A leginkább borúlátó szakértői várakozások szerint a január óta érvényes és június 30-án megszűnő hitelkamatstop végét követően olyan terhek zuhanhatnak a jelzálogosok nyakába, mint a devizahitelek esetében történt immáron 12 esztendeje. Márpedig azt sokan mind a mai napig nem heverték ki. De legyünk optimisták, talán az időközben megszigorodott hitelbírálat és az adósok egy részének némileg jobb jövedelmi viszonyai miatt mégsem lehet ekkora sokkra számítani. De a világszerte érezhető pénzpiaci bizonytalanságok mindenképp azt sugallják, hogy a 470 ezer érintett hitelszerződés-tulajdonos jelentős részének lehetnek gondjai. Különösen azok lehetnek bajban, akik a még mindig, bár fogyó számban létező, változó kamatozású hitellel bírnak.
Ha a jelenlegi kamatfolyamatok alakulását nézzük, akkor a 20-30 százalékos törlesztőrészlet-emelkedés sem látszik kizártnak. A bankok feltehetően az elmúlt 12 évben már megszokták, hogy a kormányzat a saját szociális gondoskodásának fényezése érdekében a pénzintézetekre hárítja a piaci folyamatok romlásából eredő terheket, és amikor a kamatstop megszűnik, akkor sem lesz ez másként. A bankokra bízzák, hogy egyezkedjenek az ügyfelekkel, hogy a hirtelen rájuk szakadó fizetési kötelezettséggel mi legyen. Hiszen - akárcsak a hitelmoratóriumnál - olyanokra is kiterjesztették az átmeneti könnyítéseket, akiknek arra semmi szükségük nem volt, de amikor visszaáll a korábban megszokott fizetési rend, az szinte meglepetésként éri majd őket.
Miközben kisebb-nagyobb lépésekkel, de rendületlenül araszol felfelé a jegybanki alapkamat, a megtakarítások hozama mégsem növekszik. Működik az a régi banki beidegződés, hogy a hitelkamatokat azonnal emelik - ez az, amit most, a kormányzati akaratnak engedelmeskedve, csak késleltetve tudnak megtenni -, de a betétekét csak hónapokkal később. Így azok, akik lakásra gyűjtenek - ők vannak többségben -, azt tapasztalják, hogy amíg a lakáspiaci árak elszaladtak, követve az infláció útját, a félretett pénzükből egyre kevesebbre telik.
Ugyanakkor akad mintegy 6500 olyan hitelfelvevő is, aki mindössze két és fél százalékos kamattal kaphat hitelt, az energiatakarékos otthonteremtési program céljainak megfelelően. Az akció azonban már napokon belül véget érhet, hacsak a jelenlegi kormányzat a választási adakozó kedvének engedve meg nem emeli a kimerülés határának közelébe ért, 200 milliárd forintos hitelkeretet.
Az igénylők nagy száma azonban nem holmi összehangolt nekibuzdulás eredménye. Az ok ennél prózaibb: egy rendelet értelmében június 30. után csak azok az építkezők kaphatják meg új lakásuk használatbavételi engedélyét, akiknek jövendő otthona megfelel a szigorú energetikai besorolásnak. Ez jókora, évtizedekig tartó eladósodás nélkül többnyire nem megy. Az olcsó kölcsön nyújtásának feltételei azonban szigorúak, 10 esztendeig ebben a saját lakásban kell a hiteladósnak élnie. A befektetési céllal vásárlók számára nem ez a játszótér. A hitel csapdája: sem vele, sem nélküle nem könnyű. A családok most az állam megfontolt lépésére várnak.