„Győzelem!” – ennyit mondott a 74 éves, őszhajú férfi, aki több társával együtt vonult át a tiszabecsi református imaházból az átellenben lévő óvodába szavazni az istentisztelet után. – Persze nekünk, nem a másik oldalnak – tette hozzá mindjárt, nem hagyva kétséget afelől, hogy a kormánypártra szavaz, majd megjegyezte: minden úgy van jól, ahogy van. Hasonló korú barátja úgy fogalmazott: most azért is a Fideszre kell szavazni, hogy a párt kijavítsa azokat a dolgokat, amiket eddig elrontott. – Seperjék csak el ők a szemetet, amit hagytak maguk után – súgta oda, de a felesége gyorsan csendre intette, és húzta be magával a szavazóhelyiségbe.
A falu központjában találkoztunk a baloldaliságukat nyíltan vállaló szavazókkal is, akik szerint sokkal többen voksolnának az ellenzékre, ha nem tartanának a polgármestertől, és attól, hogy nem kapnak közmunkát, ha így tesznek.
– Jobb volt a Kádár-rendszerben, nem gondolja, kedveském? – fordult hozzám egyikük, egy prémgalléros, fekete szövetkabátot viselő őszhajú asszony, majd hozzátette: Dobrev Klárát kifejezetten szereti, kár, hogy nem ő lett a miniszterelnök-jelölt. Hozzátette: nagyon drukkol az ellenzéknek, de haragszik is rájuk, mert nem tudták utcára vinni az embereket, és nem tudták elmagyarázni világosan, hogy miért kell a változásra szavazni.
Az ukrán határszéli Tiszabecsen négy évvel ezelőtt még több mint 1100-an voltak a választói jegyzékben, ez a szám most lecsökkent 1014-re – tudtuk meg odabent. A hiányzók között vélhetően ott vannak azok az ukrán ajkú, a kettős állampolgárságot valahogyan megszerző férfiak és nők is, akik már évekkel ezelőtt, kihasználva a magyar törvényekben rejlő kiskapukat, ideiglenes lakhelyet létesítettek itt, hogy szabadabban utazhassanak nyugatra, és 90 napon túl is munkát vállalhassanak – mondta egy helyi ügyekben jártas középkorú férfi. Szerinte volt, aki az ország nyugati felébe költözött azóta, hisz ott van munkalehetőség, mások végleg elhagyták Magyarországot.
A szavazatszámláló bizottság egyik tagjától megtudtuk: a reggeli órákban jelentkezett egy férfi, akiről később kiderült, hogy a lakcíme érvénytelen. – Hivatalosan „fiktiválták” – magyarázta. A kifejezésből - amit úgy tűnik, ezen a vidéken nagyobb természetességgel használnak, mint másutt - látszott, hogy a fiktív lakcímek „intézményrendszere” korábban erőteljesebben működött itt. A Népszava is többször írt olyan ügyről, amikor egy házba akár 150-200 lakost is bejelentették, s ők később szavazhattak az egyéni körzetben, így befolyásolhatták a választás kimenetelét. Ma már nem lehet nyakló nélkül tucatnyi embert bejelenteni egy-egy ingatlanba, a fiktív bejelentések miatt indított perek is elriaszthatták a lakástulajdonosokat, hogy bárkit engedjenek csak úgy bejelentkezni magukhoz.
Úgy tűnik, ez és az Ukrajnában zajló háború most visszaszorította a korábbi voksturizmust.
