A parlamenti választáson összesen 199 képviselő kerülhet be az országgyűlésbe, közülük 106-an az egyéni választókerületekből, 93-an pedig a pártok országos listáiról.
A pártoknak az országos listaállításhoz minimum 14 megyében és Budapesten, legalább 71 egyéni választókerületben kellett jelöltet állítaniuk. Ahhoz, hogy egy párt bejusson a T. Házba, az érvényesen leadott voksok legalább öt, kétpárti szövetség esetén 10, ennél több politikai formáció közös indulásakor pedig 15 százalékát kell megszereznie, utóbbi az idén az ellenzéki összefogásra vonatkozik, míg a Fidesz-KDNP-nek a voksok tizedét kell begyűjtenie. Az országos listán a kormánypártok és az ellenzéki összefogás 279-279, a Mi Hazánk Mozgalom 208, a Normális Élet Pártja (NÉP) 120, a Megoldás Mozgalom (MeMo) 110, a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pedig 58 jelöltet nevezett meg. Az egyéni képviselőjelöltséghez 500 támogató aláírást kellett összegyűjteni, ez mind a 106 körzetben csak a hatpárti összefogás, illetve a Fidesz-KDNP jelöltjeinek sikerült. Az Egységben Magyarországért listáját Márki-Zay Péter vezeti, a kormánypártét természetesen Orbán Viktor. A Mi Hazánk 102, a Gattyán György-féle MeMo 99, a Gődény György fémjelezte NÉP és a Kutyapárt 79-79, az ISZOMM-Munkáspárt 49, hat kispárt összesen 10 jelöltet tudott állítani, rajtuk kívül 34 független is megméreti magát vasárnap, azaz összesen 664 jelölt közül lehet választani.
A 7,759 millió magyarországi lakhellyel rendelkező, 18 életévét betöltött, illetve 16 év feletti házas állampolgár két szavazatot adhat le, egyiket a lakóhelyük szerinti egyéni jelöltre, a másikat az országos pártlistára. A magyarországi lakcímmel nem rendelkező választók csak utóbbira voksolhatnak. Szavazni a bejelentett lakcím alapján kijelölt szavazókörben lehet, illetve március 25-ig át lehetett jelentkezni bármelyik másik szavazóhelyiségbe, de ekkor is az eredeti lakcím szerinti egyéni képviselőre kell szavazni. A határidőig 158 ezren jelentkeztek át – ez ötödével kevesebb, mint 2018-ban –, a legtöbben, bő 8000-en, a fővárosi 6-os választókerületbe – VIII.-IX. kerület –, a 2-esbe – XI. kerület – 6100-an, a 7-esbe – XIII. kerület – 5800-an, míg a 8-asba – XIV. kerület – 5300-an. Vidéken Szegeden szavaznának átjelentkezéssel a legtöbben, több mint 3300-an, Győrben és Debrecenben 2800-2800 átjelentkezőt regisztráltak, Pécsen pedig 2600-at.
A voksoláshoz lakcímkártyára, illetve érvényes fényképes igazolványra – személyi, útlevél, jogosítvány – van szükség, a veszélyhelyzet miatt a 2020. március 11. után lejárt, s még meg nem hosszabbított okmányok is megfelelőek. (A kormányablakok szombaton és vasárnap egész nap nyitva tartanak.) Szavazni nemcsak a kijelölt helyszíneken szabad, hanem mozgóurnát is lehet igényelni – akár vasárnap délig is – egészségügyi okokra hivatkozva, illetve a büntetésvégrehajtási intézményekben is így voksolhatnak a fogvatartottak, akik közül 1680-an jelezték, hogy voksolnának.
