Tavaly 5,2 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon – ez a leggyorsabb ütemű drágulás, amit 2021-ben mértek a statisztikai hivatalok Európában – olvasható a KSH inflációs jelentésében. A Eurostat adatai alapján Lengyelországban is 5,2 százalékkal emelkedtek az árak, így a két ország együtt osztozott a kétes dicsőségen. A harmadik helyen Litvánia állt (4,6) egy kicsivel maradt le mögötte Észtország (4,5).
A magyar gazdaságra fejlettségben egyre jobban felzárkózó és azt előzni készülő Romániában az árak 4,1 százalékkal emelkedtek, míg a magyar gazdasággal egy szinten lévő Portugáliában csak 0,9 százalékos inflációt mértek – ez utóbbi az eurózóna tagságnak volt köszönhető. Az eurózónában átlagosan 2,6 százakkal nőttek az árak, amely így meghaladta az Európai Központi Bank által meghatározott 2 százalékos jegybanki célt. A célértéket meghaladó inflációra legutóbb 2012-ben volt példa, amikor 2,5 százalékkal nőttek az árak az eurót használó országokban.
Az európainál jóval magasabb magyar infláció okai összetettek: a magyar pénzromlás már a covid-válság előtt is magas volt nemzetközi összehasonlításban az ultra laza költségvetési és monetáris és jövedelempolitika miatt – erre a trendre épült rá a koronavírus-válság utáni nyers- és alapanyaghiány inflációs hatása. A hazai árak emelkedését serketette a hazai bérpolitikai is az emelkedő bérköltségeket a termelők, szolgáltatók – az árak erőteljesebb emelésével tudták kigazdálkodni.
A magyar infláció az Eurostat által mért 12 alcsoportból 10-ban meghaladta az uniós átlagot: az élelmiszerek idehaza 3,4 százalékkal, az unióban 1,6 százalékkal drágultak. A tavalyi inflációt hajtotta felfele a dohány és jövedéki adó emelése: idehaza a jövedéki termékek árai 11,5 százalékkal, az unióban átlagban 3,1 százalékkal emelkedtek. De a gyengülő forint miatt sokkal jobban fájt a magyaroknak az üzemanyagok áremelkedések is: idehaza tavaly a közlekedési költségek 12,1 százalékkal, az EU-ban 6,8 százalékkal emelkedtek. Egyedül a ruházkodás és a távközlés árai alakultak idehaza kedvelőbben mint az Európában – derül ki az Eurotat adataiból.
Tavaly idehaza 5,1-5,2 százalékkal emelkedtek az árak attól függően, hogy a KSH vagy a Eurostat módszertana szerint számolunk, idén azonban ennek a duplája sem zárható ki. Az elemzői prognózisok szerint a fogyasztói árak 8-9 százalékkal emelkedhetnek, a jegybank idén 7,5-9,8 százalékos sávba várja az inflációt, 2023-ra pedig 3,3-5 százalékos pénzromlást jósolnak. A kormány mind a mai napig nem frissítette inflációs prognózisát, erre legkésőbb április végén az uniónak benyújtandó konvergencia jelentésben sort kell kerítenie. A kabinet legutóbbi, még decemberben készült előrejelzésében azzal számolt, hogy idén mindössze 4,8 százalékkel emelkednek az árak. Az Ukrajna elleni február végi orosz agresszió ugyan ezt a prognózist teljesen elavulttá tette, ennek ellenére magyar kormány az azóta eltelt két hónapban nem készített reális gazdasági inflációs prognózist, amiben közrejátszhatott az is, hogy a választási időszakban csak a propagandának alárendelt számokat engedett a nyilvánosság elé.
Stagfláció veszélyezteti a világgazdasági kilábalást
A lassuló növekedés és az egyidejű magas infláció, vagyis a stagfláció kettős kockázatával szembesül az idén a világgazdaság, mindeközben a koronavírus-járvány utáni globális kilábalást az ukrajnai háború is tovább lassítja a Brookings Institution és a Financial Times elemzése szerint. A két cég által kidolgozott Tiger index (Tracking Index for the Global Economic Recovery, a világgazdasági kilábalás követésére szolgáló indexcsoport) a gazdasági növekedési lendület markáns gyengülését jelzi a tavalyi évhez képest a fejlett ipari gazdaságokban és a feltörekvő térségben egyaránt. Eswar Prasad, a Brookings vezető közgazdásza szerint mindez felveti azt a kockázatot, hogy az idei év a geopolitikai átrendeződések, a beszállítói oldalon jelentkező tartós fennakadások és a piaci kilengések korszaka lesz, és mindezt meglóduló inflációs nyomás egészíti ki, korlátozott szakpolitikai mozgástérrel. Prasad szerint valós a kockázata annak is, hogy amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve "elveszíti az inflációs narratíva feletti ellenőrzését", és végül az általa eddig jelzettnél is agresszívabb monetáris szigorításra kényszerül. A Brookings vezető közgazdásza szerint ez 2023-ban az amerikai gazdaság növekedésének markáns lassulásával járhat. Az FT-Brookings Tiger index az ukrajnai háborúnak leginkább kitett Európában az üzleti és a fogyasztói bizalom különösen meredek ívű visszaesését jelzi.
