak típusú, 7 kilométer hatótávolságú, az amerikai Stingerekhez hasonló, de hőkeresés helyett lézer vezérlésű légvédelmi rakétákat bocsát Ukrajna rendelkezésére.

A repülési tilalomhoz hasonlóan az is a konfliktus kiszélesedéséhez vezetne, ha Oroszország vegyifegyvert vetne be. Erről Andrzej Duda lengyel elnök beszélt egy vasárnapi interjúban. Mint mondta, a tömegpusztító fegyverek alkalmazása mindent megváltoztatna és a NATO-nak komolyan el kellene gondolkoznia a válaszon. A vegyi fegyver úgy került a képbe, hogy orosz részről a múlt héten azt állították, Ukrajnában amerikai vegyi fegyver laboratóriumok működtek. Ezt az Egyesült Államok, Ukrajna és az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO is cáfolta. Duda átvette azoknak a nyugati szakértőknek a véleményét, akik szerint a hazug vád esetleg az oroszok saját, vegyi fegyverekkel kapcsolatos szándékait hivatott leplezni. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is megszólalt az ügyben és arra figyelmeztetett, hogy a vegyi fegyverek bevetése háborús bűncselekmény.

A helyzet azonban a fenti veszélyek nélkül is nagyon súlyos. Ukrajna szombaton 1300 katonájának elvesztését jelentette, megjegyezve, hogy az orosz halottak száma ennek többszöröse. A támadók mintegy 25 kilométerre vannak Kijev központjától. A fővárosból dél felé kivezető utak még szabadok, de nem tudni, meddig. Egyelőre működnek a közművek és néhol még a buszok is járnak, az üzletekben pedig olykor még lehet élelmiszert kapni. A harcok jelenleg az elővárosokban tombolnak. Irpinben életét vesztette Brent Renaud amerikai filmes-újságíró, egy kollégája pedig megsebesült.

Az oroszok legfontosabb célja Kijev elfoglalása, de nagy erőkkel támadják többek között a keleti Harkivot és a déli Mikolajivot is. Mariupolban már 2187 polgári személy vesztette életét. A teljesen körülvett és szinte teljesen lerombolt kikötővárosban több mint egy hete nincs víz és áram. A többször meghirdetett humanitárius folyosót minden alkalommal lövik és vasárnap délutánig a segélyszállítmányok se jutottak be. A hétvégén az eddig viszonylag békés Dnyiprót és a Romániához közeli Ivano-Frankivszk repülőterét is rakétatámadások érték.

Az orosz megszállók Melitopol után Dnyiproprudne városában is őrizetbe vették a választott polgármestert. Melitopolban a városi tanács egyik tagját nevezték ki polgármesternek, akinek az volt az első dolga, hogy a tüntetések befejezésére szólította fel a lakosságot. Nagyobb utcai tiltakozás volt Herszonban is, ahol elterjedt, hogy az oroszok „népszavazást” akarnak szervezni a luhanszki és donyecki szeparatista területekhez hasonló „független népköztársaságról”.

Oroszországban sem csitultak a háborúellenes megmozdulások. Vasárnap is több mint 600 embert vettek őrizetbe, Szentpéterváron még az eseményről tudósító 13 újságírót is. Moszkvában a Kreml szomszédságában lévő Manyézsnaja téren volt háborúellenes demonstráció.