beruházás;

Milliárdos haverok, Tiborcz-üzlettársak – NER-kegyenceknek adja a rozsdaövezetek felújítását az Orbán-kormány

Orbán Viktor orosz és török milliárdos barátai után veje, Tiborcz István érdekeltsége és több üzletfele kaphatja meg a kormányzati kedvezményeket.

Az orosz milliárdos Ruszlan Rahimkulov nyolc hektáron elterülő toronyházas, egymilliárd eurós angyalföldi Láng-negyed projektje után Adnan Polat török üzletember Soroksári úti beruházása lett a második rozsdaövezeti akcióterület. Orbán Viktor kormányfő barátja éppen Ankarában épít 3000 négyzetméteres magyar nagykövetségi épületet, de közben magyar befektetései útját is egyengeti.

A Polat nemzetközi befektetéseit bonyolító HBRE cég tulajdonában álló APD Real Estate Kft. még 2017-ben vásárolta meg az egykori Közvágóhíd 4,8 hektáros darabját Ináncsy Miklós húsnagykereskedőtől. A City Pearl nevet viselő projekt környezetvédelmi hatástanulmánya szerint több ütemben 1232 lakást, 45 ezer négyzetméternyi irodát építenének a területre, ahol emellett lesz több hotel, étterem és bolt is. A 7–12 emeletes házak alatt kétszintes mélygarázs húzódik majd. A brutális beépítést ígérő projekt megkapta az engedélyt, ami aligha lehetett kérdés: Orbán Viktor lányával és vejével korábban együtt kávézgató üzletember beruházását Tiborcz István Mahart-székházat kibelező szállodaépítésével együtt nyilvánította kiemelt beruházássá az Orbán-kormány még 2018-ban. A területre érvényes kerületi és a fővárosi szabályozási terv jogalkotási kerekeit egy 300 millió forintos területrendezési szerződéssel olajozták meg. A Tarlós István vezette főváros is jóváhagyta a módosításokat: 16 méter helyett akár 45 méter magas házak is építhetőek a területre.

Még abban az évben megkapták a bontási engedélyt, a Víztorony, az egykori főbejárat és egy kis épület kivételével mindent ledózeroltak. 2019 júliusára a vegyes funkciójú épületegyüttes ütemezett építéséhez szükséges építési engedélyt is kiadta a fideszes Sára Botond vezette fővárosi kormányhivatal. Bár az eredeti tervek szerint 2021 végére elkészült volna az első ütem, tavaly novemberre fejezték be a mélyépítési munkák első ütemét.

A rozsdaövezeti akcióterületté nyilvánítás újabb lökést adott a projektnek. A kormány jelentős versenyelőnyhöz juttatta a török magánbefektetőt, hiszen a rozsdaövezetben épülő lakások vásárlóinak egy tavaly júliusi kormányrendelet értelmében még az új lakásokra érvényes a kedvezményes 5 százalékos áfát is visszafizetik a költségvetésből vissza nem térítendő támogatásként.

– A kormány eredeti tervét, az elhanyagolt iparterületek városi szövetbe való visszaillesztését, lelkesen támogattuk. Az is jó megoldásnak tűnt, hogy a régi üzemek rehabilitációjakor, a szükséges közlekedési kapcsolatok, illetve a hiányzó infrastruktúra kiépítésekor felmerülő többletköltségekhez az állam segítséget nyújtson, például az áfa elengedésével – mondta a Népszavának Baranyi Krisztina, Ferencváros ellenzéki polgármestere, majd azzal folytatta:

– Több javaslatot is tettünk fejlesztési akcióterületre, ahogy a többi önkormányzat, köztük a főváros is, az Orbán-kabinet azonban hirtelen változtatott a stratégián és az önkormányzati javaslatok közötti válogatás helyett felkérte a befektetőket, hogy nyújtsanak be kész projektterveket.

 Az önkormányzatok véleményét ugyan kikérik ezekről, de a Gulyás Gergely kancelláriaminiszter által vezetett állami rozsdabizottságot semmi sem kötelezi a helyi szempontok figyelembevételére. Így lett rozsdaövezeti akcióterület Polat beruházása.

Ezt a besorolást semmi sem indokolja, hiszen itt a MÜPA, a Nemzeti Színház, számos irodaház és két másik lakópark is.

A kerület megpróbálja a legjobbat kihozni a helyzetből és több közcélú beruházást is kértek a Polat cégétől, így például a teljes Közvágóhíd utca felújítási költségeinek arányos viselését, közparkot, kutyafuttatót, közvilágítás kiépítését. Mint Baranyi Krisztinától megtudtuk, a rozsdabizottság azóta egy másik beruházást is jelzett a kerületnek. A Gubacsi dűlőn megvalósuló projekt már elfogadhatóbbnak tűnik a kerület számára, de itt is lenne néhány fontos szabályozási kikötésük, hiszen a beruházás értékes Duna-parti területeket is érintene. A befektető ezúttal a Webberton Invest Kft., amely mögött a Tiborcz István üzlettársaként ismert Paár Attila és a Mészáros Lőrinccel, valamint más kormányközeli üzletemberekkel együtt dolgozó Épkar vezér Szeivolt István áll. (Mészárossal a tatabányai multifunkciós csarnok építése, Paárral az Operaház felújítása volt közös projekt.)

