Megduplázta inflációs előjelzését a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a korábbi 5 százalék helyett 2022-re 7,5-9,8 százalékos éves áremelkedést vár jegybank – jelentette be Virág Barnabás, a MNB alelnöke a Monetáris Tanács keddi ülése után. Az alelnök szerint a februári 8,3 százalék után márciusban 8,5-9 százalékra emelkedik a drágulás üteme, és ez a folyamat a következő hónapokban folytatódik. Az év második felében következhet be a fordulat, értelemszerűen ez nagy mértékben függ a háború várható lezárásától – fogalmazott Virág Barnabás. A jegybank még 2023-ra is 3,3-5 százalék közötti inflációt vár. A vártnál jóval magasabb infláció miatt a jegybank a jövőben folytatja kamatemeléseit, és mivel a magyar gazdaság alapjai erősek, a tartós kamatemelésekkel igyekszik az inflációt megfékezni.
Az MNB jelentősen csökkentette az orosz-ukrán háború miatt a magyar gazdaságra adott növekedési előrejelzését is. A háború kitörése előtt benne volt a magyar gazdaságban a 6 százalékos növekedési ütem 2022-re, ezt írta felül a háború, illetve a szankciók – mondta az alelnök. A magyar gazdaság erős növekedési alapokkal rendelkezik: a jegybank számításai szerint, ha idén teljesen leállna a növekedés, a tavalyi áthúzódó áthúzódó hatások miatt akkor is 2,5 százalékkal nőne a GDP - fogalmazott az alelnök. Ezek után az MNB a magyar gazdaság idei várható növekedését 2,5- 4,5 százalékos sávban határozta meg. Magyarán az igazából az MNB sem tudja, hogy mi vár a magyar gazdaságra, ezt jelzi ez a szokatlanul széles előrejelzési sáv. A gazdasági növekedést a lakosság fogyasztása húzza, ám a háború fékezi mind a fogyasztást, mind a beruházásokat, mind az exportot. Amint a háborús helyzet oldódik, a magyar gazdaság gyorsan felpattanhat, az MNB szerint az idén elvesztett növekedést 2023-ben visszanyerheti.
Már a jegybank növekedési prognózisának ismertetése előtt megszólalt Varga Mihály. A pénzügyminiszter szavai szerint a vártnál jóval kisebb gazdasági növekedés miatt módosítani kell a költségvetést. Az RTL Klub Híradójának Varga egy hétfői kampányrendezvényen azt mondta: az orosz-ukrán háború miatt a közép-kelet-európai térség sokkal kockázatosabb régiója lett Európának, ami látszik a befektetések megítélésén, a térségi valuták árfolyamán és a kamatszintek emelkedésén is. A háború előtt az idei évre is jóval 5 százalék feletti gazdasági növekedésre számítottak, de most át kell írni a terveket, ezzel viszont már megvárnák a választást. Utána viszont az első és legfontosabb lépésnek nevezte a pénzügyminiszter, hogy a háború okozta gazdasági nehézségekhez és károkhoz igazítsák a magyar államháztartást.
A gazdasági, költségvetési válság eszkalálódására utal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök levelet írt Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének, amelyben pénzt kért a bizottságtól – írta diplomáciai forrásokra hivatkozva a 444. A helyzet azért is lehet érdekes, mert állítólag jóval több pénzt szeretne lehívni Orbán, mint amennyiről korábban a kormányzat beszélt. Most már a magyar kormány szeretne hitelt is felvenni az Európai Bizottság Helyreállítási Alapjából, holott ezt korábban a kormány elutasította, mondván: nincs hitelre szüksége.
"Magyarország a lehető leghamarabb és ténylegesen hozzá kíván jutni a neki járó uniós forrásokhoz" - erősítette meg a portál értesülését a távirati irodához eljuttatott közleményében Havasi Bertalan, a Miniszterelnöki Sajtóiroda vezetője.
Orbán Viktor azt kérte, hogy az Európai Bizottság soron kívül hagyja jóvá az Európai Unió keleti határait védő tagállamainak Helyreállítási és Rezilienciaépítési Terveit, Partnerségi Megállapodásait és operatív programjait. Kérte továbbá, hogy a Bizottság az előfinanszírozási, társfinanszírozási és átcsoportosíthatósági korlátok feloldásával tegye lehetővé az uniós költségvetési források gyors, célzott és rugalmas felhasználását.
Rendkívüli nyugdíjemelés jön az elszálló infláció miatt
Azonnal reagált a kormány a jegybank 7,5-9,8 százalékos inflációs előrejelzésére. A Pénzügyminisztérium (PM) közleménye szerint, amennyiben az infláció lényegesen meghaladja a korábban tervezett 5 százalékot, akkor kiegészítő nyugdíjelmésre kerül sor júniusban és októberben is. Januárban 5 százalékkal emelkedtek a nyugdíjak, vagyis reálisan az idén még legalább 4 százalékos emelésre lesz szükség ahhoz, hogy a nyugdíjak vásárlóértéke megmaradjon. A PM közleménye szerint a kormány választási osztogatása – szja-visszatérítés, a 13. havi nyugdíj kifizetése – növeli a lakosság jövedelmeit.
Az Egységben Magyarország ellenzéki választási szövetség közleménye szerint számítani lehetett arra, hogy a rekordtempóban növekvő infláció miatt a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa újabb kamatemelésről dönt. A jegybank a drámai ütemben növekvő árak láttán idén már harmadszor emelt kamatot, a mostani 100 bázispontos emelés történelmi léptékű, és jelzi, hogy nagy baj van. Az egységes ellenzék pártjai szerint egyértelmű: az MNB kamatemelése a Fidesz-kormány összeomló gazdaságpolitikájának újabb egyenes következménye. Ahogyan a rekordmértékű infláció, az árak elszabadulása, az ingatag lábakon álló forint is annak az eredménye, hogy a Fidesz képtelen hatékonyan fellépni a magyar gazdaság érdekében - fogalmazott az ellenzék.
