Kivonul a Gazprom Németországból, az államosítás csak idő kérdése

Scholz kormánya korábban már több különböző forgatókönyvet is kidolgozott arra, ha nehézségekbe ütközne az orosz állami tulajdonában lévő Gazprom és Rosznyeft vállalatok működése.

Az orosz gázóriás Gazprom közölte, hogy feladja németországi leányvállalatát, a Gazprom Germaniát. A közlés szerint a cég kivonul a Gazprom Germania GmbH-ból és annak cégeiből, beleértve a Gazprom Marketing & Trading vállalatot is. Eddig az orosz anyavállalat volt az egyedüli tulajdonos.

Ezt megelőzően a német sajtó azt közölte, hogy a német kormány szükség esetén elrendeli a Gazprom és a Rosznyeft német leányvállalatainak államosítását. Robert Habeck miniszter gazdasági minisztériuma ugyanis a legrosszabb eshetőségre is felkészül, már ami az Oroszországból Németországba való gáz- és olajszállítást illeti. Ezért több különböző forgatókönyvet is kidolgozott arra, ha nehézségekbe ütközne az orosz állami tulajdonában lévő Gazprom és Rosznyeft vállalatok működése. A lehetséges megoldások között szerepel a leányvállalatok államosítása és kisajátítása. A terv azt a célt szolgálja, hogy a szövetségi kormány megakadályozza az energiaellátásban keletkező esetleges zavarokat, különösen Kelet-Németországban. Bár az energetikai cégek mentesülnek a nyugati szankciók alól, a bankok és üzleti partnerek a szankciók életbe lépése óta elfordultak az orosz tulajdonban lévő cégektől, írta a lap.

Mint a Handelsblatt közölte, mindkét vállalat egyre nagyobb bajba kerül. A „technikai csőd” veszélye nem elhanyagolható – idézett a gazdasági lap egy bennfentest. A két vállalat összeomlása azonban súlyos következményekkel járna az energiaellátásra nézve. A Gazprom, a világ legnagyobb földgáztermelője jelentős, közel 40 százalékos részesedéssel rendelkezik a német gázellátásban. A berlini székhelyű Gazprom Germania leányvállalat irányítja a németországi üzletágat, nagy gáztározókat üzemeltet, többek között az alsó-szászországi Rhedenben, majd értékesíti tovább a gázt.

Az államosítás a Gazprom pénteki bejelentése után csak idő kérdése. A vállalat a Németországból való kivonulásának hátterében az is állhat, hogy csütörtökön bejelentették, az Európai Bizottság házkutatást rendelt el egyebek mellett a Gazprom Germaniánál. Olyan cégekről van szó, amelyek csővezetékekkel, illetve földgázellátással vagy -tárolással foglalkoznak. Az uniós versenyjogért felelős uniós biztos azt közölte, a gyanú szerint a vállalatok visszaéltek erőfölényükkel és nagy szerepük van az energiaárak jelentős emelkedésében.

Ami a Rosneft Deutschlandot illeti, a cég a németországi olajfinomítói üzletág 25 százalékát mondhatja magáénak, ezzel a harmadik legnagyobb kőolaj-finomító az országban. A vállalat székhelye szintén Berlinben található, és három finomító résztulajdonosa Schwedtben (Brandenburg tartomány), Karlsruhéban és Neustadt an der Donau-ban (Bajorország).

A Handelsblatt szerint a szövetségi gazdasági minisztérium hetek óta vizsgálja, hogyan lehet garantálni a schwedti finomító további működését, amely részvényeinek 54 százaléka a Roznyefty németországi leányvállalatáé, 37,5 százaléka pedig a Schellé. A finomítóba a Barátság kőolajvezetéken keresztül érkezik a nyersanyag.

Az PCK nevű schwedti létesítmény Berlin és Brandenburg térségét 95 százalékban látja el benzinnel, gázolajjal, valamint fűtőolajjal. A lap forrásai szerint a szövetségi kormány napirenden tartja a lehetőséget, hogy államosítja a vállalatot, amennyiben veszélybe kerülne az olajellátás. Arra ugyanis hiába számítanának, hogy valamelyik pénzintézet beszáll az orosz gyökerű cég megmentésébe. Szintén rendkívül valószínűtlen, hogy más olajipari vállalatok gondok esetén be tudnának lépni a német piacra. Mivel a schwedti finomító a berlini repülőtér üzemanyagellátásáról is gondoskodik, a Rosneft Deutschland csődje esetén a gépek sem tudnának felszállni.

Az orosz nyersanyagcégek német leányvállalatainak megmentése veszélyt is jelent Olaf Scholz kormánya számára, hiszen azzal vádolhatják a szövetségi kabinetet, hogy az adófizetők pénzéből menti meg a nem túl jó hírű vállalatokat. Ugyanakkor Berlin sem örülne, ha meg kellene tennie ezt a lépést, ám a kormány számára mindent felülír a nyersanyagellátás szavatolása.