A görögök még hetekkel ezelőtt komoly lelki köteléket éreztek az „ortodox testvér” oroszok iránt. Ez az ortodox kötődés volt érzékelhető a kilencvenes években: Athén volt az egyedüli az Európai Unió tagországai közül, amelyik a szerbekkel rokonszenvezett a horvátokkal szemben. Az athéni média, illetve a görögök nagy része nyíltan támogatta Szlobodan Milosevics rezsimjét. Nem volt ez másként 1999-ben, amikor a NATO Szerbiát bombázta. Mint a Frankfurter Allgemeine Zeitung emlékeztet rá, a szocialista Kosztasz Szimitisz akkori görög miniszterelnök számára komoly fejtörést is jelentett, miként tartsa országát a szövetségben.
Ma már azonban ez messze nincs így. Igaz, az Ukrajna elleni agresszió azért hasonlítható nehezen a bő két évtized ezelőtti történésekhez, hogy ez esetben az agresszor és a megtámadott fél is ortodoxnak tartott állam. (Ez esetben jelentéktelen, hogy Ukrajnában sok görögkatolikus vallású is él.) Egy március első felében készült felmérés szerint a görögök 20 százaléka érezte közelebbinek magához Oroszországot, Ukrajnával kapcsolatban viszont 45 százalék nyilatkozott így. Ugyanakkor mindössze nyolc százalék nyilatkozott úgy, hogy szükség van az orosz termékek bojkottjára, és két százalék mondta azt, hogy nem kíván többé kapcsolatba lépni orosz nemzetiségűekkel. A Kappa Research felmérése egy másik érdekességre is rámutatott. Eszerint a megkérdezettek 75 százaléka ugyan elítélte Vlagyimir Putyint, de 60 százalék Volodimir Zelenszkij ukrán elnökről sem alakított ki kedvező véleményt.
A görögök véleménye azonban folyamatosan változhat, amiben komoly szerepe van a hagyományosan Görögországhoz köthető Mariupolnak, amelyet az orosz erők lényegében a földdel tettek egyenlővé. A délkelet-ukrajnai városban és környékén él az ukrajnai görög kisebbség legnagyobb része.
Január végén Nikosz Dendiasz görög külügyminiszter Mariupolba látogatott, hogy demonstrálja, Athén nem hagyja magára „saját” népét. A görög diplomácia vezetőjének azonban vissza kellett vonnia azt a március közepén tett bejelentését, miszerint a Vöröskereszttel együtt segélymissziót vezet a városba, mivel Oroszország nem adta beleegyezését ehhez. Ehelyett április elején Odesszába, a modern görög történelem egy másik fontos városába érkezett. Itt alapították a Filiki Etaireia (Baráti Társaság) nevű titkos társaságot, amely központi szerepet játszott a két évszázaddal ezelőtti, végül sikeres görög felkelés előkészítésében az Oszmán Birodalom ellen.
A legutóbbi, 2001-es népszámlálás szerint húsz évvel ezelőtt mintegy 91 000 görög élt Ukrajnában, Dendiasz ezzel szemben nemrégiben azt állította, hogy az ukrajnai görög diaszpóra több mint 100 000 tagot számlál. Igaz, hivatalos adatok nem csak ezt nem támasztják alá, azokat a görög médiajelentések sem, amelyek szerint ez a szám eléri a 150 000-et. A legtöbb ukrajnai görög már nem beszéli a görög nyelvet, főleg oroszul, ritkábban ukránul kommunikál, így többnyire csak a családnevek jelzik a görög gyökereket. Görögország egyébként a háború kitöréséig fenntartotta Mariupolban és Odesszában diplomáciai képviseleteit. A mariupoli görög konzul is sokáig a harcok sújtotta városban maradt. A márciusban hazatért diplomata szörnyű állapotokról számolt be Mariupolban, ezek a beszámolói óriási visszhangra találtak a görög médiumokban és a konzul megnyilatkozásainak is nagy szerepe volt a közvélemény oroszokkal kapcsolatos álláspontjának alakításában. Kiriakosz Mitsotakisz görög kormányfő ígéretet tett arra, hogy hazája segít a lerombolt szülészeti kórház újjáépítésében. Mariupolt egyúttal „az ukrajnai görög kisebbség központjának, a szívünkhöz közel álló városnak és a háború barbársága szimbólumának" nevezte.
A görög álláspontban végbement jelentős változásokat mutatja az is, hogy az ország fegyvereket szállított Ukrajnának, kalasnyikovokat, páncéltörő fegyvereket és többszörös rakétavetőkhöz való lőszereket. A görög kormányfő utalt arra, ha hazája most nem mutat szolidaritást, hogyan kérhetne segítséget, ha őt magát támadnák meg.