– Az ukránok szigorítottak, a határon eleve nem könnyű most átjönni, de a 16 és 60 év közötti férfiaknak szinte lehetetlen, mert a katonaköteles korúak nem hagyhatják el most Ukrajnát - mondták többen az átkelősorompó előtti fakocsmánál. Volt, aki szerint az ukrán elnök, Zelenszkij kifejezetten odafigyelt arra, hogy most vasárnap ezt minden határőr vegye komolyan, hogy így is borsot törjön Orbán orra alá. Sokáig kibúvót jelentett a magyar útlevél, ami a kárpátaljai kettős állampolgároknak rendelkezésükre állt, de ezt a kiskaput is becsukták. Ukrajnából Magyarországra ugyanis eddig elvileg ők magyar útlevéllel jöttek át, visszafelé azonban már az ukránnal mentek. Csakhogy az utóbbi hetekben aki így tett, azt külön regisztrálták, s ha valaki most magyar útlevéllel próbálkozik átjönni, a rendszer „kidobja” a kettősséget, és azonnal lekapcsolják őt a határon. Ezért többségük most Kárpátalján maradt, így nem tudnak egyéni körzet képviselőire szavazni, sőt, ők a levélszavazatok számát sem gyarapítják, hiszen ha van magyarországi lakcímük, akkor a londoni és más külhoni magyarokhoz hasonlóan csak a külképviseleteken, Beregszászon és Ungváron tudnak személyesen szavazni, feltéve, ha korábban regisztráltak a névjegyékbe.
A nőket ez nem korlátozza. Egy rózsaszín kabátos hetvenes hölgy penderedett elénk egy kis piros autóból a tiszabecsi óvoda előtt. Kiderült, hogy félig-meddig Debrecenben él, de a határ túloldalán, Aklidombon is van háza, ahová sűrűn visszajár, mert gyümölcsöse van odaát és méhészkedik is. Debrecenből most átjelentkezett szavazni Tiszabecsre, mert ezen a hétvégén is hazaindult, s kényelmesebb volt a határátlépés előtt voksolnia. Odabent a bizottsági tagok elárulták, hogy 31 átjelentkezőt vártak erre a napra, köztük azokat a segítőket is, akik a helyi iskolában kialakított, menekülteket támogató ponton dolgoznak. Korábban úgy tervezték, hogy az iskolaépület áprilisra felszabadul, hisz a falubeliek megszokták, hogy ott kell szavazni, s a polgármester is lapunknak úgy nyilatkozott korábban: szeretné, ha a választásokig helyreállna a korábbi rend. A menekülthullám azonban nem állt meg, igaz – mondták el az iskolában a Baptista Szeretetszolgálat önkéntesei –, alábbhagyott, mióta Kijev környékéről visszavonultak az oroszok. Ott jártunkkor is volt azonban olyan helybeli, aki rutinból ide jött szavazni, s úgy kellett útba igazítani, hogy az óvoda felé vegye az irányt.
A stoppoló levélszavazó
Fázósan didergett a Tiszabecshez közeli Sonkádon a buszmegállóban egy középkorú asszony, aki magától értetődő természetességgel intette le autónkat. Náluk, Ukrajnában ma is természetes, ha valaki stoppol, így számára inkább az volt kevésbé érthető, hogy miért nem állt meg eddig szinte senki.
Mátészalkáról jött, ott a Déri Miksa Szakiskolában most közel százötven kárpátaljai diák tanul egy, a beregszászi főiskolával közös programnak köszönhetően. Korábban egy hetet odaát, egy hetet itt töltöttek a fiatalok, de a háború óta ez megváltozott, most mindenki Magyarországon tartózkodik. A katonakorú fiúk miatt ez érthető.
Az asszony nevelőtanár, egy hét után most hazafelé igyekezett Tiszapéterfalvára, az ukrán határ túloldalán lévő faluba. Azt mondta, a levélszavazatát már korábban leadta, nincs Magyarországon sem ideiglenes, sem állandó lakcíme, így csak ilyen módon tudta kifejezni választói óhaját. Az itt tanító kárpátaljai pedagógus kollégái egy részének már régebb óta van Magyarországon bejelentett lakcíme, így ők egyéni képviselő jelöltekre is szavazhatnak, nemcsak pártlistákra, s meg is tették – mondta. (D.J.)
