Magyarország igen előkelő helyen áll a börtönben lévők számát tekintve Európában

2011 és 2021 között a bebörtönzöttek aránya Magyarországon 3 százalékkal nőtt, miközben az ET tagállamainak túlnyomó többségében csökkent, derül ki az Európa Tanács legfrissebb jelentéséből.

A páneurópai emberi jogi szervezet, az Európa Tanács (ET) ma tette közzé a tavalyi évre vonatkozó bűnügyi statisztikáit. A felmérés 49 európai börtönigazgatóság átfogó adatait tartalmazza többek között a börtönök teljes létszámáról, a bebörtönzési arányokról, a büntetésekről, a bűncselekményekről és a személyzet létszámáról, valamint a halálozási, öngyilkossági és szökési arányokról.

Mint a beszámolóból kiderül, Magyarország a viszonylag magas bebörtönzési rátával bíró országok közé tartozik. 2021-ben Oroszország vitte a prímet, ahol 100 ezer lakosra 328 elítélt jutott. Őt követte Törökország (325), Grúzia (232), Azerbajdzsán (216), Szlovákia (192), Litvánia (190), a Cseh Köztársaság (180) és Magyarország, ahol szinten 180 elítélt jutott 100 ezer lakosra, miközben az európai átlag 102 volt.

A 300 ezernél kevesebb lakossal rendelkező országokat nem számítva, a 48 börtönigazgatóság adatai szerint mindössze három államban nőtt jelentősen a bebörtönzési arány 2020 januárja és 2021 januárja között: Svédországban (8,2 százalék), Romániában (6,6 százalék) és Észak-Macedóniában (5,4 százalék), míg a 4,6 százalékos magyarországi bebörtönzési ráta enyhe növekedést jelent.

A jelentés rögzíti azt is, hogy

Hat ország közigazgatása számolt be arról, hogy 2021 januárjában 100 rendelkezésre álló férőhelyre több mint 105 elítélt jutott, ami a súlyos túlzsúfoltság mutatója. Itt Románia vezeti a mezőnyt, ahol 100 férőhelyen 119 fogvatartott zsúfolódott össze. Magyarországon ez az arány a tavalyi év elején 101 volt.

2021 januárjában Lettországban volt a legmagasabb a női fogvatartottak aránya 8,5 százalékkal. A második és a harmadik helyen Csehország (8,2 százalék), illetve Oroszország (8,2 százalék) állt.

A felmérést az ET megbízásából a Lausanne-i Egyetem végezte, a szervezet tagállamainak börtönigazgatóságaitól gyűjtött információk alapján. Az Európa Tanács országainak 52 börtönigazgatósága közül 49 vett részt a felmérésben, amely még azelőtt készült, hogy az ET Miniszteri Bizottsága 2022. március 16-án kizárta Oroszországot a szervezetből.