Mint 1984 óta minden évben, idén is március 25-én, a zeneszerző születésnapján került sor a Bartók-Pásztory díj átadására a Zeneakadémián. Az elsimerést Fried Péter operaénekes és Virágh András Gábor zeneszerző kapták. A díjat Bartók Béla özvegye, Pásztory Ditta alapította: végakarata szerint azoknak a kimagasló művészeti tevékenységet végző hazai zeneszerzőknek és zenei előadóművészeknek (valamint zenei együtteseknek) adják át, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, a bartóki szellemiség megőrzéséhez.
Fried Péter laudációját - Medveczky Ádám karmester személyesen nem tudott jelen lenni - Vígh Andrea, a díjat odaítélő kuratórium elnöke, a Zeneakadémia rektora olvasta fel. Megtudhattuk: az operaénekes az operairodalom egészében otthon van, de A Kékszakállú herceg vára művészetében csodálatos helyet foglal el. Egyike azon basszistáknak, akit erre a címszerepre a legtöbb felkérést kapták szerte a világon. Az általa énekelt és Pierre Boulez által vezényelt lemezt Grammy-díjra jelölték. A művész köszönőbeszédében többek között azt tartotta fontosnak kiemelni, hogy találkozhatott az idős Paul Sacherrel, aki 1936-ban egy levelében felkérte Bartókot a Zene húros hangszerekre, ütőkre és cselesztára komponálására, valamint alkalma volt megismerkedni Yehudi Menuhinnal is, aki a hegedűre írt Szólószonáta megrendelője volt. Fried Péter lapunknak elmondta, a legkorábbi barokk operáktól a kortárs művekig mindent énekel. Azonban Bartókkal elővigyázatos volt: bár kapacitálták korábban is, megvárta míg eljött az ideje, megérett a hangja arra, hogy ezt a súlyos szerepet elvállalja. Ez harminc éves kora után következett be. Várt arra is, hogy egy megfelelő karmester és rendező avassa be a mű rejtelmeibe, ők Kovács János és Kovalik Balázs voltak a Budapesti Operaházban. Több mint száz alkalommal énekelte a szerepet, ezek közül a Pierre Boulez, Eötvös Péter, Kocsis Zoltán vezénylésével megvalósult produkciók voltak a legemlékezetesebbek, de érdekes volt japánban egy olyan előadás is, amelyben balettosok szerepeltek. Tanítása során Bartók a népdal-feldolgozásaival jelenik meg az tananyagban, a hallgatók hangtechnikai érettsége még nem teszi lehetővé, hogy a Kékszakállú szerepével teljes mélységében foglalkozzanak, ez teljes művészi-emberi készenlétet kíván.
Virág András Gábort Fekete Gyula a Zeneakadémia tanszékvezetője méltatta. Megtudhattuk, hogy a fiatal zeneszerzőnek nagyapja, apja is orgonista volt, velük kezdett tanulni, természetesen ő maga is diplomázott a hangszerből, ezután végezte el a zeneszerzés szakot. 2010 óta a budapesti Szent István bazilika orgonistája. Zenéje mélyen gyökerezik a magyar hagyományokban, kiemelkedő művei a Metamorphosis for 14 players, amit a France Musique rádió több, mint ötven alkalommal játszott, valamint a Gregorian Notes és a Hegedűverseny. Ez év februárjában az ő átdolgozásában mutatták be Poldini Ede Farsangi lakodalom című vígoperáját az Eiffel Műhelyházban. Virágh András Gábor kérdésünkre, hogy milyen módon őrizhető meg úgy a csodálatos bartóki hagyomány, hogy a zeneszerző egyénisége ne szenvedje ennek kárát, azt válaszolta, ez súlyos örökség, ami főleg közvetlenül a Bartók utáni nemzedék vállát nyomta. “Az útkeresés mindig kockázatokkal teli, de én most éppen abban az életszakaszban vagyok, amikor az embernek ki kell lépnie a komfortzónájából. Mindent meg kell tanulnunk a múltból, pontosan azért, hogy azzal már ne kelljen foglalkozni, és ezzel a tudással felvértezve már lehet új utakat keresni. De hogy ezek hová vezetnek, azt nem lehet tudni” - mondta a zeneszerző. Bartók művészete rendkívül szuggesztív: egyből felismerhető, és van benne szeretet. Sokan játsszák, hangsúlyos szerepe van a művészek műsorában. ,,Amikor tanítok, folyamatokat, összefüggéseket próbálok mutatni az egyes művek, stílusok között. Bartókban benne van a hagyomány és az is, mihez tudott kezdeni vele, hogyan érte el egyéni hangját” - tudtuk meg Virágh András Gábortól.
Infó
Az elismerést odaítélő bizottság tagjai Fekete Gyula zeneszerző, Kutnyánszky Csaba karvezető, Onczay Csaba gordonkaművész, Hőna Gusztáv harsonaművész, Medveczky Ádám karmester, Dráfi Kálmán zongoraművész, akik tanárként is kötődnek az intézményhez
