Budapest belvárosában – az előző ciklusban fideszes vezetésű V., VI., VII., VIII. és IX. kerületben – több mint 1200 önkormányzati tulajdonú lakás került magánkézbe jelentős kedvezménnyel 2014 és 2018 között. Ez több milliárdos vagyonvesztés az érintett önkormányzatoknak – derült ki az V. és a VII. kerület korrupciógyanús ingatlanértékesítési gyakorlatát vizsgáló fővárosi bizottság zárójelentéséből. A Niedermüller Péter erzsébetvárosi polgármester vezette testület munkájában a fideszes képviselők nem vették részt. A Fővárosi Kormányhivatal törvényességi felhívással élt, de ennek ellenére folytatták a munkát.
A jelentés szerint csupán Erzsébetváros esetében a 2018 és 2019-ben a piaci árakhoz mért kedvezmény meghaladta a 2,3 milliárd forintot.
A különlegesen kedvezményes bérlakásvásárlás a NER kegyelteken túl gyorsan a kerületekben csábították a strómanokat is, akik a bérlők helyett, vagy mögéjük bújva vásárolták meg a lakásokat, majd jelentős nyereségre téve szert piaci áron adták tovább azokat. Erzsébetvárosban 2014-ben még alig 2,5 százalék volt a továbbértékesített lakások aránya, 2015-ben már 46,2 százalék, 2017-ben 62,5 százalék. 2019-re ez visszaesett 33 százalékra, míg 2020-ban nullára. Nagyon sokat elárul az is, hogy a vásárlástól számítva milyen gyorsan adták tovább a megszerzett ingatlanokat. 2015-ben a kedvezményesen megvásárolt lakások kevesebb mint 6 százaléka talált új vevőre alig 30 nap alatt, 2017-ben már 27 százalék, a következő „rekordévben” 30 százaléknál is több. A 2015 és 2019 között eladott bérlakások csaknem felét egy éven belül értékesítették, ami a bizottság szerint megkérdőjelezi az alkalmazott értékesítési modell társadalmi hasznosságát és igazságosságát.
Az önkormányzati bérlemények nyílt, átlátható és törvényes keretek közötti értékesítésére vonatkozó alapelv az V. és a VII. kerületben többször is súlyosan sérült. Már a kiindulópont is hibádzott. Az V. kerületben, illetve 2019 előtt Erzsébetvárosban nyoma se volt átfogó ingatlangazdálkodási koncepciónak. A bizottság rendelkezésére álló dokumentumokból nem derült ki, hogy milyen szempontok alapján jelölték, illetve jelölik ki az eladandó ingatlanokat.
Az ingatlanstratégia hiányából a vizsgáló bizottság arra következtetésre jutott, hogy az ingatlaneladásokat nem az érintett kerületek szükségletei, hanem az egyes, a kormánypárthoz, annak holdudvarához közelálló vevők vételi szándékai határozták meg. Ezt támasztja alá az is, hogy a képviselőtestületek elégtelen, felületes információk alapján döntöttek az értékesítésekről. A Belvárosban többnyire zárt eljárások keretében adták el a bérlakásokat, üzleteket, amelynek a végén legfeljebb a vevő neve és a vételár került nyilvánosságra. Az ügyleteket ráadásul egy külső ügyvédi irodára bízták. A most is kormánypárti vezetésű V. kerület nem volt hajlandó együttműködni a bizottsággal, így nem tudni, miért pont azt az irodát választották ki.
A pályázatokról jobbára bennfentes információk, kapcsolati rendszer révén lehetett információhoz jutni. A felhívások csak néhány napig jelentek meg a helyi lapban, illetve kormánypárti médiában és kevés adatot tartalmaztak. Így aligha meglepő, hogy a nem bérlők által megvett ingatlanok kikiáltási áron vagy picivel felette keltek el. A bizottság számára nyilvánvaló volt, hogy
a két önkormányzat miközben látszólag minden szabályt betartott, valójában előzetesen megszűrte a pályázókat, így valódi verseny nem is alakulhatott ki.
Külön figyelmet szenteltek a korrupciós bűncselekményekkel vádolt Schadl György helyiség- és lakásvásárlási ügyének, mivel ezek egyfajta esettanulmányként mutatták meg a rendszer működését. A végrehajtói kamara azóta előzeteseben ülő elnöke nyolc lakást vásárolt a VII. kerületben. Eredetileg 28 ingatlant hirdettek meg, de a bizottsági ülés előtt 1-2 órával egy módosító indítvánnyal 10 lakásra szűkült a kör, ebből vett meg végül nyolcat.
Az eljárás ettől eltekintve is teljesen átláthatatlan volt, így felmerült a kérdés, miszerint Schadl esetleg előzetesen válogathatott. A lakásokra egy kivételével csak Schadl adott be ajánlatot. Összesen 225 milliót fizetett. Tekintettel arra, hogy a nyilvánosságra jutott adatok szerint a kamarai elnök 800-900 millióhoz jutott jogtalanul, abból kell kiindulnunk, hogy ez korrupciós pénz volt
– állapítja meg a bizottság. Ráadásul Schadl előbb fizetett, minthogy az eladásokról megszületett volna az önkormányzati döntés. Valaki tehát megsúgta neki ki lesz a nyertes. A nyolcból kettőn gyorsan túladott, a többit felújítják éppen.
Az V. kerületi Városház utca 16. szám alatti bérlemény esetében a főváros majdnem keresztül húzta a számításait, lévén úgy döntött, él elővásárlási jogával. Csakhogy a kerület erre közölte, hogy kifutottak a határidőből. Ami azért is furcsa, mert az ingatlan csak később került be a pályázati csomagba. A földhivatal viszont hét nap alatt - benne a három napos karácsonnyal – be is jegyezte, mint új tulajdonost.
A vizsgálóbizottság azt javasolja Karácsony Gergely főpolgármesternek, hogy kérje fel az Állami Számvevőszéket a belvárosi ingatlangazdálkodás célzott vizsgálatára. De szükségesnek tartanának egy minden kerületi önkormányzatra kiterjedő általános fővárosi vizsgálatot is. A jelentést várhatóan az április végi ülésen tárgyalja a Fővárosi Közgyűlés.
