Magyarország;iskola;ORFK;intézkedés;iskolaőr;

Másfél év alatt 480-szor intézkedtek iskolaőrök Magyarországon, volt erőszak is

A rendőrség szerint több intézményben nélkülözhetetlen az iskolaőrök jelenléte, a szakemberek álláspontja nem egységes.

2020. szeptember elsején jelentek meg az iskolaőrök a magyarorzági oktatási intézményekben, azóta összesen 480 esetben kellett intézkedniük – tudtuk meg az Országos Rendőr-főkapitányságtól (ORFK). Az aktuális adatok szerint 491 intézmény csatlakozott az iskolaőri programhoz, és országszerte összesen 480 képzett iskolaőr lát el szolgálatot. A hiányzó státuszok feltöltésére folyamatos a rendőrség toborzó tevékenysége, a legutóbbi képzés március 29-én fejeződött be, mely során tíz fő tett sikeres iskolaőr vizsgát.

Az iskolaőrök fegyvert nem viselhetnek, kényszerítő eszközöket – bilincset, rendőrbotot – azonban igen. Elsődleges feladatuk, hogy a tanulók és az iskolák dolgozóinak biztonságát sértő vagy veszélyeztető cselekményeket megakadályozzák, megelőzzék. Az ORFK tájékoztatása szerint testi kényszert eddig 47 esetben, bilincset három, rendőrbotot pedig egy alkalommal használtak az iskolaőrök. A leggyakrabban garázdaság bűncselekmény miatt intézkedtek, de több esetben indult vagyon elleni bűncselekmény, illetve kábítószer birtoklása miatt is büntetőeljárás. A szabálysértések között sokszor előfordult a közbiztonságra különösen veszélyes eszközzel kapcsolatos szabálysértés és rongálás is.

Noha az iskolaőri program célja az intézményi erőszak visszaszorítása, többször előfordult, hogy az iskolaőr is erőszakkal próbált kezelni egy-egy helyzetet. Például idén februárban a Keszthelyi Járásbíróság 140 ezer forint pénzbírságra ítélt egy férfit, aki még iskolaőrként a nyakánál fogva a korláthoz szorított egy ötödikes fiút az iskolaudvaron, mert hangoskodott. Az ORFK lapunkkal azt közölte:

eddig négy esetben indult büntetőeljárás olyan iskolaőrökkel szemben, akik túllépték a jogkörüket.

 Egy esetben pedig az is előfordult, hogy az iskolaőr utólag nem felelt meg az alkalmassági követelményeknek, ezért azonnali hatállyal elbocsátották.

Összességében azonban pozitív tapasztalatai vannak a rendőrségnek: az intézményvezetőktől kapott visszajelzések alapján az ORFK szerint az iskolaőrök jelenléte nagyban elősegíti a zavartalan oktatást és erősíti a tanulók és pedagógusok biztonságérzetét. “Azokban az intézményekben, ahol az erőszakos cselekmények különböző formái gyakrabban fordulnak elő, az iskolaőr jelenlétét nélkülözhetetlennek tarják. Ez nemcsak visszatartó hatással van a tanulókra, hanem hozzájárul ahhoz, hogy sok esetben a diákok fordulnak az iskolaőrhöz problémáikkal és jelzéseikkel” – írták.

Már az iskolaőri program bejelentésekor is számos kritika érte azt az elképzelést, hogy gumibotos egyenruhások vigyázzanak a rendre az oktatási intézményekben. Adler Katalin, a Békés Iskola program koordinátora továbbra is kitart azon álláspontja mellett, hogy az iskolai agressziót rendészeti eszközökkel nem lehet érdemben visszaszorítani, hiszen a fizikai erőszaknál sokkal több a verbális erőszak, a bántalmazások nagyobb része nem a tanárok, szülők szeme előtt zajlik. Hasonlóképpen vélekedett Szűcs Tamás is, aki a Kerekasztal az Iskolák Biztonságáért (KERIB) tagja a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete képviseletében.

– Az iskolaőrök tüneti kezelést adhatnak, a biztonságérzetet is növelhetik, de nem minden esetben. Egy nagyobb intézményben egyetlen iskolaőr nem láthat mindent, és sokszor csak akkor tud közbelépni, ha már megtörtént a baj. Az iskolai agresszió különböző okokra vezethető vissza, a probléma összetett, nincs egyetlen jó megoldás – mondta Szűcs Tamás. Hozzátette: az iskolaőrök kérdésében a KERIB sem egységes; azok, akik "közelebb állnak a gyakorlathoz", részt vesznek az iskolák mindennapjaiban, kevésbé elutasítóak az iskolaőrökkel szemben.