Nem fizet érdemben osztalékot tavalyi rekordnyeresége után az OTP – derül ki a részvénytársaság közgyűlési előterjesztéséből. A pénzintézet április 13-án tartja közgyűlését, a részvényesek ekkor dönthetnek a bankvezetés javaslatáról. Az évtizedes gyakorlat alapján azonban a tulajdonosok várhatóan meg fogják szavazni, már csak a két kör erőteljes átfedése miatt is.
Az OTP – a többi bankhoz hasonlóan – nem fizetett osztalékot a 2019-es és a 2020-as eredménye után, miután a Magyar Nemzeti Bank (MNB) még 2020 tavaszán osztalékkifizetési tilalmat rendelt el a koronavírus-járvány miatt, hogy így növelje a bankok, biztosítók pénzügyi stabilitását. A koronavírusválság elmúltával az MNB tavaly év végén feloldotta a tilalmat, így a bankok idén kifizethetik az elmúlt évek osztalékát. Ezt teszi az OTP is: elemzői számítások szerint a két évre várhatóan 425,9 forintot fizetne részvényenként. A tavalyi év rekordnyeresége után viszont - korábban példátlan módon - csak jelképes, részvényenként csak 3,5 forintot adna, egyértelműen az orosz-ukrán háború miatt.
Az OTP-nek mind Ukrajnában, mind Oroszországban működik leánybankja, és az Oroszországra kivetett nemzetközi szankciók miatt az orosz leánybank sorsa kétséges. Az OTP magyar központja a múlt héten azt közölte: nem forgat tőkét az orosz leánybankba, folyamatosan vizsgálja az orosz piac helyzetét és semmilyen lehetőséget nem zárnak ki – vagyis akár az orosz piacról való kivonulás is napirendre kerülhet. Ezzel szemben az ukrán leánybank működését – más európai bankokhoz hasonlóan - fenntartja az OTP.
Az OTP-csoport tavaly összesen 497 milliárd forintos profitot termelt, ami 60 százalékos növekedés az előző évhez képest, és a tavalyi hazai GDP kicsivel kevesebb mint 1 százalékának felel meg. Az OTP Magyarországon 213 milliárd forintos nyereséget termelt, de jól teljesített az orosz és az ukrán leánybank is. Ennek ellenére a befektetők a ukrajnai háború kitörése óta alaposan megtépték az OTP árfolyamát. A bankrészvénnyel februárban 18 ezer forintért kereskedtek, március elején a pánikeladások következtében csaknem a felére, 10 ezer forint alá esett az árfolyam. Azóta konszolidálódott a helyzet, az elmúlt napokban 12 300-13 000 forintért kereskedtek a papírral. A részvényárfolyam az osztalékpolitika megváltozására érdemben nem reagált, láthatóan ez a döntés nem lepte meg a befektetőket.
A Richter Nyrt. igazgatósága 225 forint osztalék kifizetését javasolja részvényenként. Ez megegyezik a tavalyi osztalékkal, de kissé elmarad az Erste Bank elemzői által várt 235 forinttól. A Richter osztalékpolitikája szerint az eredmény 25-40 százalékát fizetik ki, a 225 forintos javaslat 30 százaléknak felel meg. A Magyar Telekom menedzsmentje részvényenként 15 forint osztalék kifizetését javasolja az április 12-én tartandó közgyűlésnek.