Erősen alkudozik a XIII. kerület is. Azt szeretnék elérni, hogy az új Láng-negyed a kerületi építési szabályzat szerint valósuljon meg és Rahimkulov cége tartsa be a telek korábbi tulajdonosával kötött településrendezési szerződést. Erre azonban a beruházót nem kötelezi semmi.

Irányított támogatás

A rozsdaövezeti akcióterületek kijelölésének célja továbbra is az, hogy a kormány támogassa az alulhasznosított, korábbi ipari területek megújítását, így azok helyén élhető lakóterületek, közterületek jöhetnek létre – válaszolta a Népszava kérdéseire a Miniszterelnöki Hivatal. Mint írták, az akcióterületi kijelölést a tulajdonos és a fejlesztője kezdeményezheti, a kérelmet a Rozsdaövezeti Bizottság véleményezi, a döntést kormány rendeletben hirdeti ki. A kijelölés a beruházót nem mentesíti az építési engedélyezési eljárás alól, így a terveket a hatályos jogszabályok alapján kell elkészíteni. Arra a kérdésünkre nem válaszoltak, hogy eddig hány kérelem érkezett és ezeket hogyan értékelte a rozsdabizottság.

Városrészek születnek közszolgáltatások nélkül

A rozsdaövezeti kedvezményre is bejelentkezett a Kopaszi-gáton megvalósuló Budapart, amelybe immáron Tiborcz István is betársult Garancsi István kormányfői kötélbarát és Hernádi Zsolt MOL-vezér mellé. A területen, 2016-ban nemzetgazdasági szempontból kiemeltté minősített ingatlanfejlesztés keretében összesen 2,5-3 ezer lakás épül több irodaház – köztük a MOL-torony – mellett. A gigaprojekt egyike annak a 11 újbudai beruházásnak, amely rozsdaövezeti akcióterületté válnának.

A meglévő kiemelt kormányzati beruházásokkal együtt duplájára nőne a kerületben a különleges státuszú projektek száma. Holott a már megvalósult fejlesztések is nagy gondot jelentenek. A 15 ezer új beköltözővel ugyanis nem nőtt arányosan az új óvodai-, iskolai férőhelyek, orvosi rendelők, közparkok száma és közösségi közlekedés fejlesztés is alig akad. A kivéreztetett önkormányzat keveset tehet: az akcióterületi kijelölésről csak a véleményüket kérik ki, az építési engedélyezés már nem tartozik hozzájuk, a beépítési szabályok szigorításakor pedig kártalanítást kellene fizetniük az ingatlanfejlesztőknek. Egyetlen nem túl hatékony fegyverük a településrendezési szerződés, ezzel tudnak némi közberuházást kisajtolni a fejlesztőkből.

A kerület már az első két kérelem kapcsán jelezte, hogy az önkormányzat döntési jogai csorbulnak, ha a jelentős környezeti terheléssel járó öthektáros Hengermalom úti és a Fehérvári út melletti 7,5 hektáros ingatlanfejlesztés rozsdaövezeti besorolást kap, hiszen a két helyszínen a irodák és boltok mellett több mint ezer új lakás épülne. Az ide költöző csaknem 3000 új lakónak nyújtandó szolgáltatásokhoz jelentős kapacitásbővítésre lenne szükség (bölcsődei, óvodai férőhelyek, egészségügyi alapellátások, kerékpárutak, játszótér). Ilyen volumenű infrastrukturális fejlesztést azonban a kerület önerőből nem tud finanszírozni.

A kerület élhetetlenné válása miatt aggódó újbudai Kör-Tér civil egyesület levélben kereste Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető minisztert, aki helyett Füleky Zsolt államtitkár válaszolt. Mint írta, nem cél a kerületi településrendezési szabályozás felülírása, a lakosságszám növekedéséből adódó hatások vizsgálata és fejlesztések meghozatala az önkormányzat feladata.

A kerület a beérkezett 11 rozsdaövezeti kijelölésből hat ellen – így például a BudaParttal szemben – nem emelt kifogást, feltéve, hogy ez csupán a kedvezményes lakásáfa igénybevételét jelenti majd, nemzetgazdasági szempontból kiemeltté nyilvánítást nem. Mivel a jelenlegi rozsdaövezetekről szóló kormányrendelet szerint a kettő együtt jár, így szabályozás módosítását kezdeményezik: a kijelölés ne jelentsen automatikusan kiemeltté minősítést.

A kérelmekben szereplő beépítések több mint húsz hektáron valósulnának meg több ezer új lakással, irodákkal, kereskedelmi egységekkel csaknem 700 ezer épített négyzetméteren. A támogatott projektek mögött álló fejlesztők jellemzően vállalnak valamilyen közcélú beruházást. A Budafoki úti 3 hektáros területen lakóparkot építők például 2 csoportos új óvodát és bölcsődét és Duna parti sétány-terveket ígértek, a Barázda utcai társasház fejlesztői mindenki számára nyitott játszóteret. Sz. A.