kivándorlás;Ausztria;választások;nyaraló;

2022-04-19 14:08:00

Erősödik a kivándorlás: vannak, akik a választás, mások a háború miatt hagyják el Magyarországot

Már láthatók a jelei annak, hogy még több magyar fog külföldre költözni. Közöttük vannak, akik a választás kimenetele miatt döntöttek így, míg mások az ukrajnai háború okán keresnek biztonságosabb második otthont.

Hosszú ideig általában hetente egyszer-kétszer, tavaly már naponta háromszor is, idén pedig ennél is többször jelentkeztek nálam magyarok azzal a kéréssel, hogy Ausztriában szeretnének ingatlant venni – tájékoztatott Parajdi István, Grazban élő ingatlanszakértő.

A legtöbben a lépésüket azzal magyarázzák, hogy a rengeteg kedvezőtlen változás, az abból fakadó állandó feszültség egyre nyomasztóbb, és elegük van a hazugság alapú társadalomból is. Sokakat a politika keserít el.

Mint mondja, leginkább azon a magyarországi luxus körülményeket feláldozó fővárosi családon lepődött meg, akikről kiderült, szintén nem akarnak maradni. Egyébként megérti azokat, akik most össze akarnak csomagolni, ám egyáltalán nem biztos, hogy ezt mindenki meg is fogja tenni. Ehhez az első érzelmi hullámon mindenképpen túl kell lenni, ami pár hónapba telik, és akkor derül ki csak igazán, hogy egyesekben mennyire komoly a költözési szándék.

Ám aki végül a kiköltözés mellett dönt, nem lesz könnyű dolga, mivel Ausztriában jelenleg nehéz megfelelő lakást, vagy házat találni. Olyannyira, hogy pillanatnyilag az eladó még véletlenül sem a négyzetméterárat adja meg, ami új lakás esetén a múlt év őszén még 3000-4000 euró volt, hanem minimumárat szab, és licitre bocsátja az ingatlant, így azé lesz, aki többet fizet érte. Hiszen igen nagy a kereslet és a növekvő infláció következtében sok az osztrák vevő is. A tartományok közül mindenesetre egyre több köti ki, hogy lakóingatlant csak az vehet, aki életvitelszerűen ott is tartózkodik, vagy esetleg bérbe adja, ami a letelepedni szándékozóknak jó hír. Mert olyan Ausztriában nincs, hogy valaki megszerez egy ingatlant és üresen hagyja, mivel csupán a pénzét akarja befektetni, hiszen ezzel minden település rosszul jár - hívja fel a figyelmet az ingatlanos. Az a magyar ügyfél is kénytelen volt csalódni, aki úgy gondolta, hogy 500-600 ezer euróért hozzájut majd egy 100 négyzetméteres ausztriai lakáshoz, de hiába, mert a megfelelő ingatlanba csak állandó lakcímmel lehetett volna beköltözni.

A külföldi piacokon is jelenlévő hazai ingatlanforgalmazó cégek nemigen akartak nyilatkozni arról, hogy elindultak-e a magyarok a nyugati országok felé. Elsőként egy budapesti ingatlanközvetítőnél érdeklődtünk, és annyit tudtunk meg, hogy jelenleg is több magyar ügyfelük lakását és házát próbálják külföldi vevőknek eladni, és az utóbbi időben feltűnően megugrott a megbízásaik száma. Nem így egy szombathelyi ingatlanirodáé, ami talán érthető is, hiszen a főváros és a vasi megyeszékhely e tekintetben semmiképpen nem összehasonlítható. Ráadásul drágább lett a lakóingatlan Ausztriában is. Frekventált helyen öt év alatt négyszeresére-ötszörösére emelkedtek az árak. Például a határ menti ausztriai faluban, Rohoncon ugyanannyiba kerül egy családi ház megépítése, mint Szombathelyen. Komoly külföldi érdeklődésre ugyanakkor aligha lehet számítani a hazai ingatlanpiacon, hisz az osztrákok újabban azt a szántóföldet is eladják, amit korábban nálunk szereztek meg, mivel nem látják elég szilárdnak Magyarországon a a jogbiztonságot, mondhatni ezt illetően aggályaik vannak – állítja az ügyvezető. Tehát annak, aki Magyarországról menni akar, hosszabb időt vesz igénybe, mire eljut oda, hogy érdemi munkát várva ingatlanszakértőhöz fordulhat.

Külföldre vágyik a dolgozó fiatalok harmada

Javult a munkaerőpiaci helyzet, legalábbis a járvány legsúlyosabb, 2020 közepét jellemző időszakához képest, amikor a munkanélküliségi ráta 4,5-5 százalékos volt: ehhez képest 2021 végére 4 százalék alá került a ráta. A fiatalok táborában is kedvezőbb lett a helyzet, a múlt év utolsó negyedében a 20-24 évesek munkanélküliségi rátája 11,1, a 25-29 éveseké 4,1 százalékos volt, szemben a 2020 harmadik negyedévében mért 12,7, illetve 5,6 százalékos mutatóval. Bár a hivatalos statisztikák a munkaerőpiaci helyzet erősödését mutatják, a javulás miatt újra előkerül a járvány előtt már láthatóvá vált probléma, azaz egyes szektorokban - például a kiskereskedelemben - munkaerőhiányos helyzet alakult ki, sok posztra nincs elég alkalmazott. Ennek ellenére azért még nem lefutott meccs a munkakeresés, mert a meghirdetett pozíciókra nem mindig alkalmasak a jelentkezők.

A K&H ifjúsági indexéhez az idei első negyedévben készült reprezentatív felmérés eredményei szerint a 20-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka gondolja úgy, hogy gyorsan, azaz könnyen találna magának új állást. Ez 2020 eleje óta a legjobb eredmény. Igaz, a járvány előtt, például 2019 végén ugyancsak 36 százalékos volt az arányuk, de volt ennél magasabb szint is: 2018 harmadik negyedévében az érintett fiatalok 43 százaléka látta könnyűnek az álláskeresést. A mostani kutatás azonban rávilágít arra is, hogy a fiatalok 11 százaléka pesszimista, azaz úgy véli, nagyon nehezen találna másik állást.

Ezzel párhuzamosan csúcsközelbe ért a külföldi munka felé kacsintgatók aránya. A felmérés szerint a dolgozók fiatalok 34 százaléka, vagyis harmada azt tervezi, hogy legalább egy időre másik országban teszi próbára magát. Hasonlóan magas arányra a felmérés közel 10 éves történetében csak néhány alkalommal - többek között 2013-ban, 2017 elején - volt példa. Ugyanakkor a megkérdezettek 27 százaléka lényegében teljesen kizártnak tartja, hogy külföldön próbáljon szerencsét.