A Somogy megyei Kadarkúti-Nagybajomi Többcélú Kistérségi Társulás 600 millió forintot nyert a döntően uniós finanszírozású pályázaton gyerekek és családjaik felzárkózási esélyeinek növelésére még 2013-ban. Arról viszont csak az utóbbi években kerültek elő információk, hogy a projekt során történhettek szabálytalanságok.
Egy helyi képviselőnek közérdekű adatigénylés nyomán ismerte el a Kadarkút jelenlegi jegyzője, hogy a társulás az érintett projektben szerződést kötött a Pro-Polis 36 Kft.-vel. A lapunk birtokában lévő iratok szerint kétféle feladatot bíztak a cégre. Egyfelől a pályázattal kapcsolatos jogi tanácsadással bízták meg 2013-ban, összesen 7,48 millió forint értékben. Emellett egy tanulmányt is megrendeltek a cégtől 3 millió forintért.
Az ügylet kérdések sorát veti fel. A cégnyilvántartás szerint a Pro-Polis 36 Kft.-t – egyszemélyes cégként – néhány héttel a jogi tanácsadási szerződés megkötése előtt alapította Horváth Zsolt. Az időzítés mellett az alapító személye is figyelemre méltó: Horváth Zsolt ugyanis ekkor a társulás egyik tagjának, Kadarkútnak volt a jegyzője. Ráadásul a fellelhető iratok szerint éveken át a társulásban is voltak feladatai, korábban munkaszervezet vezetőként és bizottsági tagként előkerül neve. További kétségeket ébreszt az: a vonatkozó jogszabályok szerint jegyzőként nem is lehetett volna egy gazdasági társaság ügyvezetője.
Különösek a szerződési és teljesítési dátumok is. A birtokunkban lévő iratok szerint a tanulmány megrendeléséről szóló szerződést 2014. augusztus 29-én írták alá, a teljesítés időpontjaként három nappal későbbi dátum, szeptember 1. szerepelt, újabb két nappal később pedig már ki is fizették neki a megállapodás szerinti 3 millió forintot. A meglehetősen szűk határidő alatt 25 oldalas dolgozat készült, vagyis oldalanként 120 ezer forintért dolgozott a jegyző a szintén lapunk birtokába került térségfejlesztési koncepción, amelyben jobbára általános megállapítások szerepelnek – miközben akadnak érdekes egybeesések egy korábbi tanulmánnyal. (Lásd keretes írásunkat.)
A kétségeket ébresztő megbízások ügye a településen először 2020 őszén bukott ki. Épp ekkor döntött úgy Horváth Zsolt, hogy átalakítja a cégét: felesége lett az ügyvezetője a később megszüntetett vállalkozásnak. Ezután közös megegyezéssel kérte munkaviszonya megszüntetését, amit Karsai József, Kadarkút fideszes polgármestere el is fogadott. Mivel 12 év munkaviszony alatt közel 240 nap felhasználatlan szabadsága halmozódott fel a hivatalvezetőnek, hivatalosan nagyjából 10 millió forintos szabadság-megváltás járt neki – ennek azonban csak egy részét vette fel.
A történtek miatt megkerestük a kadarkúti önkormányzatot. Szalontai András jegyző válaszolt és közölte, az általunk felvetett ügyek „jelentős ténybeli tévedéseken alapulnak, önmagában abszurd felvetéseket tartalmaznak”, de részleteket nem közölt. Arról, hogy a jegyző vállalkozása és megbízása felveti az összeférhetetlenség gyanúját, Szalontai András azt írta: ezt a helyzetet elődje jogszerűen megszüntette, a kistérségi kifizetések pedig igazolt ellenszolgáltatásért történtek. A jelentős összegű szabadságmegváltásról azt közölte: Ez nem mérlegelési kérdés, hanem törvényi kötelezettség volt, de a távozó jegyző az őt megillető szabadságai megváltásának nagy részéről, többmillió forintról lemondott az önkormányzat javára. A jegyző összeget nem közölt, így nem tudni, pontosak-e azok az információk, ami szerint Horváth Zsolt végül mintegy hatmillió forint szabadság-megváltással távozott.
Horváth Zsoltot telefonon és e-mailen is kerestük, de nem reagált.
Plágiumgyanú: ismerős mondatok aranyáron
A 25 oldalas, oldalanként 120 ezer forintért készült, lapunk birtokába került térségfejlesztési koncepció több pontjában kísértetiesen hasonlít a Somogy Megyei Önkormányzat 2014 februárjában elkészült, 59 oldalas megyei fejlesztési koncepciójára. A célok és a prioritások szó szerint megegyeznek, csak a megye, illetve a Somogy szavakat cserélték ki kistérségre, emellett a megvalósítási javaslatok is szó szerint azonosak. Több azonosságot kigyűjtöttünk – zárójeles részben azt jelezzük, hogy a korában készült Somogy megyei tanulmány hányadik oldalán található meg ugyanaz a fordulat.
A jegyző által készített tanulmányban olyan általános megállapítások szerepelnek, mint például az, hogy „átfogó cél a rendszeres munkajövedelmet szerzők arányának növelése” (megyei koncepció 9. oldal), „a térségben fellelhető belső erőforrások hatékony hasznosítása” (megyei koncepció 9. oldal), „a szolgáltatások számának és minőségének növelése” (megyei koncepció 7. oldal). A konkrét feladatok esetében „horizontális célként” említette az esélyegyenlőség megteremtését (megyei koncepció 32. oldal), a különféle társadalmi csoportok és intézmények közötti partnerséget (megyei koncepció 16. oldal), míg „tematikus specifikus” célként a térségben élők életminőségének javítását (megyei koncepció 17. oldal), a helyi termelést, közösségek önellátását segítő fejlesztések támogatását (megyei koncepció 12. oldal), a hátrányos helyzetű csoportok társadalmi integrációjának elősegítését (megyei koncepció 13. oldal), az infrastruktúra fejlesztését és a szolgáltatási intézményrendszer megerősítését (megyei koncepció 14. oldal) jelölte meg többek között. A gazdaságfejlesztésnél a termelési láncok szereplőinek megerősítésében (megyei koncepció 49. oldal), a helyi termelésen alapuló, önfenntartó szociális gazdaság feltételeinek megteremtésében (megyei koncepció 49. oldal), a feldolgozóipari vállalkozások letelepítésének elősegítésében (megyei koncepció 30. oldal), az ipari vállalkozások versenyképességének növelésében (megyei koncepció 49. oldal), a foglalkozásbővítő programok támogatásában és a befektetés-ösztönzésben (megyei koncepció 49. oldal), az energiahatékony és megújuló energiaforrást használó termelési technológiák alkalmazásában (megyei koncepció 30. oldal) látta a szebb jövőt, s úgy vélte, erősíteni kell a turisztikai potenciált (megyei koncepció 50. oldal), hasznosítva a térség történelmi, kulturális és természeti örökségét (megyei koncepció 51. oldal). Mindezekhez szükség van a települések fejlesztésére és a „lakosság képzettségi szintjének javítása, piacképes tudást biztosító felnőttoktatásra” ( megyei koncepció 12. oldal).