Újra kétharmaddal győzött a Fidesz, Orbán Viktor még négy évig maradhat hatalmon – Választás 2022 percről percreA külföldön élő, de magyarországi lakcímmel rendelkező választásra jogosultaknak március 25-ig kellett regisztrálniuk a voksolásra, s ők a tartózkodási helyükhöz legközelebb található külképviseleten élhetnek szavazati jogukkal: 97 ország 145 településén lehet majd szavazni lakcímkártya nélkül, kizárólag érvényes magyar személyi okmánnyal a hazai lakcím szerinti egyéni jelöltre, illetve a pártlistára. Hivatalosan 65 716-an regisztráltak – ez cirka hétezerrel több, mint négy éve –, a legtöbben, 8100-an Londonban akarnak szavazni, de hosszú sorok várhatók Münchenben (4600), Stuttgartban (3700), Hágában (3400), Bernben (3000), Berlinben (2700) és Brüsszelben (2000) is. A külföldön választók számára a szavazási időpont értelemszerűen a helyi időt jelenti, vagyis a tengerentúlon az időeltolódás miatt a hazainál korábban lezajlik majd a voksolás, amely a legkorábban, magyar idő szerint szombaton délelőtt 11 órakor Uruguayban, Argentínában és Brazíliában kezdődik el.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező állampolgároknak – határon túli, külhoni magyarok –, ha a 2018-as parlamenti választásra nem regisztráltak, március 9-ig kellett kérniük felvételüket a névjegyzékbe, amelyben április 1-én 456 ezren szerepeltek. Ők levélben voksolhatnak, de kizárólag a pártlistára, s a szavazási levélcsomagot vasárnap este 7 óráig kell eljuttatniuk a Nemzeti Választási Irodának, valamelyik magyar külképviseletnek, vagy a szavazás napján leadhatják bármelyik egyéni választókerületi irodában is. Péntekig a NVI adatai szerint csaknem 184 ezer levél már be is érkezett.
Vasárnap nemcsak országos, de nemzetiségi listákra is lehet szavazni: a 13 bejegyzett nemzetiségi önkormányzat döntött úgy, hogy saját listát állít. Ezekre a listákra csak azok szavazhatnak, akik regisztrálták magukat a nemzetiségi névjegyzékekbe – a határidőig 75 ezren éltek a lehetőséggel –, s ők a választáson nem voksolhatnak pártlistára. A nemzetiségek közül egyedül a németnek van esélye megszereznie a kedvezményes mandátumot, ehhez az országos listás mandátumhoz szükséges voksok – az összes szavazat száma elosztva 93-mal, a képviselői helyek számával – negyede szükséges. (Négy éve az azóta a Fidesszel szavazó Ritter Imrének ez sikerült, komoly sansza van rá, hogy vasárnap is abszolválja.)
A szavazatokat az urnazárás után kezdik el összesíteni, az egyéni választókerületekben az a jelölt, aki a legtöbb érvényes voksot kapta, bejut a parlamentbe. Azokat a szavazatokat, amelyek nem szükségesek a mandátumszerzéshez – vagyis a második legmagasabb voks plusz egy szavazatnál több –, illetve a vesztesek összes voksa töredékszavazatként az országos listákról kiosztható helyek kiszámításához kerülnek át. Nem hivatalos eredmény a választás éjszakáján várható, a hivataloshoz a külföldön leadott szavazatokat tartalmazó urnák hazaszállítása és a levélben leadott szavazatok megszámlálása is szükséges: az egyéni választókerületekben legkésőbb április 9-én hirdetnek eredményt, míg a választás teljes, országos végeredményét április 22-ig kell nyilvánosságra hozni. Az új parlamentnek az alaptörvény szerint május 3-ra kell megalakulnia.
Békéscsabai Faragók, kaposvári Vargák
– Míg 2018-ban 23 pártlista közül lehetett választani, addig az idén – a szigorúbb feltételeknek köszönhetően – csak hat párt tudott országos listát állítani.
– Négy éve 1547 jelölt indult, az idén csak 664, ami 53 százalékos csökkenés.
– Míg 2018-ban átlagosan 14,5, vasárnap 6,3 jelölt jut egy választókerületre.
