élelmiszer;árstop;Raskó György;

2022-04-21 08:30:00

Ha megszűnik az árstop, jön a 30-40 százalékos élelmiszer-drágulás

A kormánydöntés árát végül eddig is a vevők fizették, más termékeken keresztül.

Május elsején véget ér az alapvető élelmiszerek árbefagyasztásának három hónapos időtartama. A kormány addig bármikor bejelentheti döntését, hosszabbít-e, vagy sem. Raskó György agrárközgazdász szerint szinte kizárt az árak teljes felszabadítása. Azt ugyanis a nagy fölénnyel megválasztott régi-új kormány belpolitikai okokból aligha engedheti meg magának, hogy az árbefagyasztás ideje alatt 30-40 százalékkal megugrott szabadpiaci árakat ráengedje a fogyasztókra – jegyezte meg.

Mert akkor

A sertéshús eddig olcsó volt, de február eleje óta az árak iszonyatosan megindultak felfelé. Németországban egy kiló sertéshús termelői ára 1,1 euró volt, s ma már 1,95 euró, vagyis rövid idő alatt 77 százalékkal drágább lett. Ami azt jelenti, hogy nálunk is hasonló mértékű árváltozásra lehet számítani, mivel a német és a magyar élő sertés felvásárlási ára együtt mozog - tette hozzá Raskó György.

Az árstopról szóló kormánydöntésig a kérdés nyitott, így magam is kíváncsian várom, hogy mit fog lépni ebben a helyzetben a régi-új kormány, mert a rossz intézkedések sorozata társadalmi elégedetlenséghez vezethet – mondta lapunknak Raskó György, aki szerint a drágulásokat fékezendő megfontolandó  lenne az alapvető élelmiszerek általános forgalmi adóját öt százalékra levinni. Még ennél is fontosabbnak tartja a rászorulók és az alacsony jövedelmű családok célzott segítését élelmiszervásárlási-utalvány bevezetésével.

Ez utóbbiak időszerűségét azzal indokolta, hogy a háztartások kiadásaiban növekvő és egyre meghatározóbb tényező az élelemre fordított összeg. Ezek a költések 2010 táján még a családok kiadásainak 21-22 százalékát, 2019-ben már a 24,4 százalékát tették ki, míg az idén becslése alapján ez 26-27 százalékra nő. Ehhez képest rezsire a kiadások 16 százalékát fizeti ki egy átlagos magyar háztartás. Az uniós országokhoz viszonyítva a magyar háztartások élelmiszerre fordított kiadásainak aránya feltűnően magas, a románokkal és a bolgárokkal vagyunk azonos szinten, míg a nyugati országokban sokkal jobb a helyzet. Az osztrákoknál például 9,7 százalék ez az arányszám, az íreknél még kevesebb, mindössze 8,6 százalék.

Az agrárközgazdász úgy látja, hogy a mostani élelmiszerválság a kontinensen megint Kelet-Európában fog inkább fájdalmat okozni. Igaz, vannak olyan földrészek, mint például Afrika és Dél-Ázsia, ahol sokkal nagyobb a baj. Egyiptomban a lakosság élelmiszerre költött pénze eléri a kiadások 40 százalékát, Jemenben ez az arány már 50-60 százalék körül van, Sri Lankán, Libanonban és Peruban pedig már most is utcai demonstrációk zajlanak az elviselhetetlen élelmiszerárak miatt. Az agrárközgazdász abban egészen biztos, hogy az élelmiszerárak az orosz-ukrán háború vége után sem térnek már vissza a korábbi árszintre. Sőt, rövid időn belül megszokottá válnak a jelenlegi meghökkentő árak, az olcsó élelmiszer korszaka pedig végleg befejeződött. Az élelmiszer ugyanis stratégiai termék, a hidegháborús helyzet miatt a mezőgazdasági nyersanyagok ára akkor is magas lesz, ha a készletek megfelelőek. A készlethiány most sem indokolná amúgy a magas árakat - tette hozzá.

Raskó György, egykori államtitkárként és agrárgazdasággal foglalkozó szakemberként több mint 45 éve figyeli a tőzsdei árakat, ám, mint mondja, mostanában csak kapkodja a fejét, amikor a világ élelmiszerpiacán végbemenő változásokkal találkozik. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) februári globális élelmiszer-árindexe egy hónap alatt 13,7 százalékot ugrott, amire még soha nem volt példa. A gabonák ára 17-tel, a növényi olajoké 23 százalékkal nőtt egy hónap alatt. Az utóbbi termék világpiaci ára reálértékben is történelmi csúcsra emelkedett. Ehhez képest a tej- és tejtermékek 2,6 százalékos drágulása igencsak szerény mértékű volt, mint ahogy a húsféléké is 4,8 százalékkal, vagy a cukoré 6,7 százalékkal. A gabonák és olajos magvak tőzsdei jegyzései elérték a várható felső szintet, kivéve a búzát és a napraforgót. Ennek a két terméknek az ára az orosz-ukrán háború miatt továbbra is felfelé kúszik. Idén a világ legnagyobb napraforgóolaj-termelője és exportőre, Ukrajna, csal fele akkora területen fog vetni. Ez búzából és napraforgóból is sok-sok millió tonna terméskiesést jelent majd, ami már kihat a világpiaci árak alakulására is.