nyugdíj;

2022-03-14 09:30:00

Mi ez, ha nem nyugdíjcsökkenés?

 Ajánlom, számoljunk, mielőtt hasra esnénk az év elején a nyugdíjasokra zúdult „pénzcunamitól”, és még mielőtt elkezdenénk áldani ezt a gondos, az országgyűlési választásokra hirtelen adakozóvá vált kormányt! Mire a matek végére érünk, ki fog derülni, kész átverés az egész.

A nyugdíjprémium, a nyugdíj kiegészítés és a 13. havi nyugdíj együtt sem tesz ki annyit, amennyitől a Fidesz-kormány megfosztotta az idős korosztályt. Nem lehet meg nem történtté tenni a sok „hét szűk esztendőt”, a végeláthatatlan kuporgatást, amelyet a méltánytalanul és szándékosan alacsonyan tartott nyugdíjak miatt elszenvedtek az idős emberek a Fidesz-kormány elmúlt tizenkét éve alatt. Az inflációkövető rendszer miatt a nyugdíjasok 25 százalékkal kevesebb nyugdíjemelésben részesültek ahhoz képest, amit a vegyes – svájci – indexálás eredményezett volna. Ezzel a számítási móddal most az átlagnyugdíj havonta 37 ezer 500 forinttal több lenne. Ez éves szinten 450 ezer forint. Gondoljunk bele: jogos 450 ezer forint helyett a kormány kegyesen adott egyszeri 80 ezer forint nyugdíjprémiumot!

A 13. havi nyugdíj történetét az érintettek, az idős emberek ismerik a legjobban: 12 éve nem kapják. Ez azt jeleni, hogy mindegyikük pontosan egy egész évi nyugdíjösszegtől esett el. Ez átlagnyugdíjra számítva 1 millió 800 ezer forintot jelentett volna egy nyugdíjasnak. A Fidesz a kormányzása alatt összesen egyszer fizetett egyheti összeget, miközben 2006-ban 14. havi nyugdíjat ígért. Ugye, hogy kész átverés?

Az ördög a részletekben rejlik, mondják, lássuk hát a részleteket is! Az év elejei rendszeres nyugdíjemelést gyorsan felemészti a minden évben meglóduló infláció. Ez azt eredményezi, hogy a nominális inflációkövető emelés ellenére a nyugdíjasok kevesebbet tudnak vásárolni, mint az előző évben. Nézzük ezt számszerűen! 2022-ben, a költségvetési törvényben rögzített 3 százalék helyett – egy év végi kormányfői bejelentést követően – a nyugdíjemelés január elsejétől 5 százalék volt. A KSH minap nyilvánosságra hozott jelentése szerint a januári inflációs adat 7,9, a februári 8,3 százalék. Ha részletesebben nézzük, még nagyobb a vásárlóerő romlása, mert az élelmiszerárak átlagosan 10, néhány termék ára 20-30 százalékkal növekedett. Mi ez, ha nem nyugdíj csökkenés?

Ha az elmúlt három évet nézzük, a mindenkori nyugdíjemelés mértéke három hónap kivételével folyamatosan elérte vagy meghaladta az előző év azonos időszakához viszonyított átlagos fogyasztói árindexet, vagy a nyugdíjas kosár indexét. Ez alátámasztja Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelölt megállapítását, miszerint az elmúlt négy évben reálértéken 13 százalékkal csökkentek a nyugdíjak.

2021-et nézve kissé jobb a helyzet, mivel az első hónapban az infláció elérte a nyugdíjemelést, de utána minden hónapban meg is haladta. 2020-ban viszont már januárban meghaladta és októberig 1 százalékkal fölötte is maradt. 2019-benis fölötte volt. Ezt egyébként még tovább rontotta a járvány, amely drasztikusan átalakította a fogyasztási szokásokat.

Nem sokat javított a helyzeten a novemberi nyugdíj kiegészítés, hiszen ez visszamenőleg nem segített azokon az embereken, akik az év első tíz hónapjában kuporgattak, mert nincs tartalékuk. Becslésem szerint csaknem egymillióan járhattak így.

Tavaly – 2021-ben – a korábbiaktól eltérően decemberben jelentős, 7 százalékos áremelkedés volt, amely a novemberi nyugdíj kiegészítést csaknem teljes mértékben felemésztette. Igaz, az emeltszintű, egységesen 80 ezer forintos nyugdíjprémium javított a helyzeten, de messze nem pótolta az elmúlt 12 év veszteségét, amit a vegyes indexálás megszüntetése okozott. Nincs más választás, vissza kell állítani az igazságos számítási rendszert.

A szerző a Nyugdíjasok Országos Képviselete (NYOK) társelnöke.