Négy új harccsoport felállításáról állapodtak meg a brüsszeli NATO-csúcson – jelentette be az amerikai elnök. Joe Biden elmondta, hogy ezeket Szlovákiába, Romániába, Bulgáriába és Magyarországra vezénylik. Mindez szerinte erős jelzés, közösen fogják megvédeni a NATO minden egyes centiméterét. Kitért arra is, hogy a júniusi NATO-csúcstalálkozóig további erőkre és képességekre vonatkozó terveket fognak kidolgozni.
Joe Biden hangsúlyozta, az Egyesült Államok továbbra is támogatni fogja Volodimir Zelenszkij elnököt és kormányát „jelentős mennyiségű biztonsági segítséggel az orosz agresszió elleni küzdelemben és önvédelemhez való joguk fenntartásában”.
Ilyen, jellemzően ezer fős harccsoportok eddig csak a balti államokban, valamint Lengyelországban voltak. A most bejelentett lépés összefügg azzal a korábbi elképzeléssel, miszerint meg szeretnék erősíteni a NATO keleti szárnyának védelmét. Ennek keretében a NATO-egységek számát és méretét is a kétszeresére növelik.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter még csütörtökön, pár órával a bejelentés előtt megismételte, amit korábban már mondott, vagyis hogy, Magyarország védelmét jelenleg a kormány meg tudja oldani a Magyar Honvédséggel, amelynek jelentős erői csoportosultak az ország keleti határvidékére. A Magyar Honvédség képes arra, hogy megvédje Magyarországot - hangoztatta Szijjártó Péter.
Jens Stoltenberg: NATO-harccsoportot fognak Magyarországra vezényelniJoe Bidennel párhuzamosan Jens Stoltenberg NATO-főtitkár is bejelentést tett az új kelet-európai harccsoportokról, hozzáfűzve, a keleti tagországokban az észak-atlanti szövetségnek már 40 ezer katonája teljesít szolgálatot. Hangsúlyozta, a NATO nem megy be Ukrajnába, mert a cél, hogy a konfliktus ne terjedjen tovább – a bevonulása nyilvánvalóan hatalmas pusztítással járó világméretű háborúhoz is vezethetne.
Ezen túl a brüsszeli NATO-csúcson született egy közös nyilatkozat is, amely szerint az észak-atlanti szövetség tagországai határozottan elítélik Oroszországnak a polgári személyek, köztük nők, gyermekek és kiszolgáltatott helyzetben lévő személyek elleni pusztító támadásait, a Kreml pedig felszólítják, hogy hagyjon fel a hamis narratíváinak felerősítésével. A NATO-tagországok azt is vállalták, hogy ami a védelmi képességeik fejlesztésére fordított pénzt illeti, felgyorsítják a kötelezettségvállalásaik teljesítését. Ez arról szól, hogy a GDP minimum két százalékát katonai kiadásokra költsék, ami 2021-ben a 30-ból csak 10 NATO-tagországra volt igaz.
Joe Biden bejelentését követően Szijjártó Péter is megszólalt. Közlése szerint eddig öt ország az Egyesült Államok, Törökország, Horvátország, Montenegró és Olaszország - jelezte csatlakozás és katonák küldésének, delegálásának szándékát a magyar zászlóalj-harccsoporthoz. Szijjártó Péter közölte előreláthatólag ezen országok néhány száz főnyi katonát delegálnak a magyar zászlóaljcsoportba. Beszámolt arról is, hogy a katonák a Dunántúlon fognak tartózkodni, ahol a honvédség bázisaiban közös kiképzéseken, gyakorlatokon vesznek majd részt a NATO-együttműködés keretében.