– A legkevesebb, 4 jelölt hat választókerületben – Bács-Kiskun 5., Győr-Moson-Sopron 4., Hajdú-Bihar 2., Somogy 2., Somogy 3., Vas 3. – lesz, a legtöbbre, 11-re a békési 1-es, békéscsabai központú körzetben lehet szavazni.
– Budapesten a legtöbb jelölt a 13-as – zuglói – választókörzetben áll rajthoz.
– A békési 1-es körzet adja a legtöbb azonos családnevű indulót is: a Faragó Anett, Betti, Lajos Gergely és Gergely is elindul a voksoláson.
– Névazonosság a somogyi 1-es, kaposvári központú körzetben okozhat problémát a választóknak: az összellenzéki jelölttel, Varga Istvánnal szemben indul egy – kampányt amúgy nem folytató – Varga István, az ISZOMM-Munkáspárt színeiben Varga Tamás, illetve az előválasztáson vesztes, szintén ellenzéki, 2019-ben az ellenzéki összefogás színeiben a polgármesteri posztért elindult Horváth Ákossal névazonos, teljesen ismeretlen jelölt is.
"Hazug, álságos, értelmetlen"
– Hazug, tendenciózus, álságos, s ami még fontosabb: teljesen értelmetlen – mondta lapunknak a kormány döntése értelmében szintén április 3-ára kiírt, gyermekvédelmi, sokak szerint homofób népszavazásról Szentpéteri Nagy Richard. – Senkit sem érdekel, legkevésbé a Fideszt, mi lesz az eredménye, ugyanis nem ez fontos számukra, hanem az országgyűlési választás, azt akarják megnyerni a kormánypártok, s ehhez mozgósítási eszközként használják fel a referendumot – fogalmazott az alkotmányjogász, politológus, aki szerint ez nem új találmány, 2004-ben George W. Bush is élt vele. – Bushék elérték, hogy az elnökválasztás napján legyen több helyen népszavazás a melegházasságról, ami komoly mozgósító erőként hatott a konzervatív választókra – magyarázta.
Éppen ezért a szakértő szerint az ellenzék rosszul teszi, hogy egyáltalán foglalkozik a népszavazással, hiszen bármiféle kommunikáció a referendummal kapcsolatban a kormánypártoknak kedvez.
– Hagyni kellene, mindenki szavazzon úgy, ahogy akar, az érvénytelen voksok melletti kampányolás is teljesen felesleges – legalábbis Szentpéteri Nagy szerint. – Ez ugyanis veszélyes, hiszen csak a magasabban kvalifikált választók értik meg, miért is fontos. Ráadásul a választási csalás egyik legegyszerűbb változata, hogy a szavazatszámláló az érvényes szavazólapra behúz még egy ikszet, amellyel érvénytelenné teszi. Ha pedig a népszavazáson sok az érvénytelen voks, az emberek könnyebben elfogadják majd, hogy a parlamenti választáson is magas lesz a számuk – vélekedett.
A népszavazás érvényességéhez a az összes választó több, mint felének érvényes voksa szükséges, s a referendum akkor eredményes, ha az érvényes szavazatok több, mint fele egy irányba mutat. Vagyis a várható magas részvétel mellett az érvénytelen szavazatokkal amúgy a népszavazást is érvénytelenné lehet tenni.
– Csakhogy ennek semmi jelentősége – jelentette ki Szentpéteri Nagy Richard. – A jogi háttér olyan Magyarországon, hogy az országgyűlés népszavazás nélkül is módosíthatja a törvényt, amelyet amúgy tavaly nyáron már elfogadott a kétharmad, s a referendum végeredményes semmire sem kötelezi a parlamentet. Vagyis, ha érvényes és eredményes is lesz a referendum, semmi sem fog változni: ezért is érthetetlen, miért engedte át az Alkotmánybíróság. - V. A.