Harc Pócs és Boldog háza táján: négy választókerületből háromban esélye van az ellenzéknek a győzelemre Jász-Nagykun-Szolnok megyében

Régi dicsőségünk, hol késel az éji homályban – idézheti Vörösmarty Mihályt az ellenzéki összefogás, hiszen Jász-Nagykun-Szolnok, vagy legalábbis a megye fejlettebb-iparosodottabb része a 2010-es fülkeforradalomig jellemzően dacolt a Fidesszel és aktuális csatolmányaival, stabilan hozva a mandátumokat a baloldalnak. Szolnok szocialista, Jászberény pedig szabad demokrata fellegvárnak számított még a legzordabb időkben is, és igazából csak Karcag borult rendre narancssárgába. Áprilisban visszatérhetnek a régi, szép idők, a megye négy körzetéből háromban eséllyel indul harcba az ellenzéki közös jelölt. S ha valóban kormányváltásban gondolkodik az ellenzék, akkor hoznia is kell ezeket a választókerületeket.

A megye 1-es, szolnoki központú választókerülete 2014-ig két körzetnek számított, ahol 1990-ben ugyan tarolt az MDF, ám ettől kezdve 2010-ig rendre a szocialisták örülhettek. Az egykori honvédelmi államtitkár, Iváncsik Imre előbb Füle Istvánnal párban, majd utóbbi Botka Lajosnéval közösen, végül Botka László szegedi polgármester édesanyja Iváncsikkal duóban négyszer is verte a fideszes jelölteket, hogy aztán a fülkeforradalom óta ne teremjen több babér a Tisza-parti iparvárosban a jelenlegi ellenzéknek.

A NER kezdetekor Bene Ildikó és Szalay Ferenc hozták a mandátumot, majd a parlamenti karcsúsítás után utóbbi a szolnoki polgármesterséget választva magára hagyta Benét, akit viszont, miután 2014-ben csak szorosan, alig 37 százalékkal csorgott be a T. Házba, Kállai Máriára váltották le, s a korábbi kormánymegbízott valamelyest combosabb, 42 százalékos eredményt produkált. Ami egyúttal azt is mutatja, hogy a megyeszékhelyen lehet keresnivalója az ellenzéknek, mely Sziráki Pált, a Jászkun Volán Zrt. hajdani vezérigazgatóját indítja vele szemben. Ő azzal került be tavaly a hírekbe, hogy panziófelújításra 35 millió forintot kapott a Magyar Turisztikai Ügynökségtől a Kisfaludy-program keretében, mellyel jellemzően kormánypárti vagy kormánybarát vállalkozókat szoktak kistafírozni.

Az előválasztás első fordulója előtt még bizakodhatott Gedei József, hogy nemcsak pártja számára lesz a visszatérés éve 2022, de ő maga is visszakerül a nagypolitikába: a hajdani szocialista honatya 2002-10 között már képviselte a jászberényieket a parlamentben, sőt, egy ciklus elejéig a város első emberének is mondhatta magát, azóta viszont jellemzően a futottak még képviselők közé tartozott a voksolásokon, legutóbb, 2018-ban – DK-sként – csak valamivel több, mint 8 százaléknyi szavazatot kapott. Az álmoknak az előválasztás vetett véget, ugyanis csúnyán kikapott az MSZP-s Kertész Ottótól, így az idén már a jelöltség sem jött össze neki a 2-es, jászberényi központú jászsági körzetben. Melyben 2014-ig két mandátumért folyt a harc, s Jászberényben az első három alkalommal az SZDSZ-es Kis Zoltán nyert mindannyiszor, míg Jászapátiban – 2002 kivételével – a második Gyurcsány-kormányban honvédelmi miniszteri címig emelkedő szocialista Szekeres Imre diadalmaskodott 2010-ig.

A fülkeforradalom aztán a Szabó Tamás-Pócs János fideszes duót emelte a T. Házig, majd előbbi négy évvel később a polgármesteri posztot választotta, meghagyva a parlamenti politizálást Pócsnak. Aki országosan először egy disznótorról készült fotóval hívta fel magára a figyelmet: a leölt állat fotójához azt írta: ő volt a soros… De ő volt, aki arra kérte a gyerekeket, hogy a Mikulásnak szóló leveleiket a képviselői irodája postaládájába dobják be, s majd ő eljuttatja a Télapónak. Ráadásul az elmúlt években napvilágot láttak Pócs korábban nem ismert oldalát bemutató felvételek arról, hogy zárta be egy kazánba az egyik roma alkalmazottját, aki mellé egy égő papírt is bedobott. Ezt a videót vidám, ironikus felvételnek titulálta, s nem volt hajlandó lemondani a mandátumáról, noha még az Országos Roma Önkormányzat is felszólította rá. Kérdés, hogy a jellemzően 2018 után kipattant ügyek mennyire tépázták meg renoméját – a Fidesz-központban láthatóan nem tulajdonítottak nekik nagy jelentőséget, többet nyom a latba, hogy erős káder a körzetében –, hiszen legutóbb több, mint 51 százalékkal nyert. Ráadásul az idén kihívóját is nehezebben tudja támadni, ugyanis ő maga írta 2019-ben, amikor Kertész Ottó állatorvosként Magyar Arany Érdemkeresztet kapott, hogy „mindenki szeretettel és tisztelettel adózik munkássága előtt”…

Pócs tehát továbbra is élvezi Orbán Viktor miniszterelnök bizalmát, megyebeli kollégája, a hajdani pusztapói bakter, Boldog István előtt azonban tilosra váltott a parlamenti szemafor: immáron nem az országgyűlésbe, hanem a börtönbe készülhet. A mezőtúri, majd a törökszentmiklósi körzetben 2010 óta verhetetlen egykori kétpói polgármesterrel szemben ugyanis az ügyészség letöltendő börtönt, pénzbüntetést és többmilliós vagyonelkobzást indítványozott hivatali vesztegetés elfogadása és más bűncselekmények miatt. Boldog ugyan tagadja az ellene felhozott vádakat, ám a tanúk szerint a fideszes képviselőhöz köthető kör hivatali helyzetével, befolyásával visszaélve, jogellenesen befolyásolta a megyei Terület- és Településfejlesztési Operatív Program (TOP) pályázati eredményeit, majd elérték a kivitelezők irányított kiválasztását is, s mindezekért a vállalkozóktól húszmillió forintot kaptak. A tanúvallomások alapján tehát előre le voltak osztva az EU-s pályázatok, s nemcsak, hogy mire pályázhatnak a települések, hanem az is, hogy a közbeszerzéseken mely cégeket kell megbízni, és kinek, mennyit kell visszaosztani. S noha a képviselő mentelmi jogát már közel két éve felfüggesztette a parlament, a kétharmados többség megőrzése érdekében mindvégig bejárt a T. Házba, s szavazott, ami láthatóan szintén nem zavarta frakciótársait és a pártvezetést.

Újraindítani viszont kész öngyilkosság lett volna, így hivatalosan Boldog – a családjára hivatkozva – tavaly év végén visszavonult az országos politikától, a helyén Herczeg Zsolt mezőtúri polgármestert indítják a kormánypártok. Boldog zárásképpen még azért beszállt a kampányba: „Ne szavazz hazaárulókra. A szivárványkoalícióra leadott szavazat nemzethalál”, osztotta meg közösségi oldalán, ahol korábban a Coca-Cola bojkottjára felszólított a cég elfogadást hirdető plakátjai miatt. A „nemzethalált” a körzetben Csányi Tamás testesíti meg, a jobbikos jelölt mögé már az előválasztáson felsorakozott a teljes ellenzék, abban bízva, hogy a parlamentben 2019 óta dolgozó honatya ki tudja használni az immár bizonyosan Boldog-talan körzetben rejlő lehetőségeket